Jegyesoktatás kezdőknek – vázlat

JEGYESI BESZÉLGETÉS vázlat – a hitben kevéssé járatos résztvevőknek is

Ferenc pápa Amoris Laetitia szinódus utáni buzdításának szellemében

Az alábbiakban egy olyan beszélgetés-sorozat vázlatát adjuk, amely a hitben kevéssé járatos jegyesek képzésére is alkalmas. Az egyház érthető előírása, hogy a házasság szentségéhez olyan személy(ek) járuljon, aki megismerte és élni kezdte Jézus alapvető tanításait, és élő kapcsolatba került a katolikus közösséggel, az egyházzal. A jegyeseknek a hitre vezetése és bekapcsolása az egyház közösségébe a felkészítés lényegéhez tartozik, hangsúlyozza a 2015-i püspöki szinódus, és Ferenc pápának „A családban megélt szeretet öröme”, Amoris Laetitia (=AL)1 kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása (206). Hiszen a szentség abban tud hatékonnyá válni, aki személyes kapcsolatban van Jézussal és az egyházzal, és a házasok életük során a Jézussal és az egyházi közösséggel való kapcsolatukból tudnak folyton új erőt meríteni. A szentség liturgiája is feltételezi a jézusi hitet és katolikus egyházhoz tartozást, és a szentségben részesülők ígéretet is tesznek arra, hogy gyermekeiket Jézus és az egyház törvényei szerint fogják nevelni. (A hit alap-tanításaiba bevezetőként használható felnőtteknek: Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel c. kötete. Bp. SZIT. 2016114. Az alábbi anyagban többször utalunk e könyv megfelelő fejezeteire. Rövidítése: „Találkozás”) A jegyesek nagy része nyitott a hit alapkérdéseire, különösen, ha sikerül azokat kapcsolatba hozni a hit egyes pilléreit a jegyesek kérdés- és élményvilágával. A következő vázlat útmutatást szeretne egy képzéshez, mely összekapcsolja az ismerkedést a hit alapjaival (és azok életre váltásával), valamint a házasság alapvető kérdéseivel.

A jegyesi felkészülésnek tehát „katekumenálisnak” kell lennie, állapítják meg a szinódusi atyát, s velük a pápa is (s tanította már Szent II. János Pál pápa Familiaris Consortio kezdetű szinódusi apostoli buzdítása).2 Nem szabad úgy tűnnie, hogy az oktatás és a házasságkötés egy út vége, hanem egy új kezdet, amellyel egy új élet kezdődik számukra a szentségi házasságban és az egyházban (206). A felkészítésnek arra kell irányulnia, hogy keltse fel az érdeklődést a hit szépsége iránt, és akiknek szükségük van erre, azokban feltámadjon a vágy a hitben való elmélyülésre. Ha a jelentkezők érettek erre, a beszélgetések során el kell vezetni őket a házasság előtt szentségi kiengesztelődéshez, a bűnök letételéhez, illetve a Jézussal való egyesüléshez az Eukarisztiában (206, 211). A hitbe és az egyházi közösségbe bevezetés fontos eszköze, hogy a jegyesi beszélgetésekbe kapcsolódjanak olyan hívő párok, akik kísérni tudják a fiatalokat, illetve szentségre készülőket a jegyesség útján, majd lehetőleg fiatal kapcsolatban tudnak maradni velük, hogy segítsenek őket bekapcsolódni a keresztény életbe és közösségbe (211).

Jelentősen új előírás vonatkozik azokra a házasságra jelentkezőkre, akik pl. már együtt élnek (amint jelentkezőink zöme). Az AL így ír: Külön képzést kell biztosítani a hitben járatlan-, és a kapcsolatban éretlen párok számára (209-211) Ma sokan csak belesodródnak a házasságkötésbe, és olykor a házasság lényege sem tisztázott számukra, még kevésbé annak szentségi volta. Megesik, hogy a hosszabb együttlét ellenére (pl. évek óta együtt élnek) sem ismerték meg igazán egymást és a házasságkötés után rövidesen elválnak. Segítséget kell kapniuk – ez a felhívás az újszerű! -, hogy felismerjék esetlegesen össze nem illő voltukat; illetve szembenézzenek kapcsolatuk hiányaival, és szempontokat kapjanak annak javításra (209). Az AL új felhívása tehát – hogy nekik külön képzésre van szükségük: melynek segítségével megvilágosodik előttük, mit jelent a hit, valamint a házasság, mint életre szóló szeretet-egység, és szentség, illetve a hamar elkezdett együttélés miért akadályozza egymás mélyebb megismerését. – Egyik fontos támogatás az együttélők kapcsolatának megújítására, hogy meghívjuk őket, szüntessék be a testi kapcsolatot a házasságig. Így új, szabadabb módon ismerhetik meg egymást, egymás gyengéit és mélységeit is. Ez teszi lehetővé, hogy jobban mérlegelni tudják, valóban akarják-e, képesek-e meghozni az életre szóló döntést a szentségben. (Több tapasztalat igazolja, hogy a testi kapcsolat beszüntetése képes egy fél év alatt is új rálátást biztosítani az együttélőknek egymásra.)

  1. találkozó – Ismerkedés – és beszélgetés Istenről

Bevezetőben: Kedves üdvözlés..

Lelkipásztori kérdés: Ki veszi fel a pár bejelentkezését… – Ez fontos találkozás, akár irodistával történik stb.

Majd: Ha eddig nem történt még meg, írjuk fel adataikat. Hasznos, ha az adatlap kérdései között szerepelnek kérdések szüleik vallásosságáról testvéreik számáról, saját vallásgyakorlatukról (Mellékelni adatlap javaslatot – összevetve egyházmegyei honlapokéval), mert ezeket ismernünk kell, hogy lássuk helyzetüket, illetve a beszélgetéshez jó tudni ezeket, elbeszélgetni ezekről.)

Be kell kérni keresztleveleiket.

Vegyes vallás esetén a nem katolikus félnek alá kell írnia, hogy tudomásul veszi vallásos párja ígéretét, hogy ragaszkodni fog vallásához, és gyermekeik katolikus neveléséhez (De mivel az egyház jelen ökumenikus szelleme szerint mindkettőnek van joga vallásának gyakorlásához, ezt sokan elhagyják, hiszen joguk van dönteni gyermekeiknek vallása felől.)

Valláskülönbség esetén (ha egyik nincs megkeresztelve) püspökségi engedély kell az esküvőhöz. Ezt időben fel kell terjeszteni: mellékelni a hívő fél keresztlevelét, és az imént mondottnak megfelelő igazolást: a meg nem keresztelt fél aláírja, hogy tudomásul veszi vallásos párja ígéretét arra, hogy hűséges lesz vallásához, és gyermekeiket katolikus módon neveli.

Lelkipásztoroknak: Fontos magatartási figyelmeztetés a beszélgetést vezetők számára! A formálisnak tűnő esküvőt kívánókhoz is mindig szeretettel szóljunk! Úgy tegyünk fel mindig egy kérdést, hogy ne érezzék azt számonkérésnek:

a)Pl. így: ma sokan nem kaptak vallásos nevelést, mások serdülő vagy fiatal korukban nem kaptak továbbképzést, és így elhomályosodott a vallás életükben. Nálatok (maguknál) hogy van ez? – Maguk hogy állnak a keresztény hittel kapcsolatban? Pl. tudnak hinni Istenben? Szoktak imádkozni?

b) Mai ember elutasítja az üres formákat, szeretné az IGAZAT. Bizonyára maguk számára sem vonzó, ha valaki csak formálisan végez vallási cselekményeket; és maguk sem szeretnének csupán hamis formális ünnepet tartani. Ebben az egyház sem szeretne közreműködni. A jegyesi beszélgetés ezért abban is segítségükre szeretne lenni, hogy felkészülhessenek a keresztény házasságkötés mély értelmére, illetve az esküknek-ígéreteiknek hívő, felelős kimondására. Ehhez kapcsolódik, hogy találkozóinkon megpróbáljuk a hitünk alapjait felnőtt, értelmes módon átgondolni.

c) Kérdés: Mi a templomi esküvő értelme maguk számára?

Az esküvőben tett ígéretek szövegét adjuk oda nekik, legépelve! Beszéljük meg, mire tesznek ígéretet!

Előszöris templomba jövünk, Isten elé állunk, Reá esküszünk.

Az alapkérdés tehát Isten: először arról beszélünk, kicsoda Isten? Lehet értelmes, felnőtt fejjel valamiképp igazolni az Ő létét? És kicsoda Ő számunkra?

Kérdés: Először kérem a mennyasszonyt, beszéljen arról, miért kéri az egyházi esküvőt?

A mai világban sokan nem kaptak vallásos nevelést, mások gyermekkorukban jártak hittanra, de serdülő korukban kérdésessé váltak a vallásos gondolatok. Hogyan van ez magában? Mit jelent a maga számára Isten?

És (ha hisz Istenben) szokott imádkozni néha? És templomba járni?

– Utána a beszéljen férfi (vőlegény) ugyanerről.

Vőlegényt kérdezzük (előző válaszaikhoz kapcsolva a kérdést): Melyek azok a közös értéket, amelyek összekötik magukat?

Milyen értékeket lát menyasszonyában (barátnőjében)? É milyen közös erkölcsi értékeket vallanak közösen – ami össze tudja kapcsolni magukat?

Mennyasszonyt is kérdezzük – ugyanerről.

Ha egyikük vallásosabb, illetve a másik egyáltalán nem az, hívjuk fel figyelmüket: a jó házasság feltétele, hogy megismerjék egymás lelkét, világnézetét. Meg kell találnunk, melyek a mi a közös értékeink, mit tudunk abban tisztelni (közös nevező).

Ha egyikük templomba is jár: tudjuk meg, hogyan szerepel ez kettejük kapcsolatába (a másik törekszik-e megismerni párja lelkét, vallását: azt ami számára értéket jelent).

Válaszaikra építve folytatjuk: Minden találkozásunkon fogunk beszélgetni a hit értelmes alapjaival, s ahhoz csatlakozva szólunk a legfontosabb jegyesi – házassági tudnivalókról, elvekről, és kapcsolat-építési problémákról és gyakorlatokról, amelyeknek komoly hasznát veszik majd a házasságban.

A) Vallási téma:

Előző válaszaikra építve tesszük fel a kérdést:

Pl. Vajon a hívő emberek között van sok tudós és nagy gondolkodó? Ők milyen következtetéssel jutnak el oda: hogy Istennek kell léteznie?

Vagy: Tudnák-e igazolni értelemmel magunk (és mások) számára Isten létét? Hogyan?

Lehet segítő kérdéseket tenni: Mit gondolnak, az emberiség nagy tudósai, gondolkozói milyen arányban voltak vallásosak? – És vajon a 7 milliárd körüli lélekszámú emberiségnek milyen aránya lehet istenben hívő?

Megvárjuk válaszaikat, s erre építjük beszélgetésünket:

  1. Rend – tudósok. 2. Vágyak

Végtelen Szeretet, Igazság keresése. Kérdezés-válaszok formájában beszéljük meg a Találkozás a kereszténységgel 2. és 3. fejezet gondolatát-logikáját követve.

A keresztény vallás nem valamiféle „dogmákból” vagy szabályokból áll, amelyeket kívülről a nyakunkba rak a vallás! A kereszténységgel ismerkedve elsősorban a szívünk mélyén levő titkokkal találkozunk – és ezekre kapunk értelmünkhöz is szóló választ.

Pl. a szerelem – a legteljesebb szeretetre vágyik. Arra, hogy valaki teljesen elfogadjon, megértsen. Valójában ez is csak a Végtelen Szeretetben teljesül be. Csak a Teljes és feltétlen, és örökké tartó Szeretetben talál két pár teljesen egymásra. (Ennek híján bomlik fel annyi házasság?)

B) Jegyesi téma: Keresem-e életem legbensőbb kérdéseire a választ? Szoktam-e elgondolkozni saját bensőmről, és jegyesem bensőjéről? Szoktunk beszélgetni ilyen kérdésekről: Honnan vagyok? Hová megyek? Mi az alapja és a célja életemnek és társam életének?

Tudják, miért megy tönkre legtöbb házasság? Röviden – a jó kommunikáció hiánya miatt.

A mélyebb kommunikáció egyik feltétele: hogy érdekeljen a másik bensője, világnézete, hogy szeressem, és lehetőleg értsem azt. A közös világnézet értékét a házasságban minden szakkönyv megemlíti. Két különböző világnézető személy jó párkapcsolatának feltétele, hogy értékrendjük megegyezzen: ugyanazon értékek legyenek életük alapja. Ennek következménye, hogy tudják tiszteletben tartani egymásban azt, ami nem egyezik maguk közt, tudva, hogy a lényeg egyezik. Csak ilyen közös alapokon lehet hosszú távon folyamatosan és békésen kommunikálni.

Kérdés: Hogy valósul ez meg maguknál?

Kapcsolatuk építésének alapja a rendszeres lelki kommunikáció: megosztani egymással érzéseiket, gondolataikat, bensejüket! A nők különösen igénylik ezt „a minőségi beszélgetést, időt”, de a férfiak személyes kibontakozásához is pótolhatatlan (és a neveléshez)! – Ismerem-e párom vallási kérdéseit, örömeit, hitét – vagy nem-hitét? – Ha nem jó a kommunikáció: ha nem rendszeres, nem szánnak rá elég időt, vagy megromlik stb., idővel felgyűlnek a feszültségek, fájdalmak, és aztán egyszerre kicsattannak. (A szerelmesek még annyira közel érzik magukat egymáshoz, hogy azt hiszik, teljes a kommunikációjuk. De gondolják meg mi az oka, hogy oly sokaknál megromlik a kommunikáció, s válás lesz a vége?

