Világvallások – és a kereszténység tanítása

  1. Mindegy, hogy milyen vallású valaki?

Minden igazi vallás keresi az emberi élet és a halál értelmét. Az ember minden vallásban eljuthat halála után a mennybe, ha követi lelkiismerete szavát, amelyben maga a Szentlélek vezeti őt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden vallás tanítása egyformán igaz volna. Az értékeléshez szempontokat kaphatsz az alábbiakból.

Próbáljuk összefoglalni a nagy világ-vallások tanítását, rámutatva, mennyire egyedülálló Jézus tanítása. (Erről összefoglalóan szól a következő fejezet.)

Mivel hazánkban legtöbbet az iszlámról és a buddhizmusról hallunk, ismerd meg elsősorban ezeket, de rövid összefoglalást kapsz az alábbiakban a hinduizmusról, valamint a kínai és japán vallásokról.

A kereszténység és az iszlám a Föld lakosságának több mint a felét teszik ki. Ha hozzávesszük a hinduizmust-buddhizmust, a Földön minden három emberből kettő e három nagy vallási hagyomány egyikéhez tartozik.

  1. A nagy világvallások rövid bemutatása

  1. Az iszlám

Az iszlám vallás követőiének neve a muszlimok. (A mohamedán és a muzulmán nevet ők sértésnek veszik: mert nem Mohamed követőinek tudják magukat, hanem Allah-énak.)

Kr. u. a 600-as években alapította Mohamed (született Kr. u. 570 körül). Tanításának elemeit részben korábbi vallásokból, a zsidóságból és a kereszténységből is gyűjtötte, és a Koránban foglalták össze. – Állítása szerint, Allahtól szó szerint kapta kinyilatkoztatásban az a Kóránt. Önmagát Allah prófétájának nevezte. A muszlimok száma ma 1,6 milliárdra tehető.

Milyen szépségek láthat a keresztény az iszlámban? – Hisz az Egy Istenben. Nagy prófétának tartja Jézust, tiszteli Szűz Máriát. Hisz a mennyországban és pokolban, a tisztítótűzben, és a jócselekedetek és a böjt értékében. Hívei naponta 5-ször mély hittel imádkoznak. Évente egy hónapon át komolyan böjtölnek, hogy megfékezzék testüket-lelküket, és Isten felé forduljanak. Segítik a mohamedán szegényeket. – Egyik irányzatuk (sufisták) bensőséges szerető kapcsolatra törekszik Istennel, s tudják, hogy ennek útja, ha megtagadják önzésüket, és szeretetben élnek.

A keresztények és muszlimok egyes vidékeken tudnak testvériségben együtt élni. Az újabb korok pápái ismételten hívták a muszlimokat, hogy fogjunk össze a közös Isten-hit és erkölcsi értékek védelmében, és ez több esetben meg is valósult. – Napjainkban több modern iszlám-követő is követeli az emberi szabadság-jogok elfogadását, szemben az iszlámistákkal.

A dzsihádot (szent háborút) is többféleképp értelmezik: van, aki gyilkos háborúnak tartja, minden nem iszlám-hívő ellen. Mások csak önvédelmi háborúként értelmezik – ha megtámadják őket. A misztikusok szerint: ez háború a saját énünkben levő rossz ellen.

Milyen torzulások vannak az iszlámban?

Az iszlám tanai sokban megfelelnek az alantas ösztönöknek, illetve egy magányos Istent bemutató Isten-képnek. Eszerint az embernek nem lényegi eleme – a kapcsolat, az egyenlőség (a mint ez a Szentháromság-képű Istenből következik).

Mohamed már életében is kiirtatta azokat, akik nem illettek vallási felfogásába, illetve nem fogadták el az ő Allah-tanítását. Utódainak seregei meghódították Palesztinát, Szíriát, Perzsiát, Észak Afrikát, s egy időre Spanyolországot és Franciaország déli részét is. A háborút túlélő férfiakat megölték, a nőket, gyermekeket rabszolgának adták el. (Zsidókat és keresztényeket első időben még életben hagyták, de nagy adóval és jogaik csorbításával kellett fizetniük.)

A 3. évezred elején évente világszerte kb. 100.000 keresztényt ölnek meg hitük miatt. Legnagyobb részüket muszlimok. Keresztény templomok ezreit rombolták le, a bent levőket megölték, és az államhatalom nem lépett közbe. Pl. 2014-ben Pakisztánban, a világ tiltakozása ellenére, halálra ítélték AsiaBibit, egy 5 (kis) gyermekes keresztény anyát, mert néhány asszony megvádolta, hogy Mohamedről elítélően szólt. (Megmenekülhetne, ha mohamedánná lenne.)

