11. A szeretet öröme – a családban

Bevezető énekek:

Boldogság öröm az életem…

Áldott legyen az Úr Alleluja, Alleluja…

Dicsérje minden nemzet…

Kérdések a tapasztalatok megosztásához: (Egy kérdést válassz ki, s arra válaszolj. Figyeljünk, hogy a bevezető megosztás ne legyen hosszabb 40 percnél, hogy maradjon időnk a téma feldolgozására is. Homokóra segít az idő betartásában.)

Mi van a lelkedben, amit megosztanál nyaradról vagy utóbbi napjaidról?

Hol találkoztál Istennel az elmúlt időben?

Bevezető ima:

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy ismét együtt lehetünk! Áldd meg mai együttlétünket! Jézus add, hogy egymás iránt olyan szeretettel legyünk itt, hogy közöttünk lehess! – Ma az örömről elmélkedünk. Ferenc pápának „A szeretet öröme a családban” c. szinódusi pápai buzdítása arra hív, hogy életünkkel kiáltsuk a világba, és a kereső fiatalok felé is, hogy „a családra vonatkozó keresztény üzenet valóban örömhír” (AL 1). Jézus, mi sok kegyelmet kaptunk házasságunkban, családi életünkben, és minden homályból mindig újra kivezettél minket. Szent Lelked vezessen bennünket most a hálaadás és az öröm lelkületének megújításában, hogy valóban a Szentháromság isteni szeretet-közösségének tanúi lehessünk a világban. Ámen.

Isten Igéje: Fil 4,4-7

Új téma

Ferenc pápa lelkületének egyik alapja az öröm. A pápa első apostoli levele is az Evangélium örömére hívott, már címében is: Az Evangélium öröme. Családról szóló levelét ismét így címezi: Amoris Laetitia – vagyis: A szeretet öröme – a családban. (A dokumentum magyar fordítása így adja ezt vissza: „A családban megélt szeretet öröme”. Ha az eredeti címet követjük, így kell fordítani: „A szeretet öröme a családban.”) – A szinódus és a pápai buzdítás abban látják a keresztény család küldetését, hogy megmutassák a világnak, a családban megélt szeretet örömét. Egy világban, melyben elbizonytalanodott a család képe, a keresztény családok legyenek tanúi, hogy a Krisztusból élő család „örömhír”, a boldogság helye, vagyis éppen az, amire a fiatalság ma is vágyik.

Hogyan lesz öröm helye a család?

Elmélkedjük át a legfontosabb ide vágó gondolatokat a pápai buzdításból, s közben tegyük fel a kérdést magunknak, hogyan kell ma megújulnunk, hogy valóban az Evangélium öröme járja át napjainkat, hogy tanúi lehessünk a házasság szentségének, a Krisztusból élő házasság és család örömének!

126. Jó, ha a házasságban gondot viselünk a szeretet örömére. Az öröm kitágítja a valódi élvezet képességét, és lehetővé teszi különféle dolgok ízlelését. Ezért mondta Aquinói Szent Tamás, hogy a házasság öröme, a fájdalmak közepette is megélhető. Magában foglalja annak elfogadását, hogy a házasság örömök és fáradalmak, gondok és élvezetek szükségszerű kombinációja, ha mindig a szeretet-kapcsolat útját járjuk, amely arra készteti a házastársakat, hogy a kölcsönös segítség és szolgálat által törődjenek egymással. 134. Mindez a folytonos növekedés által valósul meg. Szent Tamás ezt is mondja: „A szeretet növekedésének természetéből fakadóan nincs határa, mert részesedés a végtelen szeretetből, aki a Szentlélek. (…) És alanya részéről sem korlátozható, mert a szeretet növekedésével együtt növekszik bennünk a további növekedés képessége.” – 133. „Ha egy családban nem erőszakosak, hanem alkalmasint megkérdezik: »Szabad?« ha egy családban nem önzők, és megtanulják azt mondani: »Köszönöm«; és amikor valaki észreveszi, hogy rosszat tett, tudja kimondani: »Bocsánat!« – abban a családban békesség van és öröm.”