Kérdés: Tudják, milyen arányban bomlanak fel a házasságok? 50% . Többi mit csinál? – s ennek a maradék 50%-nak is 10 %-a már külön él. És az 50%ból annak 10%-a (az ifjúság 5%a) a tisztán készülő, vallásosok (Nb. magamnak: ez több is mint 10%, hisz csak a fiatalok 30%-a köt házasságot??!! Akkor ez a házasságot kötők 15%-a – és az együtt maradottaknak közel 30%-a, mondjuk 20 mert aki fiatalként tiszta akart lenni, annak csak egy része maradt az)

Vajon hogyan lehet biztosítani egy pár életében a folyamatos és jó kommunikációt?

Két Istenben hívő ember számára alapvető lehetőséget ad a kommunikációra a napi közös elcsendesülés Isten előtt – majd ezt követő beszélgetés. (Az igazi ima elsősorban nem szavak kimondását vagy egy ima-szövet elmondását jelenti: hanem lelki elcsendesülést Istennel.)

Az esti vagy reggeli személyes elcsendesülés és a nap átgondolása fontos hívő és nem hívő számára egyaránt, tanítja a mentálhigiénia is (a tudomány, amely az ember lelki egészségének útjaira szeretne elvezetni.). Mert este ezáltal oldódnak fel a napi stresszek, reggel ennek segítésével tudok új örömmel nekiindulni a nap nehézségeinek.

Szociológiai kutatások kijelentik: azoknál a pároknál, amelyek naponta közös elcsendesüléssel imádkoznak, egyáltalán nincs válás (S ha egyik fél nem tud imádkozni, ő is csendben átgondolhatja napját, s ebben elmélyül lelke). Miért? Mert az Isten előtti elcsendesült ima (vagy lelki elcsendesülés, reflexió) – a lélek estére már hullámzó felső rétegeiből levisz a lélek mélyebb rétegeibe – s ez mély kommunikáció biztosít. Ezt követően két elmélyült lélek mélyebbről tud szót váltani: természetesebben tud megköszönni valamit, vagy bocsánatot kérni.

C) Házi feladat: a) Gondolkozzatok el a következő hét napjain: hol tapasztalom magamban a Végtelen vágyakat, és páromban hol tapasztalom ugyanezt (majd egyéb ismerőseimben). A lelket megrázó fájdalmak pl. egy életveszélyes betegség vagy halál kapcsán sokan összetörnek. De akik felfedezték a Végtelen Szeretetet, aki az Örök Élet, és aki Örök Életet adhat, azok a fájdalmakban is erőt kapnak…

Naponta csendesüljenek el, kb. negyed órát (ennyit javasol a mentálhigénia is: ennyi kell, hogy bensőleg elcsendesüljük, a napi stresszeket feldolgozzuk), lehetőleg közösen. A hívőnek ez könnyebb, mert mi a Végtelen Szeretet elé állunk: Neki adunk hálát minden szépért, mint az Ő ajándékaiért, és Tőle kérhetünk bocsánatot gyengeségeinkért…

Hogy élhetem át Isten jelenlétét, amikor tele vagyok a napi zajjal, s talán a holnapi problémákkal? – „Taníts meg számot vetni napjaink sorával” mondja a Szentírásban a Zsoltár. Ha arra gondolok, hogy ezek a problémák hol lesznek 1 nap, 1 hét, 1 hónap vagy 50 év múlva, és hol leszek én? – lekicsinyedik az a gond, ami most be tud tölteni. És az a lehetőség válik fontossá, hogy most itt lehetek párommal, és szerethetem őt.

Ha Isten nem élő számomra: akkor is átgondolhatom (amit a hívő is), hogy a Végtelenre Szeretet és Igazság előtt állok… A Végtelen Szeretet, Igazság, Tudás, Örök élet (Isten) helyezte belém ezeket a vágyakat: Csak Tőle származhatnak, és Felé mutatnak. Kezdjek magamban gondolkozni: Valóban Téged kereslek, a végtelen Szeretetet? És érzem, tudom, hogy Te vagy: és én a porszemnyi ember Hozzád szólhatok a Végtelenhez. És eléd borulhatok. És Te öleled át életem – vágyaimat… És benned lehetek minden hibám után új. (Ezek Jézus tanításai – melyekről a következő találkozókon beszélünk.) És így megnyugodva nézhetek vissza napomra – mennyi szép történt benne, és mit szeretnék esetleg jóvátenni, vagy megújultan csinálni. És új békével nézhetek jegyesemre/házastársamra.

b) Emberi életünknek és hit-életünknek egyaránt alapja a szeretet, mely minden kapcsolatnak is alapja. Ha szeretetünkben sok a seb (akár korábbról hoztuk azokat, s nem sikerült begyógyítani; akár kapcsolatunk során sebződtünk, s a sebeket nem kezeltük), sebzettek maradunk, és ez hat önmagunkra és kapcsolatainkra. Emberségünk olyan arányban fejlődik, amilyen arányban fejlődik szeretetünk, a másokkal való együttérzésünk képessége, a haragtól való megszabadulás képessége, mondja a lélektan. – Nagy meghívás, amit Jézus fogalmazott meg: ne csak azokat szeressétek, akik titeket szeretnek, szeressétek ellenségeteket is! Nagy feladat, de a lelket a legjobban gyógyítja! Mert minden ellenségesség érzet, harag is sebez. Próbálják meg – ki-ki – szeretni azt, aki most nehéz életükben, vagy ha van ellenségük, tegyenek egy lépést, amely legyőzheti az ellenségeskedést. A szeretet egy jelével jelezzék feléje, hogy ki akarnak békülni, hogy szeretnénk szeretni őt (még ha talán évek óta megszakadt is kapcsolatuk). Mindegy mit fog válaszolni a másik! Fontos, hogy a maguk lelkükben kialakuljon a készség a másik iránt való szeretetre, a megbocsátásra. Így saját lelkünk mindenképp megbékél. És csak így találhat el a Szeretet-Istenhez is

Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban

Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!.

  1. találkozás – Isten és a világ rendje. Az imádság – és a konfliktuskezelés

Ismétlés: Az ember végtelen keresése… Sikerült elcsendesülni? Mit tapasztaltak magukban?

Sikerült szeretetettel „lépni” az ellenség vagy egy nehéz ember felé?

  1. Vallási téma:

1) Isten igazolása a világ rendjéből: A tudósok és legtöbb vallás a világ végtelenségét és rendjét tapasztalva jut Istenhez. Kell lennie egy Rendezőnek… Ha egyes tudósok nem is nevezik Istennek. De állítják, hogy e végtelen rendet csak a Végtelen Értelem hozhatta létre. (vö. Találkozás 2. fejezet)

2) Az imádság – Isten imádása az Ő megismeréséből következik.

Kérdés: Szoktatok imádkozni? Miben áll ez az ima? (Nb. általában kérő ima szokott lenni, veszélyhelyzetben. Ez is érték, de ennél több kell.)

Az imádság? Hogyan kezdjünk el imádkozni? Vö. „Találkozás” a 4.fej/1, és 4. f. végén található olvasmány. Popper Péter… Olvassuk el: pszichológiailag is milyen szükséges az elcsendesülés.

Rajz: Személyiség rétegei – Biztos u 7. fej

Hogyan tudok a világ zajától megszabadulni, hogy megsejtsem Isten jelenlétét? Múlt találkozón már láttuk: Egyik út: Átélem végtelen vágyaimat, amelyek a Végtelen Szeretet felé mutatnak. Vagy arra gondolok, hol lesz mai gondom 1 nap, 1 hét, 1 év, 50 év múlva.

Gondoljuk át: mekkora a világmindenség, világegyetem. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,6 ±0,1 milliárd év, átmérője pedig legalább 93 milliárd fényév. (Milyen távolságot jelöl egy fényév? A fény 300.000 km/sec sebességgel halad. Szorozd be 60-al: az lesz még csak egy perc stb.)

A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az IOK-1 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk. A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található. – A világegyetem nagyságát 78 milliárd fényévre becsülik ma a csillagászok! (Világmindenség kora: 13,8 milliárd fényévvel ezelőtt volt az ősrobbanás.)

És akkor mekkora Isten? – A teremtő? Biztosan nagyobb, mint a világmindenség! És Ő a Végtelenség porszemnyi emberré lett Jézusban, hogy közel kerüljön hozzánk, hogy felemeljen bennünket. És Ő tette belénk, hogy keressük Őt, a Végtelent.

Magam is sokszor úgy jutok el Isten jelenlétének átéléséhez, hogy mindezt mélyen végiggondolom. Ha ezen elgondolkozok, hogy a Végtelen Isten így szeret engem, megrendíti a lelkemet, és átjár nemcsak a tudat, hanem a benső élmény is, hogy Ő itt van szeretetével.

Máskor: 1 hét, egy év, 10 év, 50 év múlva mi marad ebből? S ha hiszek, mi marad:

B) Jegyesi téma – a közös elcsendesülés és a konfliktus-kezelés

Folytatjuk a múlt találkozón elkezdett témát!

Konfliktuskezelés: Két ember, és két házastárs között is támadnak időnként feszültségek, amelyek csattanássá válthatnak ki (később nagy sebeket, válást is okozhatnak). A házasság nagy titkának tartják, a kommunikáció mellett, a konfliktusok kezelni tudását.…

Kérdés: Próbáltak már a maguk a között támadt konfliktus után a feszültséget feloldani? Hogyan jártak el ilyenkor?

Vajon mi a konfliktusok megoldásának legegyszerűbb formája; amelyet sokan gyakorolnak is, és képes teljesen feloldani a feszültségeket?– Az esti rendszeres, közös elcsendesülés (ima), majd ezt követő beszélgetés. Szociológusok állapították meg, hogy olyan pároknál, akik rendszeresen imádkoznak este közösen, kiugróan jó a kapcsolati kiegyensúlyozottság, és nincs válás. Azaz ha megszokják, hogy legalább este elcsendesüljenek, nézzenek mélyen önmagukba, és ilyen szellemben gondoljanak párjukra is, ez a mély kapcsolat alapja. Erre vezet el az esti elcsendesülés – illetve az esti imádság… (Láttuk már előző alkalommal is).

Részletezzük a közös imádság konfliktus-oldó szerepét, és az ilyen ima módját (melyről előző beszélgetésen már szóltunk)! A jó elcsendesülésben, imában az ember a lelke mélyére hatol, úgy is mondhatjuk, kilép önmagából, és Isten szemével néz vissza magára is és a másikra is (a lélektan „reflexiónak” nevezi e folyamatot, amely az emberi gondolkodást, tisztánlátást gyógyítja).

Egészen más egy beszélgetés, amelybe ilyen elcsendesülés után fogunk bele, mint ha elcsendesülés nélkül, idegesen ugrunk bele egy vitatott téma rendezésébe. A mély elcsendesülés után új szemmel látjuk magunkat és egymást; észrevesszük saját hibáinkat, és felfedezzük, hogy esetleg az éppen fájlalt sérelmeknek mi magunk is okai voltuk. Így új módon tudunk esetenként bocsánatot kérni, illetve megértéssel végighallgatni egymást.

A kommunikációnak és konfliktus-kezelésnek egy hasonló lényeges biztosítéka, ha hetente biztosítotok magatok és egymás számára egy hosszabb, pl. bő másfél órás találkozást, amikor (az elcsendesülés vagy ima után) beszélgettek a lelki élményekről, az örömökről, valamint a konfliktusokról és különbségek feloldásáról. (Azaz nem a feladatokról, eseményekről beszéltek, hanem lelketekről.).

Férfi és nő tulajdonságai némileg különböznek, és egymást kiegészítik. A házaspárnak szükséges, hogy tudjanak beszélni egymással érzelmeikről, lelkük életének mélyéről (egyébként a kapcsolat megszürkül, illetve a lélek mélyén felgyülemlenek feszültségek.) (Ez általában jobban a nőnek természetesebb igénye, de a férfinek is el kell sajátítania, hogy érettebb emberi kapcsolatokra képessé legyen)

Ha megszokják, hogy legalább este elcsendesüljenek, ne maradjanak személyiségük felületén, hanem mélyebbről nézzenek önmagukba és így gondoljanak párjukra, ez lesz a mély kapcsolat (és a konfliktusokat is kezelni tudó kommunikáció) alapja. Erre tanít meg az esti elcsendesülés – illetve az esti imádság

Hogyan? Tartsatok 10-15 perces imádságos elcsendesülést: este hálaadást, lelkiismeretvizsgálatot, és utána beszélgessetek. (nem kell hangosan imádkoznotok, ez legyen személyes)

A jó elcsendesülésben, imában az ember a lelke legmélyére hatol, vagy úgy is mondhatjuk mintegy kilép önmagából, és Isten szemével néz vissza magára és a másikra is (a lélektan „reflexiónak” nevezi ezt). Egészen más a csendet (imát) követő beszélgetés, mint amikor elcsendesülés nélkül ugrunk bele éppenséggel egy vitatott téma rendezésébe. A valódi csend után új szemmel látjuk magunkat és egymást; észrevesszük saját hibáinkat, és felfedezzük, hogy esetleg az éppen fájlalt sérelmeknek mi magunk is okai voltuk. Így új módon tudunk esetenként bocsánatot kérni, illetve megértéssel végighallgatni egymást.

(Nb. A nem hívő párra is érvényesek a Popper Péter által megfogalmazott mentálhigiénés szempontok, az elcsendesülésről. Ő így csendesülhet el, ha nem tud a Végtelen Szeretet elé állni.)

A beszélgetés egy lényegi alapszabálya és feltétele: a másiknak tapasztalnia kell, hogy én a lelke mélyéig végighallgatom őt; nem szólok bele, nem javítom ki, nem tartom magamat okosabbnak. Végighallgatom – hogy ki tudja mondani lelke mélyét! Szaknyelven ma ezt nevezik minőségi beszélgetésnek, az ilyen odafigyeléssel töltött időt: minőségi időnek. Ez a párbeszédnek (kommunikációnak, konfliktuskezelésnek) elhagyhatatlan feltétele. Ennek hiánya megölheti a kapcsolatot. Az igazi végighallgatást sokan nem tanulták meg, nem gyakorolták be életük során, és nem találkoztak senkivel, aki így meghallgatta volna őket (kivéve remélhetőleg édesanyjukat). Általában a nők fájlalják jobban, hogy férjük nem hallgatja végig őket, de fordítva sem ritka az ez.

