Hormonológia és házasság előtti szexuális megtartóztatás – jegyesek számára

Miért hívja sok népi kultúra és a keresztény egyházak is a fiatalokat a házasság előtti szexuális megtartóztatásra?

Olyan házasságra készülőknek is – akik már együtt élnek

A jegyesség, illetve a szerelem időszaka egyedülálló kegyelmi időszak – amelyben a házasságra készülők közti lelki kapcsolat és kommunikáció rendkívüli intenzitással el tud mélyülni.

A jegyesség alatt a felek „megpuhulnak” mondják a kutatások (vö. Buda B) – képesek a zárkózott fiúk is megnyílni – és képessé válnak összecsiszolódni – az egymással való kommunikációt egy életre megalapozni. (Hisz a férfiak erősebb zártsága sokszor szakadást okoz). De a szerelem nagy ajándékaiba bele tud rontani a korán elkezdet szexuális kapcsolat – mert annyira eltölti a szex élményével a feleket, hogy úgy érzik ők már tökéletesen egyek, és így a szex valójában megakadályozza, hogy összecsiszolódjanak.

Az 1960-és években robbant be a világba az un. szexuális forradalom, amely felforgatta a szexualitásról való korábbi felfogást. Azt hirdette, hogy ettől fel fognak szabadulni a fiatalok a tilalmak alól, és a házasságok is sokkal jobbá lesznek. – Az ígérettel ellentétben a házasságok és párkapcsolatok súlyos összeomlása kezdődött. És ahogyan e gyakorlat terjedt úgy a romlottak házasságok összeomlását jelző mutatók. Ma a házasságoknak mintegy 50%-a felbomlik, – a reménnyel, de szexuális együttéléssel kezdett kapcsolatoknak pedig mintegy 75-80%a törik össze. Eközben kevesen maradtak, akik szexuális közeledés nélkül készülnek, de a vizsgálatok kimutatták, hogy az ily módon kezdett házasságok mintegy 100 vagy 95%-ban stabilak és kiegyensúlyozottak.

A tudomány ma újra rájön, hogy a szexualitástól való tartózkodás az együtt-járás idején hatalmas energia, amely egymás megismerése és a személyes kommunikáció elmélyülése felé hajtja a párt. – Az utolsó évtizedekben erről hazánkban és a nyugati országokban írni sem lehetett, csak a szabad-szexről. Ma már megjelent több könyv, kutatás erről a témáról, pl. egy hatalmas amerikai egyetem kutatása. Ez Dan Busby összefoglalásában jelent meg és számos magyar lap is ismertette. Idézzük eredményét: A Journal of Family Psychology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői 2035, házasságban élő egyénnel töltettek ki kérdőívet. A válaszok elemzéséből kiderült, hogy azok, „akik csak a házasságkötés után kezdtek szexuális életet élni, sokkal több kedvező hatásról számoltak be, mint azok, akik már a kapcsolatuk elején megtették ugyanezt. A szexszel váróknak (saját bevallásuk szerint) stabilabb és boldogabb volt a kapcsolata, minőségibb a kommunikációja és jobb a szexuális élete.” „Úgy gondoljuk, ez annak köszönhető – írják a tanulmány szerzői – , hogy megtanultak beszélgetni, és megszerezték azokat a készségeket, amelyekkel a felmerülő problémákat kezelni lehet.”¹ Hasonló kutatásokról és következtetésekről számol be – magyar könyvben – pl. Horváth-Szabó Katalin: A házasság és család belső világa c. kötet (a Szemmelweiss Orvostudopmányi Egyetem Mentálhigiéné Intézetének kiadása 2007). S ugyanerre az eredményre jut egy ateista pszichiáter újabb magyar könyve is: Szendi Gábor: A nő élete – Mit hoz a jövő?² Összefoglalja a témát: Tomka Ferenc: Biztos Út c. könyve, amely a házasság biztos útjáról ír, és leírja a szerelem újabban felfedezett hormonológiáját is, amelyről az előző könyvek így nem beszélnek, s melyről alább szólunk.

A szexualitás hormonológiájáról: A nemi hormonokat kutatása az utóbbi évtizedekben több mellbevágó felfedezéshez vezetett. Ma átjárja a társadalmat az a vélemény, hogy a szexualitást lehetőleg el kell kezdeni diák korában (erről szólnak a filmek; erre biztat 8 osztályosok „felvilágosítása” arról, hogyan védekezzenek az abortus ellen; amely ellen ugyan már sok józan kuktató felemelte szavát: ti. hogy a házasság értékéről kellene szólni, és nemcsak a védekezésről). Az is szinte törvénnyé vált, hogy segít egymás megismerésében ha a felek összeköltöznek. Ezzel szemben a hormonológiai kutatások is arra jutottak mint az imént idézett egyéb kutatások: hogy a házasság előtti szexualitás káros.