Az iszlámisták a legdurvább iszlám-követők: törvényük a szent háború (dzsihád), minden más világnézet híveinek legyilkolása. A 2010-es évektől pl. Szíriában, Irakban is megjelentek.

A nők sem egyenlő tárai a férfinek. Minden férfi tarthat 4 főfeleséget és több rabszolganőt. (Mohamed „kinyilatkoztatásban kapta” hogy neki számtalan főfelesége is lehet, így elvette a 9 éves Aishát is.) A szent háborúban elesett katonák számára Allah külön örömlányokat teremtett a Paradicsomba.

  1. A hinduizmus és a buddhizmus

Mindkét vallás (és sok tízezer változatuk) keresi, hogyan teljesülhetnek az ember vágyai.

Ők a végtelen, felfoghatatlan világmindenség nagyságát, szépségét látják, vagy az emberi kapcsolatok szükségességét, s vele szemben az anyagi világ és az ember bűneit. Nem tudják elképzelni, hogy a Végtelen Mindenség le tudna hajolni ehhez a porszemnyi nyomorú emberhez. Nem látnak más utat afelé, hogy az ember közelebb jusson a megtisztuláshoz, a beteljesíthetetlen vágyaktól és nyomorúságoktól való megszabaduláshoz: mint hogy saját erejükből akarjanak megtisztulni. A megtisztulásra általában csak a hosszú küzdelemmel, a lélek-vándorlás útján juthatnak el.

Ha megtisztultak, életük végén eljuthatnak a tiszta világmindenség titkával való egyesülésre, ahol megszűnnek a hiányok, a fájdalmak, a kicsinység érzetek, és az ember végre békében feloldódhat a Nirvánában. Ott megsemmisült minden személyesség, minden anyagi, földi, s oda az jut, aki elveszítette minden földhöz kötő vágyát, törékeny emberi érzését. (Egyes irányzatok szerint a Nirvánában valamilyen titokzatos személyesség is rejlik.)

Milyen szépségeket láthatunk, keresztény szemmel a hinduizmusban és buddhizmusban?

A jóság, a földi ragaszkodásoktól való megszabadulás közelebb viszi az embert az istenihez. A rendszeres, hosszú, összeszedett testtartásban végzett imádság (amelynek eszközei a jóga és a légző-gyakorlatok) a feltétele annak, hogy meg tudjunk szabadulni földies vágyainktól, és közelebb kerüljünk az istenihez.

A Nirvánába jutásnak, vagyis a szenvedés és a vágyak megszüntetésének (egyes irányzatok szerint valamiféle istenivel való egyesülésnek) nyolc útja van: a helyes hit, helyes gondolkodás, helyes beszéd, -cselekvés, -életvitel, -erőfeszítés, -figyelem, szemlélődés. Ezek sokban hasonlítanak a keresztény erkölcs elveihez! Ezek útján a buddhisták összeszedett, érett személyiséggé válnak, akiktől sokban példát vehetünk. – Különösen példás: hogy az átlag kereszténynél jóval több időt, s energiát fordítanak arra, hogy megtisztuljanak és méltókká váljanak eljutni a Nirvánába.

Milyen ellentmondások, megoldatlanságokat találunk a hinduizmusban és a Buddhizmusban?

Szerintük: emberi voltunk romlott. Minden földi tapasztalatunk csak látszat, csak szellemünk ér valamit, ezért a testtől (anyagtól) meg kell szabadulni. – Minden élő az ember, állat, növény egyenlőképpen kapcsolódik össze az „istenivel” és egyenlőképpen az isteniben fog feloldódni. – Azok az ágaik, amelyek hisznek valamilyen személyes Istenben, részben sok-istenben hisznek, részben az isteni létezőt a világmindenséggel azonosítják (Pan-theizmus).

Hinduizmusban: a kasztrendszer. Bár az indiai alkotmány ma tiltja, az indiai társadalmat erősen meghatározza; és ez törvényesíti a széles szegény rétegek, a páriák nyomorát. – A nőket is alacsonyabb rendűeknek tartják.