Kérdés: Nektek, sikerül-e gyakran minőségi módon beszélgetnetek? Először a hölgyet kérdezem!

Sok szakma (pl. minden pszichológus vagy lelkigondozó) megalapozásához tartozik, megtanulni így beszélgetni. Egy két szemeszteren keresztül sajátítják el a meghallgatás alapjait, különféle gyakorlatokkal, majd a gyakorlatozást folytatják egy életen át. (Ezt én is élem, gyakorlom, mégis sokszor észreveszem, hogy most nem sikerült úgy beszélnem, hogy a másikkal éreztessem a teljes elfogadást és megértést.)

Kérdés: Értitek-e, hogy az ember csak úgy erősítheti meg kapcsolatát másokkal, főként a párjával, ha ő érzi, hogy tiszteletben tartom a gondolatait, gondolkodását? (E kölcsönös tiszteletre alapozva lehet azután párbeszédet folytatni, és segíteni is egymást egy-egy téma tisztázásában és a közös fejlődésben.)

A jegyesi-házastársi beszélgetés szerkezetéről

Egy házastársi beszélgetés felépítése:

Felkészítés: a beszélgetés előtt nagyon hasznos, hogy legalább, időnként biztosítsanak maguk számára időt közös kikapcsolódásra, mozgásra, kirándulásra, avagy egy színdarabon, hangversenyen való részvételre.

Magát a beszélgetést vezesse be a megbeszélt 10-15 perces csend, illetve imádság (külön-külön, akár ugyanazon, akár másik szobában), amely alatt a) hálát adnak az elmúlt időért: átgondolják mi az amit meg kellene megköszönniük, és miért kellene bocsánatot kérniük párjuktól, és milyen lelki élményeket szeretnének megosztani vele. b) Ezután gondoljanak arra: milyen esetleges nézeteltéréseket szeretnének megbeszélni, vagy milyen kérésük van a másik felé. Az utóbbiról csak a szeretet és megértés hangnemében szabad szólni – mert csak ez viszi előre a szeretetet, a párbeszédet életükben. (Érdemes vázlatos emlékeztetőt írni maguknak arról, amit a csendes felkészülés során összegondoltak, hogy a beszélgetésben felhasználhassák azt.)

A beszélgetés menete tehát: A személyes ima bevezetője után mindkettőjüknek álljon rendelkezésére 30-30 perc, mely alatt ki-ki elmondhatja:

a) mit köszön a másiknak, miért kér bocsánatot – és (ha van elég idő:) milyen lelki élményeket: örömöket, fájdalmakat szeretnének megosztani társukkal. – A beszélő fél mindvégig érezhesse párjának feltétel nélküli odafigyelését, érdeklődését, együttérzését!!!

b) Miután mindketten elmondták a köszönni valókat, kezdje el egyikük mondani: milyen konfliktusok volna jó megbeszélniük, mi az, amit a héten (vagy általában) fájt neki társa részéről, és milyen megoldást javasolna; majd próbálják ezt szeretetben megbeszélni. Ha egyikük kérdést sikerült megbeszélniük, akkor (és csak akkor) vesse fel a másik fél is az ő hasonló egyeztetni való szempontjait.

Életpélda 2. A konfliktus-kezelésről. A rendszeres párbeszéddel és a konfliktusok kezelésével kapcsolatban felidézek néhány házaspár tapasztalatát.

Egyik pár esetében a feleség szokott hamarabb feldühödni. A beszélgetés alkalmával megállapították, hogy ezt a tulajdonságot bizonyára nem lesz képes egyszerre legyőzni, de a megoldáshoz segít, ha ilyenkor kimegy a szobából. Ezt ilyenkor a másik természetesnek veszi, és nem sértődik meg érte, mint ahogy korábban néha megtörtént. – Egy fél óra alatt általában teljesen meg szokott nyugodni…

Több pár megállapította, hogy egyikük olyankor szokott felcsattanni, ha az általa kifogásolt hibát vagy cselekedetet a másik, többszörös kérés után is elkövette, és nem lehetett tudni, mikor lehetne erről békésen beszélgetni. Mikor elkezdték a heti beszélgetést, minden könnyebbé vált, hiszen tudták, hogy néhány nap múlva úgyis megbeszélik a kérdéses témát. De mivel az elkezdett „minőségi” találkozásokon többször elfelejtették, milyen félreértéseket is kellene megbeszélniük, kialakítottak egy gyakorlatot: Ha valami kifogásuk vagy megbeszélni valójuk támadt, felírták egy papírkára, és azt betették egy kosárkába, amelyet nappalijukban egy polcra helyeznek el. – A felcsattanásra hajlamosabb feleség nevetve mesélte, hogy ő egyik héten kb. 15. emlékeztetőt írt fel, de a napok múltával rájött, hogy kb. 5 esetben félreértette férjét, másik 5 esetben, hogy ő volt túl érzékeny. Így 10 papírkát kiszedett a kosárból, s végül csak 5 kérdésről kellett beszélniük.

A jegyesek számára is fontos (bár ilyenkor ez természetesebbnek tűnhet, de a házas korban majd nagyon figyelni kell rá) hogy gyakorolják a kommunikáció harmadik biztosítékát is: lehetőleg havonta (vagy néhány havonta) tartsanak közös megpihenési, kirándulási, sport-, vagy egyéb kikapcsolódási napot vagy hétvégét, amelyen ugyancsak alkalmat találnak a mély lelki beszélgetésre.

C) Feladat:

1. a) Folytassátok, amit már elkezdtetek, hogy tartsatok minden este 10-15 perc csendet. Éljétek át bevezetőben a világmindenség, majd Isten nagyságát. Aztán gondoljátok át: mi volt szép a napban, mi volt hiba? Aki hisz, a Végtelen Szeretet, vagy még inkább a megváltó Jézus fényében nézzen embertársaira, társára. Amint láttuk, a nem hívő számára is ajánlják a személyiséggel foglalkozó szakkönyvek, a „mentálhigiénia”, az esti elcsendesülést, a napi terhek letételét! És a párkapcsolat számára a legnagyobb segítség ez. b) Kezdjék el a heti egy este kijelölését, és egy, a fenti rend szerinti heti beszélgetést, c) és lehetőleg a havi egy hétvége, pihenőnap vagy legalább egy délután megtervezését is, melyek lelketek szeretetteli megosztását és a konfliktusok szeretetteljes megbeszélését is biztosítsák.

2. A következő találkozásig próbáljatok meg legalább egy embert, akivel beszéltek a nap folyamán, komolyan venni, s szíve mélyéig végighallgatni. Hogy ne szólj bele, ha beszél, s főleg ne azt mondd: ez nem úgy van (én jobban tudom)… Azt volna jó megtanulnod kimondani: értem, amit mondasz, vagy „megértelek”. Nyilván ezt akkor mondhatom, ha törekedtem megérteni őt, az ő szempontjait (akkor is, ha én máshogy gondolom). – Végighallgatni elsősorban páromat. (Persze néha sietni kell és nincs rá idő: de mondhatom ilyenkor dühösen vagy békésen is– folytassuk este stb…) A békés beszélgetés feltétele, hogy tudjam beleélni magam a másik gondolataiba, gondolkozásába, és ne tartsam a magam gondolatait, következtetéseit mindenképp jobbnak, mint a másokét. Egymás elfogadása ad alkalmat, hogy később beszélgessünk a másik által említett szempontok egyéb megközelíthetőségéről, esetenként pontosításáról.

  1. találkozás – Házasság előtti együttélés kára – és a kijavítás útja

A) Jegyesi és tanító téma. Most egy nagyon személyes és lényegi témáról beszélünk, a szexuális kapcsolatról. Az egyház Isten nagy ajándékának tartja a szexualitást. Hisz a házasságot is szentségnek tartja – együtt a benne megélt szexualitással.

A jelenlevők helyzetét figyelembe vevő bevezetés: A házasság előtti szexuális életet sok kor, sok társadalom és vallás tiltotta: mondva, hogy a házasság jobb lesz, ha szex nélkül készülnek. Az utolsó 50-60 évben kezdte az ellenkezőjét hirdeti a világ. Az összeköltözés korábban elképzelhetetlen volt házasság előtt, korunkban természetessé vált. Ma arra hivatkoznak: lakva ismerjük meg egymást, és a utóbbi években teljességgel ez a szemlélet terjedt el. Maguk is e korban nőttek fel, és sokan ezt az elvet követték. Tudnunk kell azonban, hogy napjainkban a téma tudományos kutatásai ismét új eredményeket tárnak elénk, amelyeket hazánkban még kevesen ismernek, de melyekkel fontos megismerkedniük, mert lényegi megvilágosításokat kapunk belőlük.

Fontos megismerniük e témát: mert a saját jelen életükre is lesz egy fontos mondanivalója, valamint gyermekeik, ismerőseik számára is alapvető elveket tartalmaznak.

A téma tudományos kifejtése: Vajon miért hívta sok népi kultúra és a kereszténység is a fiatalokat a házasság előtti szexuális megtartóztatásra?

Az egyház mindig azt mondta, és mondja, hogy a jegyesség, illetve a szerelem kora egyedülálló kegyelmi időszak lehet, amelyben a házasságra készülők közti lelki-emberi kapcsolat és kommunikáció rendkívüli módon el tud mélyülni.

A szerelmes együttjárás, a jegyesség alatt a felek „megpuhulnak” mondták és mondják a pszichológusok is (vö. Buda B). – Pl. ilyekor a zárkózott fiúk is képesek megnyílni, és képessé válnak az összecsiszolódásra. Ez egy életre meg tudná alapozni a felek egymással való jó kommunikációját. De a szerelem nagy ajándékába -– a mai kutatások szerint – bele tud rontani a korán elkezdett szexuális kapcsolat. Mert a szex élménye annyira eltölti a feleket, hogy mintegy belekábulnak ebbe, s úgy érzik, ők már tökéletesen egyek. Így a szexuális kapcsolat jelentős arányban akadályozza, hogy észrevegyék a köztük levő különbségeket, és dolgozzanak ezek összecsiszolódásáért. (Pl. a férfiak erősebb zártsága csak a szerelem ideje alatt oldódik fel. De ha nem kell dolgozniuk a közös nevezőre jutásért e téren is, a zártság később visszatér, és ez sokszor válást okoz).

Az 1960-és években robbant be a világba az un. szexuális forradalom, amely felforgatta a szexualitásról való korábbi felfogást (Magyarországra csak a 80-as évek végére jutott el, mert a kommunizmus nem propagálta ezt.). Azt hirdette, hogy ez által a fiatalok fel fognak szabadulni a szexuális tilalmak alól, és ezáltal a házasságok is sokkal szabadabbá, jobbá lesznek. – Az ígérettel ellentétben a házasságok és párkapcsolatok évről évre nagyobb arányú összeomlása kezdődött.

A statisztikai-demográfiai adatok a szabad-szex káráról beszélnek

Ahogyan a szabad szex gyakorlata terjedt, úgy a romlottak a házasságok romlását jelző mutatók. Ma a házasságoknak mintegy 50%-a felbomlik (Belgiumban a 75%-a), – sőt a reménnyel, de szexuális együttéléssel kezdett kapcsolatoknak mintegy 75-80%-a bomlik fel. És bár kevesen maradtak, akik szexuális kapcsolat nélkül készülnek, a vizsgálatok kimutatták, hogy az ily módon készülő házasságok mintegy 100 vagy 95-97 %-ban stabilak és kiegyensúlyozottak. (Általában korábban rejtett pszichés betegségek képesek náluk is kárt okozni.)

A házasságok romlása évtizedről évtizedre súlyosabb. Mit gondolnak, vajon miért? Hiszen a gyermekek sérülnek egy válás során. És minél több gyermek születik elvált, sérült családban, annál többen lesznek a következő generációban, akiknek sérülni fog a párkapcsolata is (mondja a logika, és mutatják egyértelműen a számadatok is).

Új tudományos kutatások megjelenése a témában

Az elmúlt évtizedekben sem hazánkban sem a nyugati országokban nem lehetett írni másról, csak a szabad-szexről. Az utóbbi években azonban megjelent több könyv, kutatás erről a témáról, melyek a házasság előtti szabad szexuális élet kárait mutatják be.

A tudomány napjainkban jön rá, és „meri” újra kimondani, hogy a szexualitástól való tartózkodás az ifjú korban is, majd az együttjárás, a házasságra készülés idején is erőforrást jelent, amely egymás megismerésére és a személyes kommunikáció elmélyülésére segíti a párt. – Az utóbbi években több kutatás és könyv jelent meg, amelyeknek eredményeit ilyen címek alatt ismertette a magyar sajtó is: „Ha sikeres házasságot akarsz, várj a szexszel!” „Újabb érvek, miért nem jó a korai szex”.3

Ilyen eredményre jutott az Egyesült Államokban egy, a Szexuális Viselkedést Kutató Intézet vizsgálata is, amelyet S. Mcllhany és McKissic Bush ismertettek 2008-ban.4 A kutatást az egyetem agykutató intézete végezte. Magyarul is jelent meg erről ismertetés „Szex az agyban” címmel,5 hiszen a kutatók előbb arra jöttek rá, hogy a szexuális élmények nyomot hagynak az agyban, s ebből következően feltételezték, hogy akkor ennek következményei lesznek a házasságban is.