Gyermek a családban

166. Egy gyermeknek végső célja az örök élet öröme. Ez még inkább tudatosítja a szülőkben a rájuk bízott ajándék értékét (és a meghívást az örömre). 171. Minden áldott állapotban lévő nőt szeretnék kérni: vigyázzatok örömötökre, hogy senki el ne vegye tőletek. A gyermek megérdemli örömödet.

177. Isten azért állítja az apát férfiúságának értékes tulajdonságaival együtt a családba, hogy „a feleség mellett álljon, és osszon meg vele mindent: örömöket és fájdalmakat. 88. Szerető egyesülésükben a házasok megtapasztalják az apaság és anyaság szépségét. Ebben a szeretetben ünneplik boldog pillanataikat és támogatják egymást élettörténetük nehéz időszakaiban. 123. Aki intenzíven átéli a házasodás örömét, az nem valamiféle mulandó dologra gondol, hanem hiszi, reméli, hogy az kiállja az idő próbáját. A házastársi szeretet természetében benne van a véglegességre való nyitottság. Ez a hívők számára pedig olyan Isten előtti szövetséget jelent, amely hűséget követel.

Öröm és az érzelmek

149. Isten szereti az ember örömét, hisz ő mindent azért teremtett, hogy „örülni tudjunk” (1Tim 6,17). A kérdés az, szabadok vagyunk-e elfogadni, hogy az élvezetnek az élet különböző helyzeteiben más és más formája van. 147. Az Egyház tanítása, hűségesen a Szentíráshoz, nem tagadja az erosz szent örömét sem, csak annak pusztító felfogásával száll harcba. 148. Az érzelmek és az ösztön nevelésére szükség van, és ennek érdekében bizonyos korlátokat is fel kell állítanunk, hogy egyre inkább az önátadás és önmegvalósítás szolgálatába állítsuk azokat. Ez gazdagítja a családon belüli személyes kapcsolatokat. Nem kell lemondani az ilyen öröm pillanatairól, hanem egybe kell szőni azokat a nagylelkű odaadás, az eszményekért való erőfeszítések egyéb alkalmaival.

A válságok kihívása

57. „ A család élete örömökkel, drámákkal teli mozaik. 130. Az öröm nem mindig egy érzelmi élmény, hanem alapja a hit bizonyossága. Az öröm megjelenik a hívő pár fájdalmában is. Ahogyan Szent Ágoston mondta: Minél nagyobb volt a veszedelem a csatában, annál nagyobb az öröm a győzelemben. Kevés emberi öröm olyan mély, mint amikor két egymást szerető személy együtt ért el valamit, ami közös erőfeszítésükbe került. 232. Segíteni kell annak felfedezését, hogy a legyőzött válság nem gyengíti a kapcsolatot, hanem jobbítja. Minden válság lehetővé teszi a közös élet intenzitásának erősítését, vagy a házasélet új jelentésének megtalálását.”

163. „Az élet meghosszabbodásával fellép valami, ami korábban nem volt elterjedt: a bensőséges kapcsolatot és összetartozást meg kell őrizni negyven, ötven, hatvan éven át. Lehet, hogy a házastársat már nem vonzza intenzív szexuális vágy a másikhoz, ám örömét leli abban, hogy társához tartozik, és hogy a másik őhozzá tartozik. Ő a társa az élet útján, akivel együtt meg lehet küzdeni a nehézségekkel és örülni lehet a szép dolgoknak.”

253. „A családi életet ismételten megérinti a súlyos szenvedés, például egy kedves személy halála. Az ilyen helyzetekben szenvedő családoknak nem mulaszthatjuk el felkínálni a hit világosságát. 256. Ha meg is szomorít a halál kényszere, az ígért örök élet megvigasztal minket. Emlékeztetnünk kell, hogy szeretteink nem tűnnek el a semmi sötétjében: a remény biztosít arról, hogy Isten jóságos kezében vannak.”

