Hívő keresztények beszélgettek arról – kinek mit jelent húsvét ünnepe: a szent három nap. Volt, aki azt mondta, neki a nagypéntek a legfontosabb ünnep – mert akkor halt meg értünk Jézus (ő nem is szokott eljönni nagycsütörtökön), más azt mondta: számára a nagyszombat, illetve a húsvéti vigília a legszebb, a legjelentősebb, mert akkor támadt fel Jézus. Vajon Ti mit mondanátok?…
1. A Vatikáni Zsinat előtt valóban szét lehetett így választani e napokat – és bizonyára ebben nőttünk fel. De ma már az egyház nem nagycsütörtökről, nagypéntekről, nagyszombatról beszél, hanem a szent három napról. Azt akarja mondani, hogy ez a 3 nap egyetlen ünnep – egyetlen titok – elválaszthatatlanul összetartozik.
Hogy nagyszombat éjjel, pontosabban húsvét vigíliáján Jézus feltámadását ünnepeljük, azt tudjuk.
De a nagypéntek – Jézus halálának titka – elválaszthatatlan a nagyszombattól: a halál magában hordja a feltámadást – egyetlen valóság két oldala számunkra.
S a nagycsütörtök? Jézus irántunk való legnagyobb szeretetének ünnepe ez. Ekkor adta nekünk testét és vérét: az áldozást, a szentmisét. Ebben a szentmisében már az első nagycsütörtökön ott volt – s ott van a világ végéig – a nagypéntek és a húsvét titka: Krisztus értünk vállalt halála s feltámadása. Nagypéntek és nagyszombat éjjele (illetve húsvét) valamiképpen nincs nagycsütörtök nélkül: Krisztus nagycsütörtökön – az utolsó vacsorán – adta nekünk a kenyérben és borban az ő halálát és feltámadását – hogy egyesüljünk vele.
Minden szentmisénk (minden vasár- és ünnepnap és mindennap) nemcsak Krisztus egész nagycsütörtöki szeretetét hordozza – hanem hordozza magában Krisztus halálát és feltámadását – nagypéntek és húsvét titkát is. Ezzel egyesülünk minden áldozásban.
Akik mélyebben megértettétek a liturgia titkát – talán közelebb kerültetek már mindehhez: A húsvét titkát tehát a három szent nap együtt fejezi ki, ünnepli.
2.- Tegyük idén ismét olyan ünneppé ezt a három napot – mint eddig soha: – Egyéni életünkben, s ahol lehet, családunkban. Legyen nagycsütörtök -péntek és -szombat az ünnep titkairól való elmélkedés napja… Találjuk meg a módját, hogyan lesznek ezek a napok családunk ünnepei (úgy amint az ősegyházban volt, úgy ahogy az egyház liturgiája ezt feltételezi). Persze nagy ajándék már az is, ha részt tudunk venni az esti közös ünnepléseken…De ezen túl is: Tervezzük meg, hogy családjainkban, hogyan tesszük e napokat a húsvéti titkok ünnepévé…Hogyan lesznek e napok nemcsak csendes napok, hanem ünnepélyesek is…
Most különösen is volna helye a lakásban felállított jelképeknek, kis oltárnak, töviskoszorúnak, keresztnek… vagy egyébnek, ami az ünnep titkára emlékeztet…
S mindenképp legyenek ezek a szeretet tetteinek (és a bűnbánatnak és megújulásnak) napjai – gyermekek és felnőttek számára! Hogy így jussunk el húsvét ünnepére és lelkünk örömére.
S nagyon jó volna ha találnátok még időt egy családi liturgiára, – közös imára, beszélgetésre, húsvéti készületre is.
A SZENT HÁROMNAP SZERTARTÁSAINAK RENDJE A KÖVETKEZŐ:
– Nagycsütörtök az utolsó vacsora ünnepe. A szertartás nálunk…. órakor kezdődik.
Szentmise (és lábmosás). Két szín alatt áldozunk, hogy még jobban bekapcsolódjunk az utolsó vacsora titkába. Mise után szentségimádás
Nagycsütörtök a papság alapításának is ünnepe. Erre emlékezve minden egyházmegyében a püspök délelőtt együtt misézik papságával, s ezen a misén áldja meg a főpásztor a szent olajakat, amelyeket minden plébánia a keresztségben, betegek keneténél vagy bérmáláskor használunk. Ha valaki el tud jönni, egy szép alkalom, hogy együtt adjunk hálát, s imádkozzunk papságunkért.
– Nagypéntek Jézus szenvedésének napja. E napon szigorú böjt van: aki 14 éves elmúlt ne étkezzék többször, mint 3-szor, s csak egyszer lakjon jól, s húst ne együnk – írja elő az egyház. De mindennek lényege, hogy napunkban különösen gondoljunk az értünk meghalt Jézusra – aki halálával szerezte meg nekünk az életet. Legyen ez a nap az önmegtagadás – és a Jézus iránti és emberek iránti szeretet ünnepe számunkra. Egy ilyen nap után fogunk tudni igazán ünnepelni este az egyházzal a liturgiát.
Jézus szenvedésének ünneplését a liturgiában este … órakor kezdjük: Átelmélkedjük Jézus szenvedéstörténetét, hódolunk a kereszt előtt, s áldozunk. (Keresztút)
Nagyszombat a csend napja: Jézus a sírban fekszik. Erre emlékezünk családjaink csendjében, s az egész napos imádással is. Minél többen iratozzatok fel a kitett lapra, egy-egy fél órára, a sírban fekvő Megváltó imádására. Így biztosítsuk magunk számára e napon az elmélkedést, hogy bekapcsolódjunk Húsvét titkába. Kérjük egy időpontra többen is iratkozzatok fel.
– A húsvéti vigília szertartása, Krisztus feltámadásának és keresztségünknek ünnepe, este … órakor kezdődik. – ebben a liturgiában keresztelünk, illetve megújítjuk keresztségi ígéretünket.