Az amerikai Center for Disease Control and Prevention (Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ) felmérése ugyancsak agykutatási eredményekre támaszkodott. Ők a szex-kapcsolatok hatását vizsgálták a 16 év alatti lányokra. Az agy MRI vizsgálata segítségével tudományosan is megvilágították a korai szexualitás kárát. Nyilvánvalóbbá lett, hogy fiatal korban az agy fejletlenebb és képlékenyebb. Ha egy erős élmény többször megismétlődik sokkal inkább alakul ki mintegy a „feltételes reflex”, vagyis a szexuális változatosságot tapasztaló fiatal súlyosan károsítja a bizalom és kötődés kiépülésére szolgáló agyi mechanizmusát. A kutatás szerint azok a lányok, akik 16 éves koruk előtt szexuális tapasztalatot szereztek, hat vagy több szex partnerük lesz életükben. Ők jelentősen nagyobb arányban válnak el, illetve sokkal kevésbé válnak képessé a házassági hűségre.

A házasság előtti szexualitás káros voltát mutatta ki egy amerikai egyetem széleskörű kutatása, mely Dan Busby professzor összefoglalásában jelent meg, 2010-ben6 és számos magyar lap és portál is hírt adott róla. A tanulmány szerzői több mint 2.000 házasságban élő párt vizsgáltak. Az elemzésből az is kiderült, hogy azok, „akik csak a házasságkötés után kezdtek szexuális életet élni, sokkal több kedvező hatásról számoltak be, mint azok, akik már a kapcsolatuk elején megtették ugyanezt. A szexszel váró pároknak (saját bevallásuk szerint) stabilabb és boldogabb volt a kapcsolata, minőségibb a kommunikációja és jobb a szexuális élete.” „Úgy gondoljuk, ez annak köszönhető – írják a tanulmány szerzői , hogy a szexuális élménytől való tartózkodás arra vezette őket, hogy az egymással való találkozás módjait keressék és erősítsék. Így jobban megtanultak kommunikálni, és megszerezték azokat a készségeket, amelyekkel a konfliktusokat kezelni tudták.”7

Prof. Paula England a New-York-i egyetem egy szociológiai kutatásában társaival kimutatja, hogy a női agy a személyes-elkötelezett kapcsolatra van beállítva, ott találja meg kielégülését, szemben a szabadszex ajánlotta, és a filmek által terjesztett modellekkel.8 A kutatások szerint, ha egy nő először létesít, elköteleződés nélküli szex kapcsolatot, akkor mindössze 18%-nak sikerül eljutnia a csúcsra, a második-harmadik alkalmakkor 16%,-nak a negyedik alkalmi együttléten kezd felkúszni a 34%-ra. Ezzel szemben a házasságban a nők 68%-ban már az első találkozáskor eljutnak a csúcsig. Ez igazolja a kutatók szerint, hogy a női agy az életreszóló kapcsolatra, a teljes és kölcsönös önátadásra van programozva.

Az Iowa Egyetem Bölcsészettudományi karának kutatásából kiderül, hogy a szexuális életet tizenéves korban elkezdők körében jóval magasabb a válási arány, mint azok körében, akik a szex megismerésével legalább a húszas éveikig vártak (és itt még nincs szó a házasságig való várakozásról).

Az Amerikai Pszichológiai Társaság egy felmérését ismerteti annak Családpszichológiai Lapja. Eszerint a kapcsolat stabilitása 22 %-al nagyobb, illetve 15 %-al jobb a házaspár szexuális élete, ha a gyűrű felhúzásáig nem érintkeznek egymással. A California State University kutatása pedig kimutatja, hogy az alkalmi kapcsolatok drasztikusan növelik a depresszió és a szorongás kialakulásának lehetőségét.

A házasság előtti kapcsolatok kárát kutatva egy felmérés házas asszonyokat vizsgált a házasságok első öt évében.9 Megállapította, hogy akiknek ez volt első kapcsolata, azoknak esetében a vizsgálati idő alatt 95% marad együtt (bár itt csak a házasság első 5 évet vizsgálták, és nem foglalkoztak a párnak a házasság előtti, egymással való kapcsolatával!), ha a nőnek második kapcsolata volt ez, akkor 62%-uk maradt együtt, ha a harmadik kapcsolata volt, akkor az öt év múltával csak 55%-uk nem bomlott fel.10

A házasság előtti nemi élet kárairól további nemzetközi kutatások tömege szól.11 Bár a liberális sajtó általában a házassággal egyenlő értékűnek hirdeti azt (egyes kutatásokra is hivatkozva), a téma sokféle összetevőjét elemző kutatások az együttélés hátrányát igazolják.12 Patricia Morgan neves angol szociológus, családkutató és tudományos író összefoglalja a témával foglalkozó kutatások eredményeit, s megállapítja: Az ilyen kapcsolatokban általában nincs meg a végleges elköteleződés, és ennek több következménye jelenik meg sok párnál. A kapcsolatok konfliktusokkal terheltebbek, kétszer akkora a fizikai erőszak bennük, mint a házasságokban, kisebb a kapcsolattal való elégedettség, rosszabb a kommunikáció, gyakoribb a megcsalás, sokszor vitát szül az anyagi javak megosztása (a nők, különösen, ha gyermeket nevelnek, gyakran alárendelt helyzetbe kerülnek) és jóval kisebb a stabilitása, mint a házasságoknak. 13 Az együttélés ezeken kívül (kiemelten, ha több együttélés követi egymást) akadályozza a feleket, hogy életreszóló házasságot kössenek – az életkor kitolódása, és az elköteleződés ideáljának sérülése miatt -, noha a magyar fiatalok több mint 80%-a ifjú korában még erről álmodott.14

Az idézettekhez hasonló eredményre jut a magyar ateista pszichiáternek egy 2012-ben megjelent kötete is, Szendi Gábor: A nő élete Mit hoz a jövő?15 Bemutatja, hogy a „szexuális forradalom”, illetve az általa elterjesztett védekező szerek a fiatalok számára természetessé tették, hogy korán kezdjék a szexuális életet. Ez pedig megakadályozza egyrészt, hogy a felek jól megismerjék egymást, másrészt, hogy az életreszóló kötődés kialakuljon közöttük. Szendi is bemutatja, számokkal is, hogy a válások aránya természetszerűen folyton nő, hisz egyre nő az elvált családokból kikerülő gyermekek száma, akik párkapcsolatra lépnek: ők pedig mély lelki sebeket hordoznak szüleik válása miatt, továbbá hatással van rájuk szüleik példája. Ugyanezeket is igazolja pl: Horváth-Szabó Katalin: A házasság és család belső világa c. könyve.16 A kérdéskört összefoglalja fiatalok és házasok számára, tudományosan, de olvasmányosan Tomka Ferenc: Biztos Út c. kötete.17

Ha most az együttélés kárairól beszélünk – s ez fájdalmasan érintheti azokat, akik együtt élnek -, témánk végén szólunk a gyógyítás útjáról, hogy ők erre ráléphessenek.

A szexualitás hormonológiájáról:

A tudomány tehát ma újra rájön, hogy a szexualitástól való tartózkodás az együtt-járás idején hatalmas energia, amely egymás megismerése és a személyes összecsiszolódást felé hajtja a párt. Sajátos világossággal mutatja be ennek igazságát a szerelemnek és a szexualitásnak legújabban felfedezett hormonológiája.

A nemi hormonokat kutatása az utóbbi évtizedekben több mellbevágó felfedezéshez vezetett. Ma a társadalmat átjárja a vélemény, hogy a szexualis életet (legalábbis pl. a pettinget) lehetőleg el kell kezdeni diák korban. (Erről szólnak filmek; erre biztat legtöbb esetben a 8 osztályosok „felvilágosítása”, mely csupán arról szól, hogyan védekezzenek az abortus ellen). Az is szinte közhellyé vált, hogy segít egymás megismerésében ha a felek összeköltöznek. Ezzel szemben a hormonológiai felfedezések is arra a következtetésre vezetnek, mint az imént idézett egyéb kutatások: hogy a házasság előtti szexualitás káros.

Lássuk, mire jutott a hormonok vizsgálata:

A szerelem fellángolását a phenil-etil-amin, rövidítve PEA, a szerelem-hormon okozza. A biokémia kimutatta, hogy ez a szó valódi értelmében kábítószer: ugyanazokon a pályákon halad, ugyanoda érkezik az agyba, ahová a kábítószer; és ugyanazt a jó érzést okozza. Aki az első szerelem idején életre szóló döntést hoz, az kábult állapotban láncol magához egy másik „bekábítószerezett” embert.

A PEA mintegy 18 hónapig tartja fenn a „rózsaszín ködöt”. Ha két fiatal józanul szeretne dönteni kapcsolatukról, ki kell várniuk az első szerelem lenyugvását, s csak akkor válnak képessé arra, hogy reálisan lássák egymást. Vagyis előbb várni kell 18 hónapig – majd még legalább fél évig, hogy már lila köd nélkül lássák egymást, ismerjék meg eltérő tulajdonságaikat és tanulják meg harmonizálni azokat. (Azaz az együttjárásnak legalább 2 évig kell tartania, hogy érett döntésig tudjanak jutni.)

Amikor valaki a lila-ködös állapotban a szexuális életbe kezd, ennek során újabb hormon szabadul fel, az endorfin. Ez is teljességgel a kábítószerhez hasonlóan működik. (Neve nem véletlenül rokon a morfinéval, kémiailag is rokon azzal.) A szeretkezés során ez okozza a kábulatig vivő gyönyört. Ha valaki csak a nemi közösülésre vágyik, endorfinra vágyik. Az endorfin még magasabbra emeli a PEA okozta kábult állapotot, és tovább csökkenti az értelmi/akarati ítélőképességet.

Ma számtalan film és „felvilágosítás” sugallja fiataloknak, hogy az a legnagyobb boldogságod, ha van egy párod, és vele jól tudtok szexelni. (A magazinok trükköket ajánlanak, hogyan élvezzék a szexet.) Tehát nem arra készíti fel a fiatalokat, hogy szép házasságuk, boldog családjuk legyen. És nem szól azokról a közismert s olykor gyógyíthatalan sebekről, amelyek a szabadszex következményei, mint pl. a rossz kapcsolat, szétszakadt házasság. (Arról sem szólnak, hogy ez úton a nyugati társadalmak már az összeomlás szélére jutottak, hisz oly módon visszaesett a szaporulat, hogy kénytelenek egyre nagyobb arányban külföldi munkaerőt – migránst – alkalmazni.)

Bár a PEA kábulata 18 hónap után megszűnne, de az endorfinnal, a rendszes szex élettel évekig képesek fenntartani kábulatról kábulatra a közös élményt. Így járnak általában a sokáig együtt élők, akik eközben mésem tudnak dönteni egymás mellett, mert érzik, hogy nem ismerték meg annyira egymást, hogy egy életre egymásra bízhassák magukat.…A szex élmények segítségével csak szőnyeg alá söpörik a felmerülő problémákat, amelyek később egy fokon már sokaknál lehetetlenné teszik együtt maradásukat.

A PEA és az endorfin hormon ismerete elég volna ahhoz, hogy belássuk: miként vakul be, aki szerelmesen dönt, illetve ha szexuális kapcsolatba kezd. Ezekből érhetővé válik, mi az oka, hogy miközben ma már a korosztálybeli fiataloknak csak a legkomolyabbja, mintegy 1/3-a köt házasságot, még ezeknek a házasságoknak is 50%-a felbomlik. Hiszen a szerelmesek többsége „bevette” azt a tetszetősnek látszó, de gyilkos félrevezetést tartalmazó állítást: hogy a szerelmesek költözzenek össze, úgy ismerhetik meg egymást. (Sajnos mára a szülők jó része is magáévá tette ezt a tévedést.) Pedig az összeköltözéssel járó szexuális élet alapjaiban lehetetlenné teszi, hogy reálisan megismerjék egymás, és lecsökkenti az elköteleződés képességét. Ennek következménye, hogy sok fiatal 5-6 éves együttélésben tölti életét. 2-3-szor újra nekivág az együttélésnek, remélve (különösen a lányok, de sok fiú is) hogy ebbből majd házasság lesz, de az ismételt sikertelenség után elmegy a kedvük attól, hogy házasságot kössenek.

A testileg együtt élők, és testi kapcsolattól tartózkodók közötti eltérést egy másik hormonális esemény teszi még érthetőbbé: az oxitocin. Ez a legismerősebb hormon. Kötődési hormonnak is nevezik, mert összeköt két embert.

Ez szabadul fel a szüléskor is, és hozza létre az életreszóló és egyedülállóan szoros kapcsolatot az anya és a gyermek között (ha a baba a szülés után az anya közelében marad).

Véletlenül fedezték fel szerepét: Börtönben rossz börtöni körülmények közt levő édesanyák gyermekét jóindulatból elvették a szülő anyától, és napsütöttebb, levegősebb helységbe és jó gondozási körülmények közé vitték őket. Kiderült azonban, hogy ezek az anyától elválasztott gyermekek (már az első hónapban) súlyos fejlődési és személyiségi károsodásokat szenvedtek (többen meghaltak), míg azok, akik anyjuk közelében maradtak, egészségesen növekedtek. Felfedezték, hogy a szülés után a gyermekben és anyában is működik valami, ami sajátosan és egy életre szólóan összekapcsolja őket. Azóta törekszenek a babát a mamához test-közelben tartani a születés után. Jóval később jöttek rá, hogy ezt az oxitocin hormon okozza. Ezt a korszakot szenzitiv periodusnak nevezték – vagyis amelyben egy magyarázhatatlan érzékenység van a felekben, ami összekapcsolja őket.

A szexuális közösségben élő párokban az oxitocin hormon kétféleképpen működik. Közismertebb, hogy az egyesülés alkalmával nagy mennyiség szabadul fel belőle, és nyomot hagy az agyban. (Enne következményeit kutatták az amerikai agykuktatók.) Házasság esetében ez jó. De ha a kapcsolat átmeneti vagy felbomlik, ez a a maradandó nyom– azaz egy korábbi egyesülés fel-felbukkanó emléke – , károsan hat, amelyeket egy új kacsolat esetén nagyon szeretnének kitörölni agyukból, de általában nem sikerül.