Lássuk, mire jutott a szerelemmel, szexualitással kapcsolatos hormonok vizsgálata:

A szerelem fellángolását a phenil-etil-amin, rövidítve PEA, a szerelem-hormon okozza. A biokémia kimutatta, hogy ez a szó valódi értelmében kábítószer: ugyanazokon a pályákon halad, ugyanoda érkezik az agyba, ahová a kábítószer; és ugyanazt a jó érzést okozza. Aki az első szerelem idején életre szóló döntést hoz, az kábult állapotban láncol magához egy másik „bekábítószerezett” embert.

A PEA mintegy 18 hónapig tartja fenn a „lila ködöt”. Ha két fiatal józanul szeretne dönteni kapcsolatukról, ki kell várniuk a szerelem lenyugvását, csak akkor válnak képessé arra, hogy reálisan lássák egymást. Vagyis előbb várni kell 18 hónapig – majd még legalább fél évig, hogy már lila köd nélkül lássák egymást, ismerjék meg eltérő tulajdonságaikat és tanulják meg harmonizálni azokat. (Azaz az együttjárásnak legalább 2 évig kell tartania, hogy érett döntésig tudjanak jutni.)

Amikor valaki a lila-ködös állapotban a szexuális életbe kezd, ennek során újabb hormon szabadul fel, az endorfin. Ez is igazi kábítószer. (Neve nem véletlenül rokon a morfinéval, kémiailag is rokon azzal.) A szeretkezés során ez okozza a kábulatig menő gyönyört. Ha valaki csak a nemi közösülésre vágyik, endorfinra vágyik. Az endorfin még magasabbra emeli a PEA okozta kábult állapotot, és tovább csökkenti az értelmi/akarati ítélőképességet.

Ma számtalan film és „felvilágosítás” sugallja fiataloknak, hogy az legnagyobb boldogságod, ha van egy párod, és vele jól tudtok szexelni. (A magazinok trükköket ajánlanak, hogyan élvezzék a szexet.) Tehát nem arra készíti fel a fiatalokat, hogy szép házasságuk, boldog családjuk legyen. És nem szól azokról a közismert s olykor gyógyíthatalan sebekről, amelyek a szabadszex következményei, mint pl. a rossz kapcsolat, szétszakadt házasság. (Arról sem szólnak, hogy ez úton a nyugati társadalmak már az összeomlás szélére jutottak.)

Bár a PEA kábulata 18 hónap után megszűnne, de az endorfinnal, a rendszese szex élettel évekig képesek fenntartani kábulatról kábulatra a közös élményt. Így járnak általában a sokáig együtt élők, akik eközben nem tudnak dönteni egymás mellett, mert érzik, hogy nem ismerték meg annyira egymást, hogy egy életre egymásra bízhassák magukat.…A szex élmények segítségével csak szőnyeg alá söpörik a felmerülő problémákat, amelyek később egy fokon már sokaknál lehetetlenné teszik együtt maradásukat.

A PEA és az endorfin hormon ismerete elég volna ahhoz, hogy belássuk: miként vakul be, aki szerelmesen dönt, illetve ha szexuális kapcsolatba kezd. Ezekből érhetővé válik, mi az oka, hogy miközben ma már a korosztálybeli fiataloknak csak a legkomolyabbja, mintegy 1/3-a köt házasságot, még ezeknek a házasságoknak is 50%-a felbomlik. Hiszen a szerelmesek többsége „bevette” azt a tetszetősnek látszó, de gyilkos félrevezetést tartalmazó állítást: hogy a szerelmesek költözzenek össze, úgy ismerhetik meg egymást. (Sajnos mára a szülők jó része is magáévá tette ezt a tévedést.) Pedig az összeköltözéssel járó szexuális élet alapjaiban lehetetlenné teszi, hogy reálisan megismerjék egymás.

A testileg együtt élők, és testi kapcsolattól tartózkodók közötti eltérést azonban egy másik hormonális esemény teszi még érthetőbbé: az oxitocin. Ez a legismerősebb hormon. Kötődési hormonnak is nevezik, mert összeköt két embert.

Ez szabadul fel a szüléskor is, és hozza létre az életreszóló és egyedülállóan szoros kapcsolatot az anya és a gyermek között (ha a baba a szülés után az anya közelében marad).

Véletlenül fedezték fel szerepét: Börtönben rossz börtöni körülmények közt levő édesanyák gyermekét jóindulatból elvették a szülő anyától, és napsütöttebb, levegősebb helységbe és jó gondozási körülmények közé vitték őket. Kiderült azonban, hogy ezek az anyától elválasztott gyermekek (már az első hónapban) súlyos fejlődési és személyiségi károsodásokat szenvedtek (többen meghaltak), míg azok, akik anyjuk közelében maradtak, egészségesen növekedtek. Felfedezték, hogy a szülés után a gyermekben és anyában is működik valami, ami sajátosan és egy életre szólóan összekapcsolja őket. Azóta törekszenek a babát a mamához test-közelben tartani a születés után. Jóval később jöttek rá, hogy ezt az oxitocin hormon okozza. Ezt a korszakot szenzitiv periodusnak nevezték – vagyis amelyben egy magyarázhatatlan érzékenység van a felekben, ami összekapcsolja őket.

A szexuális közösségben élő párokban az oxitocin hormon kétféleképpen működik. Közismertebb, hogy az egyesülés alkalmával nagy mennyiség szabadul fel belőle, és nyomot hagy az agyban. (Ezt kutatták az agykuktatók.) Házasság esetében ez jó. De ha a kapcsolat átmeneti vagy felbomlik, ez az oka a maradandó nyomnak az agyban – azaz az emlékeknek, amelyeket nagyon szeretnének elfelejteni.

Újabban fedezték fel, hogy az oxitocin a szerelemesekben jóval nagyobb mennyiségben van jelen, mint egyébként. A hormon bennük részben hasonlóan működik, mint azt egyéb kapcsolatok esetében: ha valaki odaadó szeretettel van irántam, felébreszti viszontszeretetemet. Így születnek pl. a barátságok. De mivel a szerelmesekben jóval több oxitocin van jelen, sokkal erősebb kötődés jöhet létre köztük.

Akik testi kapcsolat nélkül készülnek házasságukra, „kénytelenek” kitalálni, miként szerezhetnek örömet egymásnak; „kénytelenek” áldozatokat hozni egymásért, hogy egymás kedvében járjanak. Ily módon erősen tapasztalják egymás szeretetét, és kémiai szempontból ennek gyümölcse, hogy a bennük levő nagy mennyiségű oxitocin erősen összekapcsolja őket. A PEA elmúltával a köztük létrejött oxitocin-kapcsolódás által valósul meg az életre-szóló szerelem, egy olyan kapcsolódás, amelyet utólag alig lehet pótolni (amiként az anya és gyermeke közötti életre szóló kapcsolat is csak a szülés utáni mintegy 48 órában képes kialakulni, ha a gyermek az anya közelében marad).

Az oxitocin szerepét a legutóbbi évtizedekben fedezték fel, de a tapasztalat sokkal régebbi: mármint, hogy az házasságra készülőknek egymáshoz kapcsolódása akkor erősödik meg, ha nem éltek házasság előtt szexuális életet. Ezért hívta meg sok kultúra a jegyeseket, és az egyház ma is arra hív, hogy a házasság előtt tartózkodjanak a nemi kapcsolattól. Erről ír Szendi Gábor könyve is: hogy ennek hiánya miatt nem tud össze-kapcsolódni a mai párok nagy aránya.

Mit tegyetek ti, akik már elkezdtétek a testi kapcsolatot? – hisz ti nem hallottatok a mondottakról.

Hasonlítsuk az eseményeket egy házépítéshez, amelyben az alapokat rosszul rakták le, de a házba beköltöztek. – Az alapok már nem cserélhetők ki. De a rosszul alapozott ház megerősítésére is vannak eszközök: pl. egy felül összefogó betonkoszorú. A kapcsolat épí­tése során az együttjáráskor keletkező oxitocin-kötelék már nem pótolható (teljességgel). De a felek közötti kommunikáció-képesség, amelyet a nevezett hormonális folyamat alapoz meg a szex nélkül készülőknél, egyéb eszközökkel is erősíthető. – Ezeket kell megismernünk és használnunk.

Ha ti már elkezdtétek a testi kapcsolatot, most még van egy időszaknyi lehetőségetek az esküvőig, hogy hagyjatok fel azzal; hogy használjátok ki a jegyesség hátralevő idejének lehetőségét arra: hogy mélyebben megismerjétek egymást, egymás másságait, és így mélyebben kapcsolódjatok egymáshoz. Így jobban készülhettek fel a szent házasságra, és a beteljesült szexuális kapcsolatra is.

Mi építi a jegyesek kapcsolatát, ha nincs testi kapcsolat? Ha nincs testi kapcsolat, mintegy kényszerültök keresni a kapcsolatépítés egyéb módjait. És épp ez a jó. Erősödnek a személyes beszélgetések, egymás személyes megismerése; egymás különböző szokásainak „szeretet-nyelveinek” megismerése, elfogadása, illetve a közös szokások alakítása; a konfliktusok megtapasztalása, és azok kezelésének gyakorlása stb.

A kettesben való elmélyült beszélgetéshez nagyon segít: tartsatok minden este 10-15 perc elcsendesülést – A mentálhygiénia is javasolja: nincs lélek-gyógyítóbb eszköz, mint az esti és reggeli 10-15 perces elcsendesülés, lelkem kavargásának, a napi stresszeknek feldolgozása! A hívő ember lényegileg ezt nevezi imának. (Nem kell közös szöveg! ima a lélek kitárulása a Végtelen Szeretet felé.) Lehet akár a szoba két külön sarkában elcsendesülni. Majd a megbékélt lélekkel beszéljetek napotokról, lelketekről. – Felmérések szerint azok a házasságok, amelyben élő a napi ima (és az abból fakadó lelki-megosztás), életreszólóak.

Keresztény – vagy humán értékekben hasonló célokra törekvő – jegyesek kapcsolatát rendkívülien elmélyítheti, ha közös „lelki” célokat (pl. egy közös szeretet-Igét, szeretet-feladatot) tűznek maguk elé: pl. egy-egy hétre. Ilyen lehet, hogy minden nap mindketten valamilyen szokásoson túlmenő módon örömet szereztek valakinek; pl. ma a derűt viszünk munkahelyünkre; megdicsérünk valakit stb.. Ezek a keresztény (humán) szeretet-gyakorlatok jó „eszköz” lehetnek, amely közös „élményt” biztosít.

A lélektan szerint két embert a közös élmények kötik össze. Ezek kiváló lehetőséget nyújtanak egymás kölcsönös megismerésére; szeretet-képességünk fejlesztésére, és a kommunikáció számára is jó témát ad. Ha közösen éli ezeket a pár, akkor dolgozhat egyik otthon a baba mellett és pelenkák közt, másik akár a minisztériumban, de a közös érték megvalósítására való közös törekvés fogja összetartani őket; egy közös kaland, amelyet este meg tudnak beszélni: amely színt ad a szürke mindennapoknak – amikor egyébként nem volna mit elmondani egymásnak. (Lehetséges, hogy egyik héten egyikük, másikon másikuk javasolja a heti tervet.)

Ajánljuk a mondottakkal is kapcsolatban a heti szentmisét. (Lehet, vannak rossz gyermekkori vagy egyéb rossz élményetek erről. És persze egy idő kell, míg a szentmise szimbolikáját megismeri valaki.) De ha úgy vesszük: a heti mise egyrészt egy garantált heti közös megállás- elcsendesülés, az egész heti rohanás után; másrészt minden héten kapunk egy-egy gondolatot Jézus tanításából, amelyek a szívünk mélyén levő legemberibb törvényeket élesztik fel. Pl. Szerezz örömet valakinek. Szeresd azt is, aki nem szimpatikus. Békülj ki. Légy az öröm hordozója. Győzd le a sötétséget, szeretettel stb. Ha hétről hétre teszünk egy ilyen elhatározást, az taposómalom életünkben hetente új fényt ad. (Nagyon sok misén megkapunk egy ilyen indítást. S ha nem valahol nem találnánk ilyet, kell jobb papot-misét keresnünk.)

– Nagy összekötő kapocs még a heti egyszeri legalább 1-1,5 órás minőségi beszélgetés (vagy közös élmény, kirándulás közti beszélgetés), s 1-2 havonta egy közös szabad hétvége. Ilyenkor megoszthatják egymással lelküket, meg tudják beszélni a felmerült kapcsolati nehézségeket, és azok javításának módját.

Rendkívüli támasza a párkapcsolatnak egy házas-csoport. Ennek havi közösségi találkozásain tapasztalják, hogy másoknak is vannak nehézségeik, hallják az ő megoldási útjaikat; esélyt kapnak, hogy a beléjük szorult kérdéseket, gondokat kimondják, és tanácsot kérjenek.