Néhány további tudnivaló a hinduizmusról és buddhizmusról

  1. A hinduizmus – Ez az európaiak által bevezetett szó, India megszámlálhatatlan, többnyire sok-istenben hívő vallásának jelölésére. 1500-500 között születtek szent könyveik a Védák, amelyeket további évszázadokban létrejött könyvek magyaráznak (Brahmanák, Upanisadok). Lényeges tanításuk, hogy egyetlen őselv létezik, a Brahman, amely örök, abszolút, egyszerre világfeletti és világot átható. Számuk kb. 900 millió.- Kr.e. az 1. sz.-ban jelent meg a Krisna tan. Eszerint a személytelen Brahman személyes istenként száll az emberek közé: Krisna képében. Mindemellett Krisna is a Mindenség, a Minden-Egy megjelenése (panteizmus).

  1. A buddhizmus – A hinduista talajon született, főleg Kínában és Japánban terjedt el és mintegy 360 millió követőt számlál. Alapítója egy indiai herceg, aki remeteségbe vonult, s ottani vallásos élménye után a Buddha (=megvilágosodott) nevet viselte. (Kr.e. 400 körül.)

Tanítása 4 fő igazságot foglal magába: 1. A földön minden csak szenvedés, mulandó.

2. A szenvedés oka, hogy él bennünk a vágy az élet, az élvezetek a birtoklás után.

3. A szenvedéstől való szabadulás útja, ha kioltjuk magunkban az önzést, és az élet vágyait. De erre általában csak több életen át, a lélekvándorlás útján lehet eljutni.

A Mahajana buddhizmus (nagy szekér) tan a Kr. u. I. században bontakozott ki a korábbi Hinajana (kis szekér) tannal szemben. Ma ez a legelterjedtebb. – Eszerint (bár több istenséget tisztel) Buddha maga az Abszolútum, a végtelen szeretet, minden teremtmény üdvözítője. Minden ember magában hordja a lehetőséget, hogy birtokolja Buddha természetét. Aszkézisük útja a felebaráti szeretet. „Megvilágosodott” az, aki úgy szolgálja embertársait, hogy meglátja Buddhát mindenkiben, és mindenben, aki együtt-érző szeretetben él. – Ezzel együtt az emberi személyek nem külön valóságok, sőt minden élő – a növény vagy állat is – azonos az egy és önmagában létező Buddha kozmikus testével.

A zen-buddhizmus főleg Japánban népszerű, s újabban megjelent az Európai országokban is. Tagjai naponta több órát elmélkednek lótusz-ülésben: a cél megvilágosodni, megszabadulni a személyes éntől, kapcsolat kerülni a Mindenséggel. Sok elemét alkalmazza a New Age.

A jógát keresztények is használják sportra vagy összeszedett elmélkedésre, de ennek célja más, mint a buddhista jógáé: nem személytelen elcsendesülés, hanem személyes találkozás a Végtelen Szeretettel!

Békés vallás a buddhizmus? – A tibeti buddhisták vizsgálatának eredménye volt, hogy 45%-uk békés, 55%-uk harcos, más világnézetet nem tűrő. (Egy próféciájuk szerint 2425-re a buddhisták magukhoz ragadják a világ-uralmat, s így valósítják meg a világ-békét.)

  1. A kínaiak vallása(i)

A természet erőit, jelenségeit több águk isteneknek tartja –jelentős szerepe van az ősök és hagyományok tiszteletének. Követőik száma 100 millióra tehető. – Az istenek feje az „Ég”, aki tökéletes lény: ő irányítja az isteneket, ő tartja számon az emberek tetteit s ítéli meg ezek alapján az embert, halála után. A jók az Ég birodalmába jutnak, s onnan segíthetik a földieket. Az Ég az örök törvény, a Tao szerint irányítja a mindenséget, s az ember elé azt a feladatot tűzte, hogy mélyüljön bele a Tao ismeretébe, szabja ahhoz életét, s így azonosuljon vele. – Hogy lehet megismerni a Taót és vele azonosulni? A kérdést a két nagy vallási irányzat másként válaszolja meg:

A taoizmus létrehozója Lao-ce (=az öreg mester; Kr.e.6.sz). Tao az egész világot szabályozó törvény (panteizmus). Tehát Tao nem személyes Isten! Imádkozni nem lehet hozzá. – A Tao két ellentétes elv küzdelméből és együttműködéséből adódik. Egyik az aktív, férfias elv (Jang), a másik a passzív, nőies elv (Jing). A két elv egyensúlyának megtalálása a helyes életút megtalálását jelenti. – A taoista bölcs sok emberi értéket hordoz: mint az alázatosság, emberszeretet, erényesség.

A konfucianizmust Kong-fu-ce hozta létre (Észak-Kínában a Kr. e. 551-479). Nem annyira vallás, inkább társadalmi etika. Célja a társadalmi rend biztosítása, ősi erkölcsök fenntartása. Törvénye az emberek – szülők-gyermekek, idősek-fiatalok, uralkodók-alattvalók stb. – közti kölcsönös szeretet. A legelterjedtebb irány, sokfajta változatban van jelen.

De Konfucius a társadalmi rendet természetfeletti eredetűek vallotta: Szemléletük panteista. A jóság: erkölcsi érték. A nemes lelkű ember keresi a jót másokban. Az Ég oltotta belénk az erényt.

A sintoizmus. – Japán ősi vallása, a kínaihoz hasonló szinkretista univerzalizmus. A sinto megújulása a Kr.u. 12. században kezdődött. Központi gondolata Japán isteni eredetének a császári ház isteni tekintélyének megalapozása. A buddhizmusnak és a sintónak elegyedéseként született a ‘zen-buddhizmus’. Japánban ma nem lehet a vallások közötti határokról beszélni: a családok együtt ünneplik a sinto és a buddhizmus isteneit.

A zsidó vallásról itt nem szólunk, mert könyvünk részletesen foglalkozunk vele, mint az ószövetség vallásával.

  1. Párbeszéd és hithirdetés?

Ha minden világnézetben lehet üdvözülni, miért hirdessük másoknak az Evangéliumot? – Válasz: Vakon is lehet élni. De óriási ajándék, ha valakinek megnyílik a szeme a Fényre. – Nekünk, keresztényeknek Jézus megnyitotta a szemünket. Ezért kaptunk küldetést arra, hogy segítsük a vakokat, hogy megnyíljon a szemük az Evangélium világosságára.

Hogyan lehet párbeszédbe kezdeni más vallású emberekkel? Ferenc pápa válasza: első lépésünk, hogy „legyünk nyitottak irányukban, osztozzunk örömeikben és gondjaikban”. (Az Evangélium öröme 250-252)

A hitről való tanúságtétel mindig a szeretettel kezdődik. A szeretet első lépcsője, hogy képesek vagyunk szeretettel és tisztelettel végighallgatni embertársunkat. A másik ember lelke a szerető meghallgatást tapasztalva nyílik meg (Evangélium öröme 171). Ilyenkor kell készen állnunk arra is, hogy felragyogtassuk előtte Krisztus fényét.

Feladat: Gyakorold minden nap, hogy szeretettel végighallgatod, amit egy embertársad, családtagod mond. Tudatosítsd, hogy figyelmes szeretetedben magával Jézussal egyesülsz, és Ő maga és Lelke érintheti meg embertársad szívét.

Összefoglalás

Mit tanulhatunk a muszlimoktól? – a rendszeres imát, hitük bátor megvallását, a nők testét nem mutogató öltözködést. (Sok területen testvériségben élnek együtt keresztényekkel.)

Milyen embertelenségek jelentkeznek az Iszlámban? – sok országban minden más világnézetet üldöznek; az iszlámista államokban kötelező a más világnézetek követőinek legyilkolása (dzsihád); a nőket kisebbrendűnek tartják.

A hinduizmusnak és a buddhizmusnak melyik tanításaiból következik, hogy nem tudnak reménytelibb távlatot ígérni, mint a lélekvándorlást és a Nirvánát? – E vallások tudatosítják egyik oldalon az ember nyomorúságait, s egyidejűleg végtelen vágyait, másik „oldalon” a végtelen és tiszta „isteni” Világmindenséget. De nem tudják elképzelni, hogy a Végtelen Mindenség Személyes Isten lenne, illetve hogy törődne a kicsi és nyomorult emberrel. Ezért az ember csak saját erejét használhatja fel, hogy megszabaduljon a földhöz ragadt testéből fakadó nyomorúságaitól. (S mivel megtisztulásához több életre van szüksége, a lélekvándorlás útján tisztulhat meg.)

Mivel nem mernek hinni abban, hogy a Végtelen Mindenségben Személyes Szeretet lenne, ezért nem ígérhetnek többet, mint hogy az ember, ha sikerült megtisztulnia a testéből fakadó szenvedések nyomorúságától, beleolvad a Végtelen, Személytelen Nirvánába (ahol személyes énje, mint a vízcsepp beleolvad a Nirvána tiszta „tengerébe”).

Ha minden ember üdvözülhet, szükséges-e azon fáradoznunk, hogy mások megismerjék Jézust? – Vakon is lehet élni. De óriási ajándék, ha valakinek megnyílik a szeme a Fényre. – Nekünk, keresztényeknek Jézus megnyitotta a szemünket. Ezért szeretnénk mindent megtenni azért, hogy a többi vakok szeme is megnyíljék.