Újabban fedezték fel, hogy az oxitocin a szerelemesekben jóval nagyobb mennyiségben van jelen, mint egyébként. A hormon bennük részben hasonlóan működik, mint azt egyéb kapcsolatok esetében: vagyis ha valaki odaadó és áldozatos szeretettel van irántam, felébreszti viszontszeretetemet. Így születnek pl. a barátságok. De mivel a szerelmesekben jóval több oxitocin van jelen, köztük sokkal erősebb kötődés jöhet létre.

Akik testi kapcsolat nélkül készülnek házasságukra, „kénytelenek” kitalálni, miként szerezhetnek örömet egymásnak; „kénytelenek” áldozatokat hozni egymásért, hogy egymás kedvében járjanak. Ily módon erősen tapasztalják egymás szeretetét, és kémiai szempontból ennek gyümölcse, hogy a bennük levő nagy mennyiségű oxitocin erősen összekapcsolja őket. A PEA elmúltával a köztük létrejött oxitocin-kapcsolódás által valósul meg az életre-szóló szerelem, egy olyan kapcsolódás, amelyet utólag alig lehet pótolni (amiként az anya és gyermeke közötti életre szóló kapcsolat is csak a szülés utáni mintegy 48 órában képes kialakulni).

Az oxitocin szerepét a legutóbbi évtizedekben fedezték fel, de a tapasztalat sokkal régebbi: mármint, hogy az házasságra készülőknek egymáshoz kapcsolódása akkor erősödik meg, ha nem éltek házasság előtt szexuális életet. Ezért hívta meg sok kultúra a jegyeseket, és az egyház ma is arra hív, hogy a házasság előtt tartózkodjanak a nemi kapcsolattól. Erről ír Szendi Gábor idézett könyve is: hogy ennek hiánya miatt nem tud összekapcsolódni a mai párok nagy aránya.

  1. Azoknak házassága, akik vártak a testi kapcsolattal, nem bomlik fel!

Az imént idézett vizsgálatok a házasság előtti szexualitás általános kérdésével foglalkoztak. De végeztek olyan vizsgálatokat is, amelyek kifejezetten ezt kérdezték: kimutatható-e a különbség a kétféle házassági készület között.

Vajon hol találhatóak olyan fiatalok, akiket az előző évtizedekben arra tanítottak, hogy tartózkodjanak a szexuális élettől házasságuk előtt, s helyette figyelmüket egymás megismerésére és kapcsolatuk ápolására fordítsák? Ilyenek nagyobb számban, és mérhető módon: vallási közösségekben találhatóak. Elkötelezett keresztény, katolikus, baptista stb. közösségekben, és ortodox zsidók közt is. – A vizsgálatok azt mutatják, hogy miközben az európai világban ma a házasságoknak mintegy 50%-os esélyük van arra, hogy válással végződjenek az így felkészült fiatalok körében lényegileg nincs válás (esetleg csak pl. ideg-betegségek következtében).

Ha a bomlási arányokat alaposabban vizsgáljuk, tudnunk kell, hogy az élettársi kapcsolatként induló párok többsége is életre szóló kapcsolatról álmodik. (Napjainkban közéjük tartozik a létrejövő kapcsolatok fele.) Sőt sok szerelmes fiatal is, aki még az együttélésig sem jut el, úgy kezd szexuális kapcsolatba, hogy életreszóló kapcsolatra vágyik. Így összesítve tehát azt mondhatjuk, hogy a megkezdett életre szólónak álmodott szerelmi-szexuális kapcsolatok 75-80%-a felbomlik, míg azoknak kapcsolata, akik nem kezdtek szexuális életbe házasság előtt, 98-100%-ban fennmarad.

Mit tegyetek ti, akik már sokan elkezdtétek a testi kapcsolatot? –akik korábban nem hallottatok a mondottakról, ezek fontosságáról

Hasonlítsuk az eseményeket egy házépítéshez, amelyben az alapokat rosszul rakták le, de a házba beköltöztek. – Az alapok már nem cserélhetők ki. De a rosszul alapozott ház megerősítésére is vannak eszközök: mint egy felül összefogó betonkoszorú. A kapcsolat épí­tése során az együttjáráskor keletkező oxitocin-kötelék már nem pótolható (teljességgel). De a felek közötti kommunikáció-képesség, amelyet a nevezett hormonális folyamat alapoz meg a szex nélkül készülőknél, egyéb eszközökkel is erősíthető. – Ezeket kell megismernünk és használnunk.

Ha már elkezdtétek a testi kapcsolatot, most még van egy időszaknyi lehetőségetek az esküvőig, hogy hagyjatok fel azzal; s így használjátok ki a jegyesség hátralevő idejének lehetőségét arra: hogy mélyebben megismerjétek egymást, egymás másságait, és ezáltal új módon és mélyebben kapcsolódjatok egymáshoz. Így jobban készülhettek fel az életreszóló házasságra, és a beteljesült szexuális kapcsolatra is.

Mi építheti a jegyesek kapcsolatát, ha nincs testi kapcsolat? Ilyenkor mintegy kényszerültök keresni a kapcsolatépítés egyéb módjait. És épp ez a jó. Jobban megismeritek egymás különböző szokásait, különböző „szeretet-nyelveit”, jobban gyakorolhatjátok a másságok elfogadását, illetve a közös szokások kialakítását; erősebben találkoztok a konfliktusokkal, és gyakorolhatjátok azok kezelését stb. Mindeközben erősödniük kell a személyes beszélgetéseknek, egymás személyes mélységeibe való behatolásnak. (Amint erről előző találkozásainkon beszéltünk.)

1) A házaspár kapcsolatának legfontosabb fenntartója, erősítője a jó, rendszeres kommunikáció. Ez az, ami biztosíthatja életreszóló szereteteket! E kommunikáció megalapozása sérült a házasság előtti együttélés által. Annál fontosabb tehát hűségesnek lennetek a napi 10-15 perc csendes imákhoz (mely bensőtök, napotok áttekintése), majd az ezt követő beszélgetéshez. Hasonló erőforrás a heti egyszeri 1,5-2 órás minőségi beszélgetés (vagy közös élmény-, kiránduláshoz kapcsolt beszélgetés), és 1-2 havonta egy közös szabad hétvége. Láttuk, hogy akiknek életébe ezek a gyakorlatok gyökeret vertek, azoknál nincs válás. Hiszen ezek– a gazdag vallási tartalom mellett – biztosítják a rendszeres kommunikációt, illetve a hosszabb beszélgetésekben (amint láttuk!) megvalósulhat a konfliktusok kezelése is.

2) Rendkívüli támasza a házasságnak, családnak egy hívő testvéries családcsoport. Ez sajátos támasza azoknak, akiknek a kapcsolat megalapozásában hiányosságok vannak. A családközösségek havi találkozásai ismét segítik a kommunikációt és a konfliktusok kezelését is. A résztvevők megtapasztalják, hogy másoknak is vannak nehézségeik, tanulnak az ő megoldási módszereikből; esélyt kapnak, hogy a beléjük szorult kérdéseket, gondokat kimondják, és tanácsot kérjenek. Egyes plébániákon élnek ilyen csoportok, másutt keresni kell, esetleg a plébánia területén kívül. Sok országos családmozgalom létezik, amelyeknek szerte az országban vannak csoportjaik. Ilyen családmozgalmak pl. a Mécs, E.N.D., Házas Hétvége, Schöhnstatt, Fokoláre mozgalom stb.. Ezekbe lehet jelentkezni pl. interneten, honlapjukon keresztül is, illetve ott meg lehet tudni, hol van a közeletekben ilyen csoport. E mozgalmak általában rendeznek nyílt találkozókat, melyek lehetőségeket nyújtanak, hogy az érdeklődök is bekapcsolódhassanak csoportjaikba.

3) Fontos összekapcsoló erőforrásotok lehet (és legyen) a heti szentmisét. – Talán vannak akiknek gyermekkori vagy egyéb rossz élménye van a miséről. De most lépjetek túl ezeken felnőtt fejjel. Bár persze egy idő kell ahhoz is, míg a szentmise szimbolikáját megismeri valaki, s teljesen érteni kezdi a jelek értelmét, de mindenképp el kell kezdeni. (Ha van ismerős hívő házaspár, velük együtt menjetek, és így sokkal könnyebb bekapcsolódnotok.) – A kommunikáció erősítésével kapcsolatban: a heti mise egyrészt egy garantált heti közös megállás- elcsendesülés, az egész heti rohanás után; másrészt minden héten kapunk egy-egy „elhatározást” Jézus tanításából, amelyek a szívünk mélyén levő legemberibb törvényeket élesztik fel. Pl. Szerezz örömet valakinek. Szeresd azt is, aki nem szimpatikus. Békülj ki. Légy az öröm hordozója. Győzd le a sötétséget, szeretettel stb. Ha hétről hétre teszünk egy ilyen elhatározást, az hetente új fényt sugároz, gyakran taposómalommá válni képes életünkbe. (Sok misén kapunk egy ilyen indítást.)

4) Keresztény – vagy humán értékekben hasonló célokra törekvő – jegyesek és házasok kapcsolatát rendkívülien elmélyítheti, ha közös „lelki” célokat (pl. egy közös szeretet-Igét, szeretet-feladatot) tűznek maguk elé egy-egy hétre. Például, hogy minden nap mindketten örömet szereztek valakinek a szokásoson túlmenő módon; pl. ma a derűt viszünk munkahelyünkre; megdicsérünk valakit stb.. Ezek a keresztény (humán) szeretet-gyakorlatok jó „eszköz” lehetnek, amely közös „élményt” biztosítanak, mélyen összekapcsolnak.

A lélektan szerint két ember összekapcsolódásához fontosak a közös élmények. Ezek kiváló lehetőséget nyújtanak egymás kölcsönös, egyre mélyebb megismerésére; szeretet-képességünk fejlesztésére, és a kommunikáció erősítését is nagyon szolgálja. Ha a pár közösen éli ezeket a lelki elhatározásokat, akkor dolgozhat egyik otthon a baba mellett, a pelenkák közt, a másik zajos fizikai munkát, vagy akár szellemi munkát végezve, a közös érték megvalósítására való közös törekvés össze fogja tartani őket; egy közös kaland, amelyet este meg tudnak beszélni: amikor esetleg épp nem volna mit elmondaniuk egymásnak. A vasárnapi szentmise olvasmányok mindig tartalmaznak egy-egy izgalmas feladatot, és a prédikációk sokszor fel is hívják ezekre a figyelmet. (Lehetséges, hogy egyik héten egyikük, másikon másikuk javasolja a heti tervet.)

Kérdések korábban együttélőkhöz, akik házasságot szeretnének kötni:

Az egyesült államokbeli Pennsylvania állam püspökei megfogalmaztak egy levelet egyházi házasságot kérő, korábban együtt élő, párok számára. Ebben felidézik azokat az érveket, amelyek a köztudatban a fiatalok “próbaházassága” mellett szólnak, és megvilágítják a katolikus erkölcsi tanítás szemléletét. Majd feltesznek kérdéseket az együttélő pároknak, a katolikus házasság lényegével kapcsolatban, hogy gondolják át, s írásban külön-külön válaszolják meg azokat, majd közösen beszéljük meg az esetlegesen felmerülő kérdéseket.18

Úgy gyertek tehát a következő találkozásra, hogy komolyan gondoljátok át, s válaszoljátok meg e kérdéseket, hogy azután beszélgethessünk a felmerülő kérdésekről.

(Ha van elég idő, még jobb, ha most szétmentek külön-külön, és 20 perc alatt megpróbáltok válaszolni a kérdésekre. Majd összejövünk, és beszélgetünk válaszaitokról, kérdéseitekről.)

  • Ti most házasodni szeretnétek, miért döntöttetek korábban az együttélés mellett?

  • Milyen tanulságot vontatok le az együttélés tapasztalataiból?

  • Mi az, amit ennek kapcsán, mint pár és mint egyén, megtudtatok magatokról, egymásról?

  • Korábban idegenkedtetek a házasság gondolatától? Ha igen, akkor mi volt ennek az oka? A felmerült problémák maradéktalanul megoldódtak?

  • Hány évig éltetek együtt? Mi motiválta döntéseteket, hogy ezek után össze akartok házasodni? Mi az, ami a kapcsolatotokban megváltozott és arra indított, hogy házasságra lépjetek?

  • Miért szeretnétek a katolikus egyház szertartása szerint esküdni?

  • Mit jelent számotokra a házasság szentsége?

  • Hisztek Isten kegyelmében, hogy a szentség erejével együtt tudtok maradni szeretetben egész életetek folyamán, akkor is, ha támadnak majd feszültségek, vagy akár egy új szerelem lobbanna fel valamelyikötök életében?

  • Hogyan értékelitek hiteteket és szereteteteket, mint házasságotok fontos részeit?

  • Hogyan képzelitek el házasságotokban az élet továbbadására való nyitottságotokat (melyre ígéretet tesztek az esküvő során)?

  • Hogyan törekedhettek közelebb kerülni a katolikus egyházhoz (közösség(ek)hez), hogy valóban az egyház tagjaként tudjatok házasságot kötni (amint erre is ígéretet tesztek)?

B) Feladat: 1) Határozzátok el, hogy a házasságig felfüggesztitek a szexuális kapcsolatot, hogy helyette a szeretet egyéb kifejezési formáinak megkeresésére, illetve a lelki kapcsolatotok erősítésére teszitek át a hangsúlyt. Ha egyikőtök különösen kívánja a testi kapcsolatot, ennek „levezetésére” találjon ki valamit, amivel örömet szerezhet társának. Használjátok ki ezt az utolsó drága időt, a házasság előtt: egymás mélyebb megismerésére. (Egy párt kérdeztem, egy hónappal azután, hogy abbahagyták a testi együttléteket, hogy sikerül-e: „Igen, mondták, de kicsit több a koccanás.” – Hát épp ez is jó ebben: hogy jobban kijönnek a különbségek köztetek, és megtanuljátok kezelni azokat. Így nem a házasság után robbannak ki ezek váratlanul, ami nagyobb kárkat tud okozni!)

