11. Mitől boldogok a szegények

A keresztény élet sikeres

Az öröm városa

– ez a címe a Domoniqe Lapierre írta világszerte feltűnést és nagy visszhangot keltő könyvnek (SZIT 1988). A szerző egy calcuttai útja alkalmával elkerült a város egyik legszegényebb nyomornegyedébe, amelyet ott az „öröm városának” neveztek. Megdöbbenve látta, hogy itt a körülmények ellenére valóban az öröm, a derű uralkodik. Nem értette a titkot. Ezért hónapokra oda költözött, egy ott már évek óta apostoli munkát végző barátjához. Egy kétszer egy méteres odúba kerül, amelynek nem volt se szellőzése, sem világítása, s melyben otthonosan járkáltak a patkányok és százlábúak. A körülötte élő kb. 100.00-es nyomortelep lakói hasonló körülmények között éltek. – Hónapokon át járta a telepet, barátkozott felnőttekkel, játszott a gyermekekkel, és kereste titkukat.

A megrázóan fájó, nyomorúságokkal és szenvedéssel is teli könyvből kibontakozik egy titok: Ezek a buddhista vagy hinduista emberek minden körülmények között és ellenére hitték, hogy a világot irányító törvény, a Karma, az isteni titokzatos törvénye, bizonyosan javukra szolgál. Ők hittek az újjászületésben (reinkarnációban), így hihették, hogy ha sorsuk nem ebben az életben szolgál javukra, akkor megkapják jutalmukat következő életükben. Ezért tölti be életüket az öröm.

Hogyan lehet boldog az, aki szegény, vagy aki sír?

Jézus felsorol nyolc boldogságot. De hogyan lehet boldog a szegény? Hát még ha váratlanul vesztette el vagyonát, elküldték állásából stb? – Hogyan lehet boldog, aki sír? Hiszen halálos csapás sújtotta, rákos beteg lett, vagy haldoklik a gyermeke? Hogyan lehet boldog, akit üldöznek, kigúnyolna, akiről hazugságokat terjesztenek – akár egy iskolában vagy munkahelyen, vagy bárhol?

Jézus válasza egy másik boldogságban található: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3). A lélekben szegény az, aki a szívében nem a gazdagságokhoz, a földi értékekhez ragaszkodik, és ilyen értelemben „szegény”: mert ő csak Istenre vágyik, csak Ő a célja. Ezért lesz ilyeneké a mennyek országa, mert Isten betölti lelküket, és így már itt a földön övék a mennyek országa.

De elképzelhető, hogy valakit nem ver le, ha váratlanul elszegényedik, és nem tudja, holnap mit ad enni a családjának? Nem ver le, ha valakinek sírnia kell, mert meghal egy közeli rokona? Hogyan lehet boldog, akit üldöznek, kigúnyolnak? – Biztos, hogy amikor ezekkel a fájdalmakkal szembesülünk, mindnyájan közel kerülhetünk az összeroppanáshoz.

Mi is volt a titka a calcuttai nyomornegyed lakóinak? Tudtak hinni a végtelen (személytelen) buddhista világtörvényben, amely biztosan jó irányba vezeti őket.

Miként tudnak örülni az üldözött keresztények?

Sok-sok keresztény szent és vértanú minden szenvedést legyőzve, végül örömmel ment a halálba. Korunkban is ismerünk hasonló a példákat az iszlámista és egyéb keresztényüldözések szenvedői között. Az újságírók újra és újra megdöbbennek, hogy pl. a kurd keresztények, minden csapás- és minden sírásuk után, mélységesen hisznek, és vissza tudnak térni az öröm állapotába.

Tudok én is boldog lenni, ha elszegényedtem, ha elveszítek egy nagy értéket, elvesztem állásomat, vagy ha megrágalmaznak és támadnak? Mikor sikerülne ez?

Az öröm egyik alapja – ha az élet sikeres

Különösen fiatal koromban én is sokszor megkérdeztem magam: mikor lesz az én életem igazán sikeres. Hisz láttam (látjuk) a földi sikerek bizonytalanságát, összeomlását. Jézus megadta a megoldást: Akkor leszel sikeres, akkor élhetsz az isteni, és örök életre megmaradó életet, ha minden nap, minden imában újraéled, hogy életed legnagyobb értéke Isten, az Ő követése. Ha minden reggel azzal az örömmel indulok, hogy bármi lesz is ma: de Te velem vagy és én Veled akarok élni – és Te vezetsz, ha én nem engedem el a kezed.

Az ember örömének egyik alapja és feltétele, ha tudja, hogy sikeres életet él. A keresztény számára ez lehetséges, ha megéli, és mindig megújítja hitét, és erre tud építeni. Minden nap letámadnak a földi sikertelenségek a bizonytalanságok, aggodalmak. De ha minden fájdalom és igazságtalanság, félelem, és szenvedés közepette, ha fel tudtam emelni lelkem tekintetét Hozzá, Ő legyőzte a sírást, a félelmet, s betöltött az Ő örömével. – Voltak fájdalmak, amelyek leküzdéséhez, elviselni tudásához napokon vagy néha heteken át tartó küzdelem által jutottam el, napokon át kellett imádkoznom érte, hogy el tudjam fogadni, át tudjam élni Isten akaratát; hogy ne akarjak okosabb lenni Istennél; hogy igazán, és örömmel ki tudjam mondani: Legyen meg a Te akaratod. – De egy idő után mindig lecsendesült a lélek vihara, a sírás vagy el nem fogadás fájdalma, Isten válaszolt: azt mondta, Veled vagyok, és a legszebb útra, a legszebb célhoz vezetlek.

Így azt élem meg, hogy minden nap, minden körülmények között, és minden megrendülés után újra és újra biztonságban vagyok, és a legsikeresebb életet élhetem: hisz az örök életre az marad meg, amit hitben, szeretetben teszek. Ebben pedig semmi meg nem akadályozhat.

Befejezésül

– vigyük magunkkal testvérek e hétre ezt az igét: Boldogok a lélekben szegények: Vagyis akkor leszek boldog, ha nem földi gazdagságokkal, kincsekkel van tele a szívem (ezektől szegény leszek), hanem a legnagyobb értékkel: a Végtelen Szeretet-Istennel. – És megvalósul, hogy „boldogok” lesztek. Betölti szívünket az Ő öröme.