Miért engedi Isten a szenvedést, és a világban levő gonoszságokat? – A rossz és a szenvedés kérdéseire senki a világon nem tud választ adni. Láttuk milyen választ adnak erre – a maguk látásmódja szerint – a buddhisták, és milyen egyedülálló az a válasz, melyet Jézus ad.
Sokan számon kérik Istent, amint végső szenvedésében Jób is tette. Nem gondoljuk át, hogy Ő a Végtelen – akit a mi porszemnyi eszünk sosem tud megérteni. 1 De Ő mégis utat mutat, és egy végtelen bizonyítékot és választ ad arra, hogy Isten a rossz és a szenvedés értelmetlenségei közepette is szeret.
Jézus nem csak a barátunk – Ő a Végtelen!
Jézus a barátunknak mondta magát, testvérré tett bennünket, hogy vele együtt az Atya gyermekei lehessünk. Mégis hiba, melyből sok tévedés származhat, ha csak úgy gondolok Rá, hogy Ő a barátom. Nem felejthetjük el soha, hogy Ő egyben a Végtelen Isten. Az Atya benne és általa teremtette a világmindenséget, és Ő teljesen egy az Atyával, a felfoghatatlan Végtelenség. Ha ez tudatos bennünk, akkor nem vetjük Isten szemére, hogy miért ért bennünket fájdalom, miért van a halál, a rossz a világban.
Honnan van a rossz, a szenvedés a világban?
Egy hívő asszonynak meghalt a gyermeke egy balesetben. Az ő hite nem roppant bele ebbe, de a férjéé igen. Az asszony elhozta őt, hogy legyek segítségére. A férfi fájdalmas keserűséggel tette fel a kérdést: Ha Isten szeretet, miért engedte meg ezt? – Sokan felteszi e kérdést, hasonló esetekben, ha nem elég mély a hitük: Ha Isten teremtette a világot, hogyan teremthetett bele annyi szenvedést, gonoszságot. Ha Isten a Szeretet, miért halnak meg gyermekek vagy a gyermekes szülők mély űrt hagyva maguk után. Miért és honnan van az ártatlanok szenvedése, a népirtások, százezreket kipusztító járványok? Hogyan engedhette meg Isten a Gulágokat, ahol a Szovjet rendszer milliókat kínzott meg és irtott ki, hasonlóan, mint Auschwitzban a németek? Hogy engedheti meg, hogy ma néhány tucat ember kezében legyen az emberiség vagyonának fele, miközben milliárdnyi szegény az éhhalál küszöbén szenved, és évente 10 millió gyermek hal is éhen?
Számon kérjük Istent, amint Jób is tette végső szenvedésében. Nem gondoljuk át, hogy Ő a Végtelen – akit a mi véges eszünk sosem tud teljesen megérteni. De Ő mégis utat mutat, hogy megsejtsük a kérésre a választ.
Jézus válaszai a szenvedésre
Jézus egy olyat választ adott, amilyen egyetlen vallásban sem található, sőt el sem képzelhető. Ő maga eljött ebbe a világba, és Isten létére vállalta világunk minden terhét, a szenvedést, a rágalmakat és a gonoszság okozta halált, azért, hogy megtanítson bennünket: az adott világban is járhatjuk Isten útját. – Jézus azt ígérte nekünk, akik Őt követjük, hogy ha ebben a világban átadjuk magunkat Neki, ha egyesítjük fájdalmainkat Vele, aki a fájdalmak útján váltotta meg a világot, akkor minden látszólagos akadály lépcsőfokká válik előrehaladásunk útján. A hívők bizonyossága minden sötétségben az, hogy „az Istent szeretőknek minden javukra válik” (Róm 8,28).
A világban létező bűn és a szenvedés kérdésére saját értelmünkkel is találhatunk bizonyos válaszokat:
A szabad akarat és a bűn
Csak azért jöhet létre, mert Isten szabad akaratot adott az embernek, s ez azzal a következménnyel jár, hogy tehet rosszat, elkövethet gonoszságot is.
Isten Országa nem olyan, mint egy evilági ország. Isten Országa a hívő emberek szívében és a hívő emberek „között” él: bennük és közöttük kell mindig újra megvalósulnia. Magunkban tapasztaljuk, hogy minden nap újra döntenünk kell a jó mellett! Isten Országa is minden emberben és minden történelmi korszakban ott jelenik meg, ahol a keresztények személyesen újra döntenek Jézus, illetve lelkiismeretük mellett.
A világot sújtó sok csapás és a természet törvényei
Hogyan egyeztethetjük össze értelmünk alapján, hogy miközben Isten a Szeretet, a világot, az embert kínozzák a testi és lelki szenvedések és a halál, a járványok és a természeti csapások melyekben százezrek és milliók halnak meg, noha semmi bűnt nem követtek el? – Isten adott egyfajta “öntörvényűséget” a világnak, s ez sajátosan megnyilvánul egyrészt a szabad akaratban, másrészt abban, hogy nem “javítja ki” folytonos csodákkal az anyagvilág törvényeit és rendjét (amelyek magukkal hozzák pl. a természeti csapásokat, a betegségeket és halált is). Isten terve rólunk az, hogy ebben az adott világban éljünk az Ő törvényei szerint, és ismerjük fel itt az Ő szeretetét. Hiszen Ő maga is végigjárta ennek a világnak útjait érettünk.
Befejezésül:
Boruljunk le a végtelenül irgalmas, jóságos, hozzánk lehajló Végtelen Isten előtt, aki a Végtelenből lekicsinyedve lett emberré, hogy megláthassuk Isten jóságát, irgalmát, és hogy kiemeljen minket a sötétből, a bűnből.
Próbáljuk minden ilyen helyzetünkben és a szentmisében egy új hittel és leborulással imádkozni: Uram irgalmazz! A szentmisében az „irgalmazz”, a leborulás és bocsánatkérés szava után járja át szívünket a végtelen hála, hogy Ő mit tett értünk. Hogy aztán igazi örömmel énekeljük a Dicsőséget, majd az Alleluját, és ez a dicsőítés és öröm járja át életünket.
1 Vö. Jób 38-39 fej.