2) Gyakoroljátok tovább az esténkénti közös elcsendesülést, és az azt követően beszélgetést (azok is, akik már együtt élnek, azok is, akik még nem). Valósítsátok meg a heti egyszeri hosszabb, mélyebb beszélgetést, ugyancsak elcsendesülő imával, reflexióval felkészülve arra.

Jövő vasárnap, majd attól kezdve együtt jöjjetek el a szentmisére (lehetőleg a kísérő párok segítségével). Ha vasárnap van a jegyesi találkozó, a miséhez kapcsolódóan, akkor készüljetek úgy, hogy a misével együtt egy órával hosszabb lesz találkozónk. De így még szebb lesz.

  1. találkozás – A Szentháromság, Jézus – és szenvedések a házasságban (jobb volna két témaként! külön a Szentháromság)

A) Vallási téma

Katolikus, keresztényként akartok esküdni. A keresztény élet közepe Jézus Krisztus. A keresztény név is azt jelenti = christianus = krisztusi. Kicsoda hát Jézus Krisztus? Ha tanultatok hittant több mindent tudtok, de most…

1. Isten Szent-háromság… Kicsit távolabbról kezdjük, a Szentháromságtól. Bizonyára mindnyájan hallottunk a keresztény tanításról, hogy Isten Egy, és egyben három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. Ez első hallásra önellentmondásnak, érthetetlennek tűnik. (Így tűnt számomra is fiatalabb koromban.) De ha egész értelmünkkel átgondoljuk e titokzatos állítást, mégis megsejthető a lényege, saját lelkünk mélyén. Ha Isten csak egyetlen, önmagába zárt Végtelen volna – milyen lenne az ember is? Vajon van-e az emberben valami, ami arról beszél, hogy ő sem csupán magába zárt lény? – Igen! Ő is egyetlen és valamiképpen zárt valaki, mégis csak a kapcsolatban tud igazán létezni. Barátság, szerelem, anya-gyermek kapcsolat stb. pótolhatatlanok az ember életében. Isten sem csak Egy, hanem kapcsolat: közösség – szeretetközösség. Bár teljességgel nem értjük, hogy hogyan lehet Isten Egy, és mégis három személy, mégis megsejtjük, ha arra gondolunk, hogy minden ember is szeretne maga lenni, azaz egy lenni, és egyszerre szeretne együtt is lenni, kapcsolatokban élni. –Jézus közénk jött: a végtelen Szeretet és Háromságos Közösség-Istenből.

Ismeritek a keresztvetés jelét: Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében vetünk keresztet. Ez a Szentháromságra emlékeztet minket. De közben keresztet is rajzolunk magunkra. Jelezzük, hogy Jézus, akiben a Szentháromság, azaz a közösségi Isten egy személye közénk jött, kereszten halt meg értünk. A földön a közösség – bár pótolhatatlan és boldogító, de – sokszor lesz fájdalmas is számunkra: sokszor lemondásba keresztbe kerül, hogy fenntartsuk a szeretetet egymás közt. De végül Jézus keresztje a feltámadásba visz: a bűn és az önzés legyőzése vezet az életbe.

2) Jézus történeti személy is. Vetíthető egy rész: A Szentföldön, Jézus lába nyomán c. DVD-ből, amely igazolja Jézus történetiségét, a Szentírás hitelességét – felhasználva a szentföldi ásatások bemutatását is. (Vö. „Találkozás” Jézus, mit mond róla a történelem? 12 f. )

3) Jézus csak egy a vallásalapítók közül? Mindegy, hogy melyik valláshoz tartozom?

Mi keresztények valljuk, hogy minden ember, aki keresi az igazságot (bármely vallásában vagy világnézetben) értékes Isten előtt, és halála után eljuthat majd a Végtelen Szeretet és Igazság Istenéhez. – De Jézus tanítása egyedülálló újdonságokat tartalmaz, amely felülmúl minden más vallást, és új fényt ad az életnek. Igaz, hogy Jézus követése meghívás is, hogy a fényt, amelyet kaptunk, adjuk tovább másoknak, akik még keresik azt. Jézus arra hív bennünket, hogy Ti vagytok a világ világossága (Mt 5,14; ha éljük az Ő élő tanítását), és a világosság felelőssége, hogy világítson másoknak: a sok kereső embernek, akiknek nagyon sokszor szüksége volna arra a fényre, amelyet mi megkaptunk.

Minden vallás keresi a választ a legmélyebb emberi problémákra, de sok kérdésre nem tudnak érdemleges választ adni. Mit tanítottak az ószövetség vagy Jézus korabeli vallások? Hallottatok a sok-istenhitről, mítoszokról… Vagy a kasztrendszerről, amely a nyomorultat végleg a nyomorba zárta (illetve a lélekvándorlás hite szerint az ilyenek egy „másik életében” szabadulnak majd meg). Aki ismeri a vallásokat látja: hogy a bűn, az elégtelenség, a fájdalom, halál, az élet befejezetlenségének kérdésére csak Jézus ad megnyugtató választ, szenvedése, keresztje által (bár abszurd dolognak tűnik, hogy az Isten-Jézus szenvedhet). Jézus új útra vezette az emberiséget, és a legnagyobb távlatokat nyitotta meg, amelyre minden ember vágyik. (Vö. Találkozás: Jézus, mi újat hozott? – különböző kiadásokban kicsit más fejezetszám alatt).

Abszurdnak tűnik már születése, hogy a Végtelen Isten picinyke emberré testesül… Ez csak abból sejthető meg, hogy már az is abszurd, hogy mi, porszemnyi emberek a Végtelenre vágyunk: a Végtelen Szeretetre, Értelemre, Örök életre. – Jézus istenségének legnagyobb igazolása épp az, hogy választ ad minden kérdésre. Azzal, hogy emberré lett az ember isten-vágyára adott választ: hogy a Végtelen és a világmindenséget teremtő Isten – minden ellentmondásosságot vállalva – porszemnyi emberré lett, hogy közel jöjjön hozzánk: hogy válaszoljon nekünk, akik a Végtelent, azaz Istent keressük.

Éltél már át értelmetlenséget, halált, fájdalmat, saját bűnödet? – Lehet újat kezdeni, ha valamit végleg elrontottam? Lehet döntő fájdalmak után is megbocsátani a másiknak? – Jézusban Isten egy új arca jelent meg (vö. Találkozás 2012. kiadásban: 12./2.f, másutt más fejezetszám alatt):

A keresztények abban hisznek, hogy Jézusban Isten függ a kereszten. Isten Jézusban magába ölelte minden embert, minden megoldhatatlan szenvedését, bűnét; mint egy anya, magába ölelte gyermekei fájdalmát – és így legyőzte a halált, a bűnt. A kereszten függő Isten-Jézusban ott láthatod az ember minden sötétségét. A halálon győzött az élet.

Szentmise: Jézus abszurd szeretete: Utolsó vacsorán veszi a kenyeret…

Gyakoroljuk el a keresztvetést és a a térdhajtást: Hiszen az esküvőn is fogtok keresztet vetni, térdet hajtani!!

Keresztvetés: Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében vetünk keresztet. A Szentháromság közösségére gondolunk, meg arra, hogy nekünk is szeretet-közösség a hivatásunk (most pl. a házasságban). És keresztet rajzolunk magunkra közben. Jelezzük, hogy Jézus, kereszten halt meg értünk. Jézus tanít, hogy a szeretet minden kapcsolatban gyönyörű, de keresztbe, lemondásba is kerül. Ez a másik mondanivalója a keresztvetések is. – Persze tudjuk, hogy Jézus feltámadt, és a földön is minden kereszt és lemondás a szeretet győzelmével jár.

Térdhajtás: Próbáljuk meg! (Általában a jobb láb marad elöl, a bal térd a jobb bokához érkezik. Így tartjuk meg egyensúlyunkat.) – Semmilyen mozdulatunk ne legyen csupa megszokás… A térdhajtás a templomban, az Oltáriszentségben jelen levő Jézusnak szól. Ne vessünk közben keresztet (régen szokás volt, emiatt billegnek is sokan), az újabb előírás: hogy egyet csináljunk, de azt igazi imádással.

B) Jegyesi téma

Házasság – család a Szentháromság analógája, legközelebbi bemutatása.

Van a házasságban szenvedés? Vajon miért válik el sok pár? – Nem tudnak lemondani saját elgondolásukról. Nem tudják olykor keresztre feszíteni akaratukat, a társuk kedvéért. Miért van sokkal kevesebb válás katolikus párok esetében? – Ennek több oka van: Fontosak közé tartozik: hogy a keresztény ember Jézustól kap példát az igazi, önmagáról is lemondani tudó szeretetre, és Jézustól tanulja meg, hogy a szenvedésnek, is van értelme, és hogy ezek Jézussal nemcsak elviselhetőek, de titokzatosan termékenyek is, amint ezt részben láttuk.

Lássunk néhány helyzetet?

Kérdés: Mondjatok el ti néhány alkalmat, amelyekben találkoztatok már a szenvedéssel kapcsolatotok során

Most pedig beszéljünk néhány a házasságban, amelyekben meg szokott jelenni a szenvedés helyzetről, amelyek gyakran konfliktust és szenvedést okoznak.

  1. Kapcsolat a szülőkkel

A szülőkkel való kapcsolat a legnagyobb kegyelmek forrása lehet életünkben, de másoknak nagy szenvedésekkel is jár. Ezekről mindenképp tudnotok kell, beszélnetek kell egymással. Hiszen a házasodással egymás családjával is családi kapcsolatba kerülünk.

Kérdés: Milyen kapcsolatban vagytok saját szüleitekkel, családotokkal? – Lehet szép és lehet sebzett a kapcsolat. Előfordul erős függés a szülőktől, amelyet párunk tapasztal fájdalmasan.

A gyermekkorban szüleinktől látott-tapasztalt magatartásformák megalapozhatnak, és súlyosan sebezhetnek is bennünket.

Kérdés: Beszélgessünk el, milyen jó példákra, boldog emlékekre, és milyen fájó emlékekre és rossz példákra emlékeztek családotokból. (Keménység, durvaság, kiabálás a gyermekekre, haragból való fenyítés; durva ítélkezés, a férfi részéről durva beszéd a feleséggel. A munkamegosztás hiányai az apa és anya között: nem volt összedolgozás, csak kölcsönös elvárás.)

Mennyire sikerült eddigi életetekben túllépni családból kapott sebeken, vagy rossz szokásokon, vagy menyiben éreztétek, hogy hordozzátok magatokban ezeket. A szerelem egy időre elfedheti ezeket, de aztán veszélyesen elő tudnak jönni, és súlyosan sebezhetik kapcsolatunkat, családunkat. Nagyon tudatosan ellenük kell fordulni, hogy javítsatok rajta… Súlyos lelki sebek, fájdalmas és sajgó emléket esetén lelki-atyához vagy pszichológus szakemberhez jó fordulni. A pszichológusok közismerten foglalkoznak gyermekkorból hozott sebek gyógyításával. –Közismert probléma, hogy nehéz helyzetekben a szülőből kicsattan a lelke mélyén lévő (családból hozott) seb, és családunk tagjain „verik le” őket. A gyógyulás nagyon fontos kötelesség ezért!!! Ebben nagyon fontos segíteni egymásnak, vagy ugyancsak segítséget kérni.

Másik kérdés: Milyen kapcsolatban vagytok egymás szüleivel, családtagjaival? – Egy részletkérdés: Az esküvőre készülés egy klasszikus vita alkalom. Mindenki meg akarja határozni, hogyan legyen. Ha már volt bosszúság e téren, hogy fogjatok szeretettel legyőzni a feszültségeket!!

Kérdés: Szabad időtök jövendő beosztásáról gondolkoztatok már? Eddig pl. a szülők megszokták, hogy minden nagy ünnepen otthon vagy. Meg kell tervezni: és szeretettel-határozottan tudomásukra kell hozni, hogy elsőnek kell lennie a kettőtök kapcsolatának, és ennek kell alárendelnetek a szüleitekkel való kapcsolat (ami persze ugyancsak fontos) !!! Gondoljátok át, hogy néz ki nálatok?

Fájdalmak a család történetében (AL 232-240)

Idézzünk Ferenc pápa szinodusi leveléből: 232. Egy család történetét mindenféle válság barázdálja. Segíteni kell annak felfedezését, hogy a legyőzött válság nem gyengíti a kapcsolatot, hanem érleli. Minden válság magában foglalja valaminek a begyakorlását, ami lehetővé teszi a közös élet intenzitásának erősítését, vagy a házasélet új jelentésének megtalálását.

233. Egy válság kihívására az azonnali reakció az ellenállás. Ezért a problémák tagadásának, bagatellizálásnak módszeréhez folyamodnak, rábízva mindent az idő múlására. Ez azonban csak késlelteti a megoldást. Állandósul az elszigetelődés, s leginkább a kommunikáció sorvad el.

234. Ilyen helyzetekben létre kell hozni a szívtől szívhez szóló kommunikáció alkalmait. A probléma, hogy a kommunikáció a válsághelyzetben nehezebbé válik, ha korábban nem tanulták meg azt. A kommunikációt nyugodt időben lehet elsajátítani, hogy azután a nehéz időkben gyakorolni lehessen. – (Sok esetben segítséget kell kérni, hogy a házastársak szívében elrejtett okokat közösen felfedezzék.

235. Vannak válságok, melyek minden házasságban előfordulnak, mint például a kezdetek válsága, amikor meg kell tanulni az egymás közti különbségek kompatibilissá tételét, és a szülőktől való elszakadást. Ilyen a gyermek érkezésének válsága, a maga új érzelmi kihívásaival; a gyermeknevelés válsága, mely megváltoztatja a szülők szokásait; a gyermek serdülésének válsága, amely sok energiát igényel, destabilizálja a szülőket és olykor szembeállatja őket. Ilyen az „üres fészek” válsága is, mely kényszeríti a házastársakat, hogy újra egymásra tekintsenek.

