Jézus – Mi újat hozott?

I. Minden vallás egyforma?

Gyakran mondják: ha egy az Isten, akkor minden vallás egyforma! És akkor Jézus vallása is csak egyik a sok közül. Ebben van bizonyos igazság: amennyiben minden tisztult vallásban az emberek közös Isten-keresése nyilvánul meg; és minden vallásban el lehet jutni az üdvösségre annak, aki követi lelkiismeretét, amely által a Szentlélek vezeti őt is (vö. Rom 2, 14-16).

De akkor a kérdés: mond-e valami újat Jézus? Vagy mindegy, melyik valláshoz tartozunk? – Jézus óriási új világosságot hozott. Foglaljuk össze a legfontosabb újdonságokat, amelyeket hitünk nyújt.

II. Lehet igazolni, hogy Jézus a legigazabb vallást alapította?

A vallások az ember sok lényegi kérdésére keresik a választ. Jézus ezekre a kérdésekre olyan boldogító válaszokat adott, amelyeket egyetlen más vallás vagy világnézet sem tudott megfogalmazni.

Jézus tanításának több titka első pillanatban hihetetlennek, abszurdnak tűnik. De láttuk: minden titkához közel kerülhetünk, ha lelkünk mélyére nézünk. Mert Jézus tanításai szívüknek egy-egy, már kimondani sem mert, mély vágyára adnak választ.

Foglaljuk össze Jézus néhány alapvető tanítását, amelyek egyedülállóan újat mondanak, minden más valláshoz, világ-nézethez hasonlítva.

1. Milyen újakat mondott Jézus Istenről?

1. Az Egy Isten – három személy (közössége)

Megfigyelted: Az iszlám, amely zsidóság és kereszténység mellett a harmadik nagy egy-istenhívő vallás, hova jut azzal, hogy „csak” egy magányos Istenről tud? Világuralomra törekvésre, nők kisebbrendűségének tanítására stb.…

Amint láttuk, Jézusnak a Három személyű egy Istenről való tanítása abszurdnak látszik első pillanatra, ezért egyetlen vallás sem mert ilyet állítani; ugyanakkor az ember egy mély titkára ad választ. Az ember egyszerre szeretne egyedül lenni, és kapcsolatban lenni, önálló lenni, és „eggyé olvadni” azokkal, akiket szeret. Az ember társas-természetének titkát nem tudja megmagyarázni egy magányos isten, csak egy Isten, aki szeretet-közösség, kapcsolat.

Egyedül a Szentháromság titka által és Jézusnak az önfeláldozásig tartó szentháromságos szeretete által nyer értelmet a radikális emberi szeretet, amely megalapozhat minden igazi emberi-társadalmi együttélést; és az emberi egyenlőségről való tanítás.

2. Isten emberré lett – Jézusban

– ez Jézusnak másik alapvető tanítása: hogy Ő egy Istennel, hogy Ő az emberré lett Isten.

– A Végtelen nem lehet végessé; Isten nem lehet emberré! Érthetően ezt vallotta minden kor filozófiája, és vallása pl. a buddhizmus is. Egyetlen vallásalapító nem merte azt állítani, hogy ő Isten volna. Jézust is megölték ezért a tanításáért.

Ugyanakkor művészeti-irodalmi alkotásokban, versekben, vallási álmodozásokban vagy népmesékben megfogalmazódik az emberi vágy: bár anyagból való végesek vagyunk, mégis a Végtelen Szeretetre, Igazságra, a Végtelennel való egyesülésre vágyunk. – Csak a Végtelen ültethette az emberbe ezt az anyagon túlmutató vágyat, és csak Ő teljesítheti be.

Ennek az alapvető vágynak tükrében válik megsejthetővé, hogy a Szeretet Istene, azt az abszurd formát választotta, hogy emberré lesz.

Ha a Végtelen, láthatatlan Isten közel akar kerülni az emberhez, valamilyen formát kell találnia, amely által „jelezheti”, megfoghatóvá teheti önmagát. Ez a „jel” Jézus embersége. Isten valóságosan emberré lett Jézusban, hogy emberi alakban kerüljön közel hozzánk, és Jézus emberi valóságú isteni életével adjon választ kérdéseinkre (Vö. Jn 1,1-3; Kol 1,13-17; Kol 2,9).

