Korunkban egyre többet halluk a gender elméletről. Ismételten halljuk a hírt, hogy a pápa is elítélte annak terjedő és szélsőséges formáit.
A pápák között elsőként XVI. Benedek emelte fel hangját a házasságot, a családot eltörölni kívánó ideológiákkal szemben. „Az egyháznak védelmeznie kell az embert, az emberi természet lerombolásával szemben…. Kötelessége, hogy az emberről, mint férfiről és nőről beszéljen, és megkövetelje a teremtés eme rendjének tiszteletben tartását… Ahogyan napjainkban a „Gender” fogalmat sokfelé értik, aszerint az ember maga akarja megalkotni önmagát, és maga kívánja meghatározni lényét. Ezzel ellenszegül az igazságnak és a teremtő Léleknek.” Hasonlóan nyilatkozik Ferenc pápa is (Laudato si 155, majd AL 56-57).
Több egyházi nyilatkozat és konferencia hívta fel a keresztényeknek figyelmét, hogy a genderrel kapcsolatban egyidejűleg olyan lobbikkal állunk szemben, amelyek mögött pénzügyi hatalmak is állnak, és az irányzat megszerezte a legfelsőbb társadalmi szerveknek, mint az ENSZ-nek vagy az EU-nak támogatását, és így hatalmas erőkkel tör előre. Támadásaival szemben az egyháznak is fel kell készítenie övéit.
– A gender fogalom mögé sok pozitív kezdeményezés is sorakozik, amelyek a nők egyenjogúságáért vagy a homoszexuális hajlamú emberek hátrányos megkülönböztetése ellen küzdenek. Az ő alapvető célkitűzéseikkel minden humán gondolkodású ember egyetérthet. A kétértelműség alapja, hogy az angol nyelv a „nem” jelölésére két rokon fogalmat használ. A „szex” kifejezetten a biológiai nemre vonatkozott, míg a „gender” „társadalmi nemet” jelent. Évtizedek óta végeztek szociológiai vagy antropológiai kutatásokat, amelyek rámutattak, hogy a nemi szerepek (a férfiasság, a nőiesség megjelenési formái) függenek a társadalmi körülményektől, illetve a gyermeki szocializációtól. Ilyen értelemben foglalkozik a gender-kérdéssel számos egyetem, tudományos intézmény is.
– A radikális „gender” ideológusai, illetve gender-feministák és meleg szervezetek azonban egy új ember- és társadalom-modellt akarnak megvalósítani e fogalom jelszavával. Szerintük a „nem” (gender) teljességgel a társadalom terméke. Az ember nem férfinak vagy nőnek születik (még ha biológiailag rendelkezik is ilyen adottságokkal), hanem csupán a család és társadalom elvárásai nevelik őt férfivá és nővé. Eszerint az ember valamiféle semleges lény, akinek alapvető joga és képessége, hogy maga határozza meg nemét, szexuális kapcsolatainak formáját. – Világszerte számos tudományos és orvosi egyesület tiltakozott a kijelentés ellen, mely szerint a férfi és a nő között nincsen lényegi, genetikus különbség. Hiszen a tudomány már százszorosan igazolta ennek ellenkezőjét. De a kérdés ideológusait ez kevéssé zavarja.
Sőt, szerintük a nemek-, és közöttük a homoszexuálisok és transzszexuálisok – közötti egyenlőség elérésének feltétele a férfi és a női nem kizárólagosságának-, illetve a házasságnak és a családnak megszüntetése.
„A biotechnológiai forradalom az emberi utódnemzés területén függetlenné tette az utódnemzést a férfi és nő közötti szexuális kapcsolattól. Ily módon az emberi élet és a szülői mivolt egymással szabadon összeköthető és elválasztható valóságokká váltak, amelyek elsődlegesen az egyén és az együtt élő – nem a heteroszexuális vagy szabályszerűen egybekelt – párok vágyainak vannak alávetve, írja Ferenc pápa. – Nyugtalanító, hogy néhány ilyen típusú ideológia egyetlen megoldásként erőlteti magát másokra, és meg akarja határozni a gyermeknevelést is.”
A gender szemlélet eredményei közé is tartozik az Európai jellegű társadalmak népességének csökkenése, és a kihalás felé tartása. (Valamint ehhez is kapcsolódik a migráns-kérdés.)
„Bár sok nehézséget látunk, ezek is felhívást képeznek arra, hogy szabadítsuk fel magunkban a remény energiáit úgy, hogy prófétai álmokra, a szeretet átalakító tetteire és képzelőerejére fordítjuk le azokat. Hálát adok Istennek, hogy sok család a szeretetben él, teljesíti hivatását, s ha néhányszor el is botlik, halad előre útján”, írja Ferenc pápa (AL 56-57).