Azután a házaspár szülei öregségének válsága, akik több jelenlétet és nehéz döntéseket igényelnek. E helyzetek, melyek félelmet, depressziót vagy fáradtságot váltanak ki, és ezzel súlyosan támadhatják a kapcsolatot.

236. Ezekhez társulnak a házaspárt érő személyes válságok, melyek gazdasági, munkahelyi, érzelmi, társadalmi és spirituális nehézségekhez kötődnek. Mindehhez hozzájönnek még bizonyos váratlan körülmények, melyek megváltoztathatják a család életét, és a megbocsátás és a kiengesztelődés útját igénylik. Amikor megkísérlik megtenni a megbocsátás lépését, mindkét félnek szelíd alázattal fel kell tennie magának a kérdést: vajon nem ő teremtett-e olyan körülményeket, melyek a másikat tévedések elkövetésére indították? Néhány család tönkremegy attól, hogy a házastársak kölcsönösen vádolják egymást. A megbocsátani tudás és a bocsánat elnyerésének érzése alapvető tapasztalat a családi életben.” „A kibékülés fáradságos művészete – mely rászorul a kegyelem támogatására – igényli a rokonok és barátok közreműködését, s olykor külső, szakmai segítséget is.”

237. Gyakori, hogy amikor az egyik fél úgy érzi, nem kapja meg azt, amire vágyott, az már elegendő, hogy véget vessen a házasságnak. Néha a döntéshez, miszerint mindennek vége, elég egy csalódás, a sértett büszkeség vagy egy megfogalmazhatatlan félelem. Vannak az emberi törékenységnek helyzetei, melyeknek túl nagy érzelmi súlyt tulajdonítanak. Ilyen például a féltékenység, a két fél között fölmerülő különbségek, egy más személy iránti vonzódás. Ezek nem jelentenének merényletet a szeretet ellen, inkább alkalmat adnak, hogy még egyszer újjáteremtsék azt.

238. Egyesekben megvan a szükséges érettség ahhoz, hogy újra útitársul válasszák a másikat, és realista módon elfogadják, hogy az nem tud eleget tenni minden megálmodott elvárásnak. Mert alapjában felismerik, hogy minden válság olyan, mint egy új „igen”, amely lehetővé teszi, hogy a szeretet megerősödve, fényesebben születhet újjá. A válságból kiindulva bátorság születhet, hogy megkeressék a történés gyökereit, újratárgyalják az alapvető megegyezéseket, új egyensúlyt találjanak.

Régi sebek

239. Sok nehézség adódik, ha az egyik családtag élete valamely szakaszában kapott sebei nem gyógyultak meg. – Olykor az embereknek meg kell érniük a negyvenedik évüket, hogy megvalósítsák azt az érettséget, amire az ifjúkor végén már el kellett volna jutniuk.

240. Sokan úgy fejezik be a gyermekkorukat, hogy soha nem tapasztalták meg a feltétel nélküli szeretetet, és ez megsebzi odaadásra irányuló képességüket. Meg kell tehát szabadulni azoktól a dolgoktól, melyekkel korábban nem néztek szembe. A fontos döntések meghozatala előtt mindenkinek végig kellene járnia saját élettörténete gyógyításának útját. Ez igényli, hogy ismerjék föl a gyógyulás szükségességét, fogadják el a segítséget, és újra meg újra próbálkozzanak. Egy válság nem győzhető le, ha csak a másiktól várják a változást. Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy melyek azok a dolgok, melyeket egyikük vagy másikuk gyógyíthat a konfliktus megoldása érdekében.

Beszéljük meg: Milyen fájdalmakat hordozunk múltunkból? Milyen feszültségeket okoznak ezek közöttünk? Milyen fájdalmas helyzetekbe kerültünk már egymással?– Hogy tudjuk megoldani fájdalmainkat – és legyőzni a köztünk levő feszültségeket?

Feladat: 1) Az előző megbeszéléstől függően: kezdjék el javítani, ahol konfliktus van: a) Egymás családjaival való kapcsolat. Szabad-idő beosztás. b) Hozott feszültségek gyógyítása, közös feszültségek legyőzése.

2) Fájdalmak kezelése. A jelen fájdalmak-nehézségek feltehetően még kicsinyek, de egész életünkre meg kell tanulnunk a fájdalmak kezelését. Nézz naponta a keresztrefeszített Isten-Jézusra! Gondold át, ki Ő! Mit mond nekünk Isten a kereszten? Új módon nézhetsz magadra: Jézus (Isten) az, akiben elfogadhatom magam, minden gyengeségemben; s akiben újat kezdhetek. S új módon fogod látni társadat.

Vegyetek részt szentmisén: Sok a magyarázatra váró jelkép van benne… de gondolkozzatok a lényegen: Az Isten-Jézus aki meghalt értünk, de legyőzte a fájdalmat, a halált, – az egyedüli igazi megoldás a fájdalomra. És Ő táplálni akarja az embert, isteni önmagával…

  1. találkozás – Szentmise, gyónás – és a szeretetnyelvek

A) Hitbeli téma: 1. A szentmisében – a keresztények hite szerint – Jézus megjelenik a kenyérben és borban. Ez is egy „abszurdnak” látszó titok: Jézus megjelenik egy ostyában? Csak akkor sejtem meg, ha Isten végtelen szeretetére gondolok. Ha Ő, a Végtelen Isten képes volt emberré lenni, megteheti ezt is. Példa: Vajon ha egy anya megtudná, hogy meg kell halnia, nem tenne-e meg mindent, hogy gyermekei között maradjon? – akár egy kenyérben is? – Jézus ezzel az ember titkos vágyára ad választ: Az ember bensőjében szeretne egyesülni az istenivel – szeretné, hogy átjárja őt Isten! Jézus itt ezt tesz lehetővé – ezzel a jellel (a kenyér megevése) – amely nemcsak jel, hanem valóság.

A hívők hite: amikor az ember Jézus testét veszi, az azokkal is titokzatosan egyesül, akiket Jézus megváltott: azaz házastársával, gyermekeivel.

A vasárnap: Istennek és a családnak ünnepe. Legyen időnk Istenre, szentmisére, egymásra!

Szentmise felépítése: 1. Minden ima első része: a Végtelen Isten elé állok – átérzem kicsinységemet… Megvallom, bocsánatot kérek – Majd a keresztény nagy öröme: hogy Isten felemeli az őszinte és alázatos lelket: s énekeljük a hálaadást: Dicsőség a magasságban – vagy mondjuk örömmel. Aztán Isten Igéjét hallgatjuk. Figyelj – ha sok mindent nem értesz, mindig lesz, ami neked szól – lehet a lelkipásztor magyarázatában…

2.Második rész: lényege: Ahogy Krisztus búcsúvacsoráján önmagát adta nekünk kenyérben-borban, s azt mondta: ezt cselekedjétek – Ezt cselekszik azóta is a katolikusok… És Ő megjelenik… – Majd mintegy a 3. harmadik rész: magukhoz veszik, akik felkészültek, de a többiek is lélekben egyesülnek vele

Nászmise: A hívő házasságkötés legszebb formája… azok számára van, akik gyónnak, áldoznak – és vallásgyakorló életet élnek (ha kérik). Szépsége: még jobban jelzi: hogy Jézusban kötik össze életüket, és az egyház közösségét szeretnék építeni

2. A gyónás titka: A keresztény ember gyónik az esküvő előtt. De csak aki teljes hittel teszi.

Mit ad a gyónás? Mi a bűn- halálos bűn? – Hogy kell készülni? Miért jó a rendszeres gyónás? Folyamatos előrehaladásra hív. Nem ugyanazt gyónjuk: mindig új célt tűzünk ki, hogy növekedjünk a szeretetben. – Ez fontos segítség a párkapcsolatban (együttes kaland: jobban szeretni, észrevenni új helyzeteket) A gyónás is egy nagy ajándék. – Jézus meghalt értem, hogy újat kezdhessek!! Jézus most megújít. Benne tudom elfogadni társamat is – mindig új szeretettel… Benne tudok irgalmat, emberséget tanítani gyermekeimnek.

Papnak gyónunk: Aki mélyen átéli, meggyónhat… Ha hiszi Jézus isteni erejét – melyet apostolaira bízott. A pap Istennek és az Egyháznak eszköze.

A gyónás feltétele: Bánat, erős fogadás: aki elhatározza, hogy megújul… Jóvá teszi a rosszat. Jóra törekszem, alkalmakat elkerülöm..

Pokol? Lehet ez, ha Isten a szeretet? A szabad akarat döntése: ha teljes szívvel szembefordul lelkiismerete hívásával – a jóval. Az egyház szava: senkiről sem tudjuk, hogy oda került-e

B) Jegyesi téma: A szeretet-nyelvek és a jegyesi-házastársi kapcsolat-építés

Gottmann a kapcsolat elégedettségének szempontjából hét tényezőt tart a legfontosabbnak:19

– „A házastársak ismerjék jól egymás személyét és dolgait

– Gyengédséggel és csodálattal tekintsenek egymásra (segít ebben a kapcsolat

kezdetének és egymás pozitív tulajdonságainak gyakori felidézése)

– Egymás felé forduljanak, ne távolodjanak

– Vegyék figyelembe egymás véleményét

– Oldják meg a megoldható problémákat

– A megoldhatatlan problémák okozta csapdákat (holtpontokat) kerüljék el azáltal, hogy

feltárják, megértik és kölcsönösen elfogadják a konfliktust okozó mély vágyaikat

– találják meg a házasságuk közös értelmét”

Hogyan tudja építeni a pár lelki egységét? Milyen eszközökkel készülhetünk erre?

Egyik fontos összetevő a különböző „szeretet-nyelvek” felismerése mely a jegyesek számára különösen fontos felfedezés. E téma felfedezése során kiderült ui., hogy az emberek különböző módon fejezik ki szeretetüket. És ez sokszor nagyon fájdalmas félreértésekre ad okot. Én valamit szeretetből adok, és a másik nem veszi olyan szeretetnek, ahogy azt én szándékoztam!! (Vö. G. Chapmann: A szeretet-nyelvekről több könyv szól. Harmat Kiadó.)

A szeretet-nyelvek: Sok kapcsolat hidegül el, bomlik fel, mert nem ismerik fel egymás szeretet-nyelvét… Melyek a szeretet-nyelvek Chapmann ismertetésében?

1. Az elismerő szavak – Dicséret, elismerés, bátorítás, szelíd-kedves szavak. Mindenkinek fontos. Ki szokták emelni, hogy a férfi különösen várja, hogy felesége ismerje el családfenntartó munkájának fontosságát. De a nő számára is gyilkos, ha hazatérő férjétől csak kritizáló megjegyzéseket kap.

2. Minőségi idő – Megszakítatlan hallgatás – Együttlét, meghitt beszélgetés. Vö. AL

Szemkontaktus. Osztatlan figyelem – Figyelem érzésekre, testbeszédre. Nem lehet TV nézés, újságolvasás közben feleségemre figyelni!

3. Ajándékozás – Van, aki ezt érzi a kézzel fogható jelnek, amely számomra kifejezi, hogy fontos vagyok a másik számára. Lényegtelen, hogy milyen értékű az ajándék. Szembeötlő reakció-válasz erre az öröm, ami jelzi, hogy számára fontos ez a szeretet-nyelv.

(Van ember, aki nem sokra becsül egy kis ajándékot, akinek számára fontosabb önmagunk odaajándékozása. Akinek az utóbbi fontos, pl. társa jelenléte, az szóban is fogalmazza ezt meg neki. )

4. Szívességek – aprók is lehetnek, a lényeg, hogy a szeretetet és a szolgálatkészséget tükrözzék. Sokan az udvarláskor olyan dolgokat is megtesznek a másikért, amit házasság után egyáltalán nem… Bevásárlás, takarítás, rendrakás…

5. Testi érintés. – A gyerekek számára a testi érintés, ölelés nagyon fontos a fejlődésükhöz, de házastársak számára is. De érdekes, hogy ez nem mindenkit egyformán érint meg. Mert a másiknak nem ez a szeretet-nyelve, és nem ezen a nyelven várja a szeretetet (főleg ha közben pl. megjegyzéseket kap, vagy segítséget nem tapasztal)

6. Bocsánatkérés – Chapman külön könyvet ír erről. Sokaknak nem elég, hogy annyit mondok: „bocs!”. Sokaknak, vagy legtöbbeknek részletesen meg kell fogalmazni, hogy bánom, hogy ezzel megbántottam őt, és ígérem, hogy próbálom ezt máskor elkerülni! Egyébként seb marad!

B) Ismerjük meg saját szeretet-nyelvünket! Hogyan találjuk meg? Ha megfigyeljük:

– mi, vagy minek a hiánya okozza legnagyobb csalódást nekem; ez az elsődleges szeretet-nyelvem.

– mi az, amit a legtöbbször kértem, hiányoltam társamtól az elmúlt időben, – mert arra vágyok leginkább; ez tehát elsődleges szeretet-nyelvem.

– Mit szoktam tenni annak érdekében, hogy kimutassam szeretetemet mások és párom iránt, ez is jelzi saját szeretetnyelvemet.

– Ugyanilyen alapon kereshetem meg a társam szeretetnyelvét(eit) is…

– Sokan vannak, akiknek két, esetleg több szeretet-nyelvük van, ilyen esetben könnyebb dolga van a házastársnak.

Beszéljük meg párokra oszolva: melyiküknek melyik vagy melyek a szeretet-nyelvei!

Majd számoljunk be közösen egymásnak: mert sokat tapasztalunk egymás beszámolóiból is!