2. A Fiú-Isten életét adta értünk

Jézust leggyakrabban a kereszten szokták ábrázolni. Jézus élete azzal fejeződik be, hogy keresztre feszítik, majd feltámad.

A végtelen, tökéletes Isten, a 2. isteni személy szenvedhet és meghalhat a kereszten? – Ez a legabszurdabb állítás. De ez fogalmazza meg a kereszténységnek és az Isten-Jézusnak legmélyebb titkát. És ez az, ami leginkább megkülönbözteti a kereszténységet a többi vallástól. Hogy Isten így szereti az embert.

Mit mond nekünk Isten Fia a kereszten? – A Szentírás azt mondja, hogy az Atya Fiában és Fia által teremtett mindent, és általa és benne akarja visszavezetni a bűnbe esett embert önmagához (Vö. Ef 1,1-13; Kol 1,13-23). Amikor Jézus emberré lett, nemcsak hasonló lett az emberhez, hanem isteni „önmagába ölelt” minden embert. Szenvedésében, halálában magában hordozta minden ember bűnét, fájdalmát.

Mi történik, amikor a Végtelenül Tiszta és Igaz Isten magába öleli az emberiség tisztátalanságát, igaztalanságát, fájdalmat? – Olyan: mintha izzó vasra vizet öntenének. – Az Isten-Jézust, aki a Tisztaság, a Szeretet, mintegy szétszakítja, keresztre feszíti a magába ölelt emberiség tisztátalansága, fájdalma.

Amikor Jézus keresztjére tekintünk: benne látjuk saját magunknak és az emberiségnek minden bűnét és fájdalmát: „felvitt minket a keresztfára”. Benne kelhetünk fel minden bűnünkből, benne nyer értelmet szenvedésünk, benne tárul fel a feltámadás, az isteni élet: „Bűneinket saját testében felvitte a keresztfára… Sebei szereztek nekünk gyógyulást” (1Pt 2,24; vö. 2Kor 5,21; vö. Kol 1,19 Ef 1,7).

A lélekvándorlás hívei érthetően következtetnek, amikor azt mondják, az embernek meg kell tisztulnia bűneitől, és ha vétkezett, csak egy másik életben (egy állatban, élőlényben) lesz módja a megtisztulásra. – Csak Jézus beszél Istennek egy olyan felfoghatatlan irgalmáról, amely szerint az Atya, Jézusban a legtékozlóbb fiát is visszafogadja.

2. Köztünk marad a kenyérben és borban

Még egy abszurdnak tűnő titok (melyről a következőken tanulunk): Jézus mennybemenetele után is köztünk akar maradni. Így folytatja a szeretet isteni logikáját. Megtestesülésében átlépte az Isten és ember közötti határt; halálában és feltámadásában az élet és halál közti határt. És most: táplálékká válik, hogy jelezze és megvalósítsa, hogy Isten táplálni-éltetni akar minket, és eggyé tenni önmagában. Lehetővé teszi, hogy belőle táplálkozzunk, s benne éljünk, Ő pedig önmagába.

2. Milyen újat, és vigasztalót mondott Jézus az emberi élet értelméből

Jézus választ adott az emberiség legmegoldhatatlanabbnak tűnő kérdéseire.

– Az ember semmire nem vágyik úgy, mint hogy valaki azt mondja neki: életednek, minden tettednek van értelme. – Jézus nélkül felmerül a kérdés: érdemes e szeretni, becsületesnek maradni, ha látszólag visszaélnek vele, és a csalók diadalmaskodnak? Jézus értelmet adott a mély emberi értékeknek:

a) Van értelme a szeretetnek, a feltétel nélkül másokért adott életnek, még akkor is, ha visszaélnek vele. Mert Jézus is életét adta minden emberért, majd legyőzte a halált. És mert a szeretet által maga Jézus és a Szentháromság él bennünk (függetlenül attól, milyen jutalmat kapunk érte a földön).

b) Van értelme a becsületes, feltűnés nélküli életnek (akkor is, ha a becsületességet sokszor nem fizetik meg?): a keresztény élet sikere, hogy Isten-Jézus élhet, növekedhet benne, ha az hitben neki adja életét, ha Isten akaratát teszi.

c) Van értelme a szenvedésnek, a lelki sötétségnek is. Mert minden szenvedésben Jézussal találkozhatunk; hiszen Ő magára vett minden fájdalmat, és magába ölelt mindnyájunkat, minden nyomorunkkal együtt. – Mert a szenvedést felajánlhatjuk másokért; és segíthetünk vele embertársainkon, ha egyesülünk lelkünkben a szenvedő, megváltó Jézussal.

d) Van értelme még az emberi gyöngeségeknek és botlásoknak is. (Ezt sem merte állítani senki, sem Jézus előtt, sem utána!) Mert mindig újrakezdhetünk! És még botlásaink fájdalmát is felajánlhatjuk másokért, egyesülve a megváltó Jézussal, aki hordozta botlásainkat, és felemelt bennünket azokból.

e) Lehet aggodalom nélkül élni. Csak Istennek lehet elhinni, amit Jézus mond: „Ne aggódjatok a holnap miatt. Istennek gondja van rátok. Keressétek ma Isten Országát, és Isten gondoskodik a holnapról.” – Bármi történik veletek: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.”

f) Lehetséges az egyetemes testvériség. A csalásoknak vagy a tőkés kizsákmányolásnak világában lehet erről beszélni? – Jézus tanítása válasz. Ő megadja a hitet, hogy a szeretet győz akkor is, ha néha úgy látszik, hogy meg lehet ölni. Ezért minden korban támadnak lángoló keresztények, akik építik és megélik a krisztusi és szentháromságos egységet. És hiszik és tapasztalják, hogy a szeretet legyőzi a rosszat.

– A kereszténység tehát az öröm vallása, mert Krisztus megszüntette az élet értelmetlenségeit. Benne minden tettünk, hasznossá és sikeressé válhat, és az emberiség minden rejtett álma megvalósul.

III. „Jaj nekem, ha nem hirdetem az Evangéliumot” (1Kor 9,16)

Az öröm uralkodik életedben? Minden reggeli imádból örömmel indulsz neki a napnak? Minden esti imádban le tudod tenni, ami nehéz volt, és Jézus örömében tudsz nyugovóra térni? – Ha átéljük Jézus tanítását, még a fájdalmak, nehézségek közepette is Jézus örömének kell uralkodnia életünkben. Ebből a benső örömből fakad képességünk, hogy másoknak továbbadjuk Jézus örömhírét. Erre hív az egész Szentírás, és erre hív utóbb Ferenc pápa.

Újítsd meg imádat, hogy Jézus öröme fakadjon belőle minden reggel. És határozd el, hogy minden nap örömet szerzel valakinek, hogy ezzel továbbad Jézus örömhírét!

ÖSSZEFOGLALÁS

Minden vallás egyforma? – Minden nagy vallásban közös értéke, hogy keresi az élet értelmét, Istent. És minden igazságot kereső ember eljuthat az örök életre, ha lelkiismeretét követve helyesen cselekszik. De Jézus az ember olyan kérdéseire is választ adott, amelyet a többi vallások meg sem próbáltak megválaszolni, s amelyek igazán értelmessé és örömtelivé teszik az ember életét.

Melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekre egyetlen vallás vagy világnézet sem tud válaszolni, csak Jézus? – a) Egyetlen vallás sem mer beszélni egy olyan személyes, szerető és jóságos Istenről, mint akiről Jézus beszél. b) A kapcsolatokra teremtett emberiség nem merte soha feltételezni, hogy az Egy Isten is Szeretet-közösség, Szentháromság. Jézus ezzel adott választ az emberi egyenlőség és a kapcsolatok kérdésére. c) Egyetlen vallás sem tud hozzá hasonló vigasztaló választ adni az élet legfájdalmasabb kérdéseire: mint a fájdalom, halál, lelki sötétség, bűntudat. Az értünk szenvedő, keresztreszögezett és feltámadott Jézus választ ad e kérdésekre önmagában és tanításában.