Család, lelkipásztorkodás, misszió

A család belsejéből a szeretet öröme kiárad a világra és az egész emberi társadalomra.¹

57. „Korunkban az aggodalmat keltő valóságok igazi kihívások. De ne essünk abba a csapdába, hogy kimerülünk a siránkozásban. „Az Egyház minden helyzetben észreveszi annak lehetőségét, hogy kimondja a remény és az öröm szavát. 184. A családok a tanúságtéte-lükkel és a szavukkal átadják a többieknek a hitet, és megmutatják az evangélium által javasolt életstílus szépségét: ez pedig a felbonthatatlan házasság és a sokgyermekes család.” – 127. „A fogyasztói társadalomban kialszik az öröm. Minden csak azért van, hogy birtokoljuk, és elfogyasszuk: még a másik nemű embert is. Ezzel szemben a gyengédség annak a szeretetnek a megnyilvánulása, amely megszabadul a birtoklás önző vágyától. Szemléljük és értékeljük azt, ami a másik emberben szép és szent. 129. Nincs nagyobb öröm, mint megosztani valami jót. Az élet legintenzívebb örömei akkor születnek, amikor elő lehet segíteni mások boldogságát, amikor örülni látjuk őket. Ez az öröm a testvéri szeretet gyümölcse, annak öröme, aki szeret és kedvét leli az ember javában. 96. A szeretet arra késztet, hogy azok is, akiket a társadalom kiselejtezett, az én magatartásom révén legalább egy kis örömöt tapasztalhassanak.” (vö. 290)

Az egyház öröme a katolikus családok felett

73. „Az Egyház úgy tekint a házastársakra, mint a család szívére, amely maga is Krisztusra emeli tekintetét. A házasság szentsége valójában maga Krisztus, aki elébe jön a keresztény hitvestársaknak. Velük marad, és erőt ad nekik, hogy fölvegyék keresztjüket és így kövessék Őt: bukásaik után fölkeljenek, és egymás terhét hordozzák. Ezért családi életük örömeiben már itt a földön megkapják a Bárány menyegzős lakomájának előízét. – 86. Az Egyház bensőséges örömmel és mély vigasztalással tekint a családokra, amelyek hűségesek az evangélium tanításához, megköszöni tanúságtételüket és bátorítja őket. Nekik köszönhetően válik hitelessé a felbonthatatlan és mindhalálig hűséges házasság szépsége. A családban – amely »család-egyháznak nevezhető« (Lumen gentium, 11) – érlelődik az egyén első egyházi és közösségi tapasztalata, amelyben kegyelemként tükröződik a Szentháromság misztériuma. Itt tanulja meg az ember a kitartó munka örömét, a testvéri szeretetet, és mindenekelőtt Isten szolgálatát az imádságban és az élet odaajándékozásában.”

88. „A kölcsönös és ingyenes ajándékozás szépsége, a születő élet fölött érzett öröm és az összes családtag gondozása, mind olyan gyümölcsök, amelyek egyedülállóvá és helyettesíthetetlenné teszik a családos életre szóló meghívásra adott választ, mind az Egyház, mind az egész társadalom számára.”

Életpéldák

San Remo 65. dalfesztiváljának a megnyitóján részt vett Itália legnépesebb családja. Az Ariston színház színpadán alig fért el a tizenhat gyermekes Anania család, apjukkal-anyjukkal együtt. A gyerekek nagyjából évenként következnek, a húszéves a legidősebb és a 19 hónapos a legkisebb. A dalfesztivál első két száma után léptek színpadra és a közönség lelkes tapssal köszöntötte az Olaszországban immár szokatlan látványt: egy nagycsaládot. Méghozzá egészséges, mosolygós szülők és gyermekek, akiknek együttléte családi harmóniát áraszt. Aurelio papa azonnal válaszol a tapsra: „Ez a taps az Urat illeti, mert ez az Isten műve és nem az emberé!”. Carlo Conti népszerű műsorvezető kérdésére: „De nektek otthon tényleg nincs tévétek?”, a családapa egyszerűen válaszol: „Természetesen nincs!” „És ők mind az önök gyermekei?” – hangzik a kötelezően indiszkrét kérdés: „A Szentlélek segítségével, igen!”. E vallomásra a közönség tréfás megjegyzéseket tesz, mire Aurelio papa komolyan válaszol: „Ami bennünket rendkívülivé tesz, az Krisztus!”. Conti tovább faggat: „De hogyan lehet fenntartani egy ilyen nagycsaládot?” – mire Aurelio papa: „Egyszerű. Van Gondviselés!”. A színház zajongani kezd a határozott válaszra, van aki bekiabál: „Az utóbbi időben, mintha baj lenne a Gondviseléssel!”. A műsorvezető zavarban van, a laikus Olaszországban, a legalább húszmilliós nézettségű San Remo-i fesztivált nem lehet „túlságosan vallásosra” venni. Conti műsorvezető nehezen találja fel magát, pedig ő a félsziget legrátermettebb konferansziéja. – Olasz családszervezetek fordultak a San Remo-i dalfesztivál szervező bizottságához és kérték, hogy ne felejtsék el a fesztivál alapszándékát: megnyitni a könnyűzene ablakát a családra. Így lett meghívva az Anania család. A népszaporulat ma Itáliában katasztrofális, a ráta 1,40 (mint hazánkban), vagyis két szülő ennyi utódot hagy maga után. Ennek a hátterében ment kihívásszámba az Anania család megjelenése. Conti műsorvezető a fesztiválnyitóban így fogalmazott: „A fesztivál igazi ereje az a hatalom, mely az olasz családokat egyesíti. Az egész család a tévé elé telepedik, nézi és kommentálja a dalokat”. Conti műsorvezető kevéssé számol a holnappal, hiszen már ma is alig van kit összeterelni a tévé elé egy átlag olasz családban.   Valószínű, hogy Aurelio Anania tizenhat gyermekes családapa mindezt tudta. Mégis elment egész házanépével, hogy tanúságot tegyen. Kijelentette: „A mi családunk egyszerűen egy normális család!”. Kijelentését rögtön húsz millióan ellenőrizhették. Íme, az Anania család: Aurelio papa és Rita asszony, aztán a gyermekeik, a húszévestől a 19 hónaposig. Február 11-én, másnap az olasz újságok, kivétel nélkül a címlapon hozták a nagycsalád mosolygó fényképét. Az olaszok számoltak, egytől tizennyolcig. Itália leckét kapott: családból és matematikából. (Feljegyezte Vértesaljai László S. J.)

Kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Kiket ismertél/ismersz, akiknek házaséletéből érezted a házastársi, családi szeretet sugárzását?

Minden reggeli imámnak/imánknak olyan élőnek kell lennie, hogy találkozzam/zunk általa a jelenlevő Istennel, és általa feltámadjon bennem/nünk az öröm. Mennyiben valósul ez meg életetekben?

Szeretetkapcsolatunkat minden nap kell erősíteni és újjá éleszteni (erre kell szolgálnia a heti házaspári minőségi beszélgetéseknek is). Hogyan ápoljuk szeretetünket? Mit kellene tenned ennek javítása érdekében?

Támadt más gondolat az elmélkedés során, amely különösen megérintett?

Elhatározás: Válasszatok ki egy elhatározást helyzeteteknek megfelelően az olvasott részből. Vagy elhatározhatjuk, hogy minden nap teszünk valamit egymás iránti szeretetből, hogy minden nap növekedjék szeretetünk, örömünk.

Vagy: Ha feszültség van közöttünk: gondoljuk át mi ennek az oka. Ha kell, forduljunk tanácsért lelki atyához, vagy ismerős házaspárhoz, hogy meg tudjuk újítani szeretetünket és örömünket. – Az öröm forrásai az ima és a szeretet-ajándékozás. Újítsuk meg ezeket!

Záró ima: Urunk, Jézus! Köszönjük, hogy együtt lehetünk! Add, hogy megújultan térjünk haza: megújultan házastársunk szeretetében, és megújultan annak örömében, hogy szerethetjük egymás. Adj új erőt, hogy mindennap fejezzük ki házastársunk iránt szeretetünket. – Vezess minket, hogy valósággá legyen, amire Ferenc pápa hív: hogy életünkkel kiáltsuk a világba, és a kereső fiatalok felé is, hogy „a családra vonatkozó keresztény üzenet valóban örömhír” (AL 1). Szent Lelked vezessen bennünket a hálaadás és az öröm lelkületének megélésére, hogy valóban a Szentháromság szeretet-közösségének tanúi lehessünk a világban. Ámen (A bevezető ima alkalmazása.)

Záró ének: A bevezetőben ajánlottak közül