C) Elhatározás 1.: meghívás vasárnapi szentmisére. Hiszen arra tesztek ígéretet, hogy ebben az Egyházban akartok élni, ebben akarjátok nevelni gyermekeiket. – Vágyjatok megismerni… Belehatolni titkába. Aki nem szokott járni misére, annak sok jel, mozdulat érthetetlen. – Ne félj, ha eleinte a jelek idegenek. Hamar megérted majd. Addig is figyelj arra: hogy a jelek, mozdulatok Jézusnak és az embernek titkairól szólnak… és próbáld imádni az Isten-Jézust, aki hitünk szerint megjelenik a kenyérben-borban

Gondolkodj el a gyónás kegyelméről. Ha régen gyóntál (de voltál elsőáldozó): elmélkedd át: szeretnék megújulni Isten erejében? Tudok hinni Istennek ebben az óriási ajándékában – amelyet az egyház a pap személye által közvetít?

Elhatározás 2.: tudatosítsuk párunk szeretetnyelvét, és annak megfelelően szerezzünk neki naponta örömet. – Meg kell hoznunk a döntést, hogy társunkat akarjuk szeretni, nem a magunk akaratát megvalósítani. Ha érzi szeretetünket, a szerelemből való „kijózanodás” után is a szeretet fog uralkodni közöttünk.

Vegyünk részt vasárnap a szentmisén. Gondolkozzunk el a gyónás kegyelmén!

  1. találkozó

Az Egyház – és a házasság

A) Vallási téma: az Egyház. Jézus rá akarta bízni tanítványaira isteni üzenetét. Az apostolok el is kezdték vinni a világba Jézus tanítását. Igazság, egyenlőség, szeretet elve, Isten szeretetének hívása – egy rabszolgatartó, pogány világban.

Az Egyház emberekből áll: korról korra befészkelte magát az emberi gyengeség is. Erről sokat hallunk. Igaz is, meg nagyon nagyítva is van. Amiről kevesebb szó esik: minden nyomorúság után az Egyházban minden korban támadtak emberek, akik az evangéliumban új életet kezdtek – a szívükben levő Isten hívását követve, és az Egyházba is, a történelembe is megújulást hoztak. Pl. szent Ferenc, vagy Calcuttai Teréz anya és hasonlók (Találkozás a kereszténységgel 25.f Egyház bűnei?)

Ma is van az Egyházban megújulás. Mi is ennek a megújulásnak vágyában vagyunk keresztények. (Tudjuk: az ember mindig hibázik, – de mindig újat kezdhet.) Ma sokfelé egy új odaadással kezdik élni az evangéliumot. ezért a katolikusok között nagyon sok csoport van, házas csoportok is, akik élően, megújultan akarnak vallásosak lenni! Hozzájuk érdemes tartozni.

B) Jegyesi téma: A jegyesek-házasok Egyházhoz tartozása; függőségek

1. Miért akarjátok a katolikus Egyháztól kérni a házasság szentségét? Bizonyára nemcsak formaságból… Hogyan tudtok előrehaladni, hogy valóban az Egyházhoz tartozzatok? A szentmise is egy lépés. Van lehetőség (sok plébánián), hogy a felnőttek is elmélyüljenek a hitben: használják ki ezt a lehetőséget (felnőtt csoport – katekumen csoport stb)… Küzd bennünk az ellenvetés: Nincs időnk. Sok házasság is ebben megy tönkre: nincs elég idejük egymásra, majd szétszakadnak. Sok gyermek nevelésének a halála is ez.

Meg kell tanulnunk sorrendet állítani az idő és az elvárások sodrásával szemben életünkben, ahol vannak prioritások – amelyekre mindenképp kell időt találni; s ezek után jöhetnek a további elvégzendők.

Kérdés: Próbáltak már ilyen sorrendet állítani? (Mondják el!!!)

Sorrendiség fő pontjai: 1) testünk egészsége (alvás-mozgás) 2) lelkünk egészsége (ima, szentmise; hitem (világnézetem, párom hitének megismerése 3) kapcsolatunk, családunk ápolása

Az első feladatok közé tartozik tehát, hogy legyen időnk lelkünkre; az esti elcsendesülésre – és szakítsunk időt hitünk alaposabb megismerésére. Az értelmes ember, ha belátott egy életet megalapozó igazságot, akkor azzal szembe inkább lemond más feladatokról, időtöltésekről – mert ez a fontosabb. De ezért meg kell küzdeni!!! Sokan megteszik ezt, és azt mesélik: megváltozott életem, szabadabb-boldogabb lettem. Ezáltal növekszik a pár kapcsolatának ereje, a nevelésre való képesség.

A mai erkölcsi zavarodottságban nagyon sok szülő átéli, hogy egyetlen biztos környezet gyermeke számára, ahol tiszta emberi-erkölcsi nevelést kap, az egyházi környezet. Sokan ezért kereszteltetik meg gyermeküket, járatják hittanra stb. – De természetesen mindez csak akkor működik, ha a szülők hívő életet élnek, és élő kapcsolatban állnak a közösséggel. – Akkor erősödnek meg önmaguk, és akkor tudják majd gyermekeik számára is biztosítani a keresztény környezetet.

2. Az előző találkozón elkezdtünk beszélni a konfliktusokról, azok kezeléséről. Ide tartoznak a függőségek is – Halálos konfliktusok, majd gyakran a válás forrásai: Át kell gondolnotok, van e valamelyiktök életében valamilyen függőség.

Vannak „durvább” függőségek, mint az alkohol, a drogok, a (szerencse) játék-szenvedély. Ezek legtöbb esetben a házasságok felbomlásához vezetnek. Nem szabad azt gondolnotok, hogy majd az én szeretetem erősebb lesz, majd átalakítom őt. Csak akkor szabad házasságra lépni, ha párotok megjárta már az utat, mely megszabadította a szenvedélytől. Ez sok esetben a néhány hónapos elvonó-kúrát jelenti, majd a folytatást

Függőség – hasonlóan gyilkos lehet: pl. az internet-függőség (és a pornófüggőség), – de függőséggé válhat egy rossz szokás is: hogy én nem tudok meglenni este, hogy el ne olvassam, vagy meg ne nézzem interneten a híreket… Vannak a mai világban okos-telefon vagy facebook függők is: melyek annyira megkötöttek, hogy hamar fontosabbá válnak, mint a párunkkal való beszélgetés. Közismert mennyi házasságot tesz tönkre, hogy a férj hazajön, és leül az internet elé… Lehet hasonló, hogy a feleség nem tud a telefonálástól szabadulni.

Kérdés: Beszélgessetek a függőségekről. Van e a mi érint. Akár csak az esti internetezés, facebookozás. – Hogyan tudtok e téren közös megbeszélés alapján idő-korlátokat egyeztetni: ennyi idő legyen a hírek, a facebook vagy egyéb levelek olvasására stb. De ne több! És maradjon idő a lényegre: a találkozásra, beszélgetésre stb.

C) Feladat: (Ismételjük meg a hívást:) a) Gondolják át előbb külön, utána együtt: fontos-e számotokra a hit, a kapcsolat Istennel, a hit elmélyítése – amelyek kapcsolatotok elmélyítéséhez is vezetnek? Miről kell lemondanod, hogy ezekre időd maradjon?! De gondold át azt is, hogy így 100-szor jobban jársz. – Vasárnap jöjjetek el szentmisére! (Lehetőleg valaki kísérje őket!!!) – Beszélgessetek még „függőségeitekről”, és beszéljetek meg határokat. Ha tudjátok fegyelmezni magatokat, ez feltétele egy egészséges kapcsolatnak-családnak. – Jövő találkozáson beszéljük meg azt is, hogy sikerült az értékek sorrendjét átgondolni, és életetek részévé tenni!

7. találkozó – A házasság szentsége – A házasélet és a gyermekek

A) Vallási téma

1) A szentségekről általában

Minden emberi csoport, vallás, nép ünnepel bizonyos életfordulókat. E fordulókban megjelenik az ember számára a jövő, egy új öröm, de egyben egy új bizonytalanság is. (Ilyenek: születés, halál, bűn-megtisztulás, nagykorúvá válás, házasság, stb.) A hívő ember érzi-tudja, hogy létezik a Végtelen Szeretet. Életfordulóinak titkaiban is Hozzá fordul, az Ő erejét kéri.

Legtöbb szentség egy életfordulót is jelez, avagy egy visszatérő, de legmélyebb életállapotot. Minden szentségben van egy jel – pl. vízzel leöntés, amely a megújulás megtisztulás jele, vagy a kenyér, amely az Istennel való táplálkozás jele. – A jel egy kicsi, egyszerű dolog. De imánk, Istenhez forduló hitünk-kérésünk jelképe: ezért válik naggyá. De csak abban válik isteni erővé, aki hittel fogadja, aki hitét fejezi ki e jel által. Ha hittel vesszük a jelet: akkor hisszük, hogy Isten erejével, áldásával válaszol kérésünkre. Ő válaszol, mint minden imában; de a szentségben egy különös erővel válaszol: mert Jézus ezt ígérte, Ő maga határozta meg e jeleket, és mert az egyház közösségével imádkozunk, amelyre (apostolaira) Jézus rábízta e jelek használatát.

Minden szentség a jézusi Egyház közösségének jele, és az Egyházba is kapcsol. A házasság-kötéskor Isten segítségét kérem házaséletünkre; s egyben ígéretet teszek, hogy az Egyháznak- és Jézusnak követésében akarok élni; gyermekeimet katolikusnak nevelem. Szeretnék a hívőkkel együtt Jézus Szeretetének tanúja lenni családomban és a világban. S minderre kérem Isten áldását, erejét…

2) A házasság szentségének tulajdonságai

A templomi házasságkötés során megfogalmazzuk a házasság titkait és ígéretet teszünk azokra.

a. Csak egy (egyetlen) házastársnak adom életemet (egy férfi és egy nő kapcsolata). Nincs „nyílt házasság”

b. Hűség „holtomiglan, holtodiglan”. – Ígérem a hűséget egy életre… Nem kis ígéret. De a szeretetben ez a természetes! A mélyebb emberség érzi, hogy ez az igazi. Bár a világ gyakran ellenkezőt hirdet. Aki állandóan táplálja a kapcsolatot (közös beszélgetés, közös ima) ott nem lesz vele gond.

Szociológiailag-lélektanilag: erre vágyik az ember, s pszichológiailag a szülők végleges egymásnak adottsága ad biztonságot a gyermeknek is. Ez tehát a társadalmat építő erő is, míg az ellenkezője rombol.

Testünkben megjelenhet egy új szerelem? Igen, egy papban is. Ha a szerelem a legfőbb úr, akkor engedni kell neki (a filmek szerint). De ha a legfőbb érték a szellem-lélek, a kapcsolatunk: akkor (Isten, a szentség! erejében) le tudjuk győzni a test ösztöneit. Egy új szerelem olyan, mint egy vírusos influenza, amely megtámad, de majd elmúlik, ha szembeszállunk vele. (Gyónás segítséget ad!)

c. Szentség: Isten végtelen szeretetével erősíti meg azt (okat), aki hittel kéri, adja neki szívét. A házasság szentsége is a hívőben hat, illetve a hit odaadásával arányosan tud hatni. Mert Isten végtelen szeretettel fordul a házasok felé: de Ő nem erőszakol. A mi feladatunk, hogy szeretetére válaszul mi is kitárjuk szívünket felé – hogy eltölthessen erejével.

A házasságra készülésben sokszor túl nagy helyet foglal el az esküvőre készülés. Kell az is: de mi a fontosabb?

Mit adhat a házasság szentsége? Egybekapcsol – hogy egy test-lélek legyetek; képesek legyetek legyőzni a különbözőségből fakadó nehézségeket, és a házasságban támadt egyéb nehézségeket. Erőt ad a gyermekek vállalásához, neveléséhez. Ahhoz is, hogy élő családotokkal Isten szeretetének jelei legyetek.

A házasságban megvalósul: Mt 18,20 „Ahol ketten vagy hárman összejöttök az én nevemben, ott vagyok köztetek.” – Az egyház így fogalmaz: a házasság a Szentháromság képmása a földön; „kis egyház”. Hiszen Jézus (a Szentháromság) jelen van benne: életet ad, életre tanít, tanúságot tesz az Evangéliumról (amint a nagy Egyház).

Beszélgetés: Hátralevő időben hogyan teszitek majd első helyre a házasság szentségére készületet – és nem engeditek, hogy a házasságkötés ünnepének részletei lefoglaljanak!!!

A házasság apostoli küldetés: vö. A Szeretet Öröme c. szinódusi pápai levél. A szentség bekapcsol az egyház közösségébe (Krisztus Testébe). Erőt ad, hogy érezzük a felelősséget embertársaink, különösen ismerős párok, házaspárok, családok, szenvedő-sebzett kapcsolatok iránt. És pl. működjünk közre a plébániai közösségben a fiatalok, majd jegyesek házassági felkészítésében

B) Jegyesi témák

1) Gyermekszám, családtervezés

Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat?”

I. A gyermekszám. Az egyetlen gyermek, egyke estében megjelenik a félrenevelés, önzés veszélye. A két gyermek jobb a házasság szempontjából, de a kutatások mutatják, hogy a 3. gyermekkel egy új egyensúly lép a családba. A különbség ahhoz hasonló, mint pl. a 2 lábú és a 3 lábú szék között. A 3. gyermekkel születik meg a közösség a gyermekek közt, ami biztonságot ad nekik és a szülőknek is! A kapcsolatban tanulnak meg ők is jobban szeretetben élni. A szülőnek is könnyebb így.

Kutatták még, vajon a sok gyermek hátrányokkal jár-e. Az eredmény ez lett: A sok gyermek esetében az egy gyermekre kevesebb luxuskiadás jut, de az ilyen gyermekeknek sem voltak hátrányban, a lényeges szükségletekben (pl. nyelvtanulás stb). Viszont mivel a nagyobb családban több és többféle feladatot kellett betölteniük, ügyesebbek, kreatívabbak voltak, és társas kapcsolatteremtő képességekben általában fejlettebbek.

Beszélgetés: vajon hány gyermekről álmodtatok? Hogy vehetnétek figyelembe a mondottakat?

II. A Természetes Családtervezés (=TCST) rövid bemutatása:

Korunk fejlett államaiban pl. az USA-ban is egyre több szakember tