Nevelési alapelvek

Kisgyermek nevelésének összetevői:

Házastársak közötti kiegyensúlyozott kapcsolat

A gyermekre semmi nincs olyan nagy hatással a szülők közötti kapcsolat (másodszor a szülőknek egyéb kapcsolatai – testvérrel, nagyszülővel stb.)

Bármilyen okosat mond (nevel) egyik szülő – ha kettejük között ellentét van, a gyermekbe maga az ellentét nyomódik bele először – és nem az, amit egyikük mond.

Apa szerepét ma külön kiemelik… joggal

Fordítva, ha egységben maradnak- bár nem tökéletes amit egyik szülő hatására tettek, az egység erősebb nevelő hatással van a gyermekre, mint ami kárt esetleg egyik fél hibás döntése okoz.

Néhány szabály a szülőknek:

1. Egymás megértése, beleélni magam a másik helyzetébe, teljesen befogadva hallgatni őt, eggyé válni vele

2. Sorrend a családban: ki van előbb a szívemben, a férjem/a feleségem vagy a gyerek?

3. Házastársam véleményének, döntésének fontossága számomra: egymás elfogadása, és ennek kifejezése (szavakkal is) a gyerek előtt is….szülői tekintély

4. Közösen kialakított nevelési elvek, szabályok – és az ebből fakadó egység (a szülők egymás közti viszonya tükröződik a gyerekekben)

5. Ha valamiben eltér a véleményünk, ne a gyerek előtt vitassuk meg! Jobb a kevésbé tökéletes egységben, mint a „tökéletesebb” egyenetlenséggel. Ha mégis megtörtént, közös imában „tegyük helyre” – kérjünk bocsánatot érte Istentől

Rendszeresség kisgyermek-korban

Liberális elképzelés Rousseau: A gyermek alapjaiban jó, csak szabadon kell hagyni, hogy kibontakozzon … (Elv az iskolások esetében: A gyermek ugyanolyan ember, mint én… Ezért kaphat később kábítószert; ezért ne büntessen őt tanár; nem mondja meg a szülőnek, ha valami panasza van a gyermek ellen… ) Szentírás: tud eredeti bűnről, rosszra hajló természetről, amelyet magunkban is meg kell fegyelmezni. –

Gordon módszer: jó oldala: hallgasd meg, mit akar a gyermek, beszéld meg vele. Tévedése: a gyermekben nincs rosszra hajlás: alapvetően jó, csak elrontani lehet (Rouseau tévedése). Szülőnek nincs joga a gyermek felett pl. engedelmességet kívánni. Egyezenek ki egymással…

Reális látásmód (korunk egyre több pszichológusáé és a miénk): Az emberi természetben jelen van a jóra és a rossza való hajlamok. A kicsi gyermek egy csoda, de ösztönös lény, sok önzéssel is (3 év alatti gyermekben erősebbek az ösztönös indítások, mint a szellemi-személyes képességek), aki a világot úgy látja, hogy az maga körül forog…

Ezt a kis ösztönös lényt – végtelen szeretettel kell körülvenni – mert ez a levegő számára: ugyanakkor kell nevelni a határokra is:

Néhány évtizede erősen vezetett a “mindent szabad” szemlélet. B. Spok könyvei. – Később a kutatások rámutattak, hogy a hyperaktív gyermekek megjelenésének fontos oka, hogy a gyermek kicsiny korában megszokta, hogy minden gondolata, vágya teljesüljön… illetve nem szokta meg, hogy korlátot állítanak neki, vagy neki magának korlátot kell állítania maga számára. – Hatással van rá még: Túl sok élmény… Pl. nagyárúházba ne vidd… Sok TV erőszak, harc, tombolás.. Ma már számítógép… – Agyát károsítja

Melyek a rendszerességre nevelés első lépései:

a) A néhány hetes csecsemőnél: a rendszeres szoptatás – általában 3 óránként (nem minden felsírásra)

b) A hosszabb, 6 órás, éjszakai alvásra rá lehet szoktatni már 6-8 hetes csecsemőket (2-3 éjszaka kell csak kibírni sírását, hogy a baba rászokjon a hosszabb alvásra). A csecsemőnek joga van a kipihent mamához… Ennek feltétele az édesanya rendes alvása.

– Ne váljék szokássá, hogy a gyermek csak szüleivel – avagy közöttük – tud csak aludni.

Egy 7, majd 10 éves gyermekről beszéltek mamáik, hogy nem tudnak rendesen aludni, mert gyermekük éjjelente felkel és bebújik közéjük…

– A napirend (és a határok) biztonságot ad a gyereknek: mert ő is tudja mi fog következni, illetve hol vannak a határok.

c) A már mászkáló gyermeknek jót tesz, ha nincs mindig a mama nyakán, ha tud olykor magában is játszani, ez önállóságát és a szülői függéstől való egészséges elszakadást növeli. (A mamának tehát lehet biztosítania ilyen korban is maga számára a 15-20 perc reggeli imát-elcsendesülést. Erre nagy szüksége van, hogy megpihenjen – hogy újra megteljen Isten örömével.)

Következetes IGEN-NEM-re nevelés, és a büntetés helye

A gyereknek meg kell tanulnia, hogy mi a NEM, és mi az IGEN. Ez mindenkinél kissé máshol lehet, de kellenek helyek, ahol élesen és mindig elkülönülnek a határok.

Létezik e szülői tekintély? Sok vita van ekörül… Nem egyenlő személy-e a gyermek?

A keresztény és hagyományos válasz: Isten előtt egyenlőek vagyunk; de ezt a kis gyermeket, (akiben ott van a kettősség: az ösztönös önzés, az eredeti bűn következménye) a szülőnek kell segítenie, hogy megtanulja: legyőzni az önzést, és megtanulja a szeretetet, másokért élést, élete belső rendjét.

– Ne akkor neveljük a gyereket, ha fáradt

– Nem jó idegességből fegyelmezni, törekedjünk szétválasztani a büntetést és az ingerültséget. Persze megesik, hogy ha fáradtak vagyunk, kiáltva, haragból büntetünk (ilyenkor lehetséges, főleg nagyobbaknál, hogy pl. esti imában kimondjuk, bizony rossz voltál, büntetni kellett, de fáradt voltam és nem volt erőm nyugodtan megbeszélni veled a büntetést)

Fontos: ne túl sok mindenre mondjunk NEM-et, inkább a fontosabb dolgokra, de abban legyünk következetesek.

– Amire egyszer IGENt mondtunk, tartsuk is be, akkor is, ha esetleg kényelmetlen (pl. sietek), a NEM-et- ha hisztizik se másítsam meg…

– Ne engedjük kijátszani magunkat egymás ellen… (Ha kér valami „gyanúsat”: kérdezzek vissza – mit mondott apa-anya?)

– Értelmességének növekedésével arányban egyre inkább magyarázzuk meg: miért tilos.. Majd megbeszéljük, hogy a büntetés őt szeretné jobbá tenni.. Pl. “sajnos ha rossz vagy, meg kell hogy büntesselek, hogy jóvá legyél… Ugye érted?”

– Szabjuk meg a határokat: ha 2x (3x) szólok, akkor meg kell hogy büntesselek; ha betartotta a szabályt dicsérjük meg.

De ha véletlenül tesz valamit – összetör egy poharat, ne büntessük (csak ha saját, visszatérő hibája)

Példa a szülői következetességre: Pl. utolsó keksz – nincs több keksz, vagy: kétszer lecsúszhatsz a csúszdán utána megyünk… – Az utolsó figyelmeztetés tényleg az utolsó legyen (ne még kettő vagy akármennyi)

A szeretettel fegyelmezett, logikus esetben megbüntetett gyermek boldog és kiegyensúlyozott lesz. És egy jogos büntetés „letöltése” után nagyobb hálával és szeretettel simul a szülőhöz

Nagyobbacska gyermeknél: párbeszéd elkezdése – „Úgy hallgass, hogy elmesélje, úgy beszélj, hogy érdekelje”

Nagy segítség – család-közösség, baba-mama klub (főleg keresztény szellemben).

Nb. Gender nevelés szét akarja verni a nemi szerepeket… sok bajt okoz

Segédkönyvek: Dobson: Akaratos gyerek; Fegyelmezz, megéri; „Úgy hallgass, hogy elmesélje, úgy beszélj, hogy érdekelje”. Clud: Gyerekhatárok…Chapman: Gyerekekre hangolva

McDovel: Az apai kapcsolat

Számítógépes játékok hatásai

a gyermekek személyiségfejlődésére

Japán Egyetem kutatásai alapján:

Sokat számítógépező gyerekeknél → hosszú távú agykárosodás

fejlődésbeli elmaradás figyelhető meg.

A számítógépes játékok az emberi agynak csak azon részét stimulálják, amik a látásért (nyakszirtlebeny) és a mozgatásért (központi barázda előtti tekervény) felelősek, és nem segítik egyéb fontos agyterületek fejlődését.

A homloklebeny tekervényét egyáltalán nem fejleszti a számítógépes tevékenység, pedig az a terület döntő szerepet játszik a viselkedés szabályozásában, az emlékezőképességben, az érzelmek és a tanulás kontrollálásában→ezáltal sokat gépező gyermekeknél hajlam mutatkozik az erőszakosabb cselekedetekre.

EGYÉB NEGATÍV HATÁS:

a sok időt gép előtt töltő gyerekeknek alacsony az agyi aktivitása
negatívabb a gondolkodása
kifejezetten rossz hatással van a szemre, izomzatra, idegekre; látásromlás, viselkedésbeli eltérések mutatkoznak (pl. agresszivitás, szorongás)
függést okoz!
kizökkent a valós térből és időből, a váltakozó képek rabul ejtik az agyat, mely szinte

hipnotikus állapotban képtelen szabadulni a képernyőtől!

A gyermek élettani izgalmi szintje fokozódik(szívritmusa, vérnyomása emelkedik)
azonosul a karakterrel, utánozza!
aktív résztvevő, ő maga idézi elő a képernyőn zajló agresszív aktusokat; a valós életben is ez a módszer lesz a konfliktusmegoldó technikája
a sokszor ismételt „tanulás” alapján → beépül a személyiségbe, a számítógéptől független helyzetben is megjelenik a gyermek karakterében.

Mit tehet a szülő?

A gyermek6-8 éves korára alakítsa ki számítógépező szokásait.

– időkorlát fontos (alsó tagozatban max. ½ óra)

– szelektáljunk a játékokban: ami életkorának nem megfelelő, vagy túl durva azt ne engedjük

– ne használjuk „elektronikus pórázként”

– kövessük nyomon játékát, beszélgessünk róla

– szülőként modellek vagyunk, mi se gépezzünk sokat

Ha már „elrontottuk” hogyan hozhatjuk helyre:

Fokozatos időcsökkentés – kössünk gyermekünkkel szerződést (kicsiknél rajzos formában, látható helyen elhelyezve)

A „vadulós” program helyett ajánljunk fel:

logikai és fejlesztő játékokat (pl. MANÓ sorozat, játszóház sorozat…)
meseolvasást, ágyba bújva
családi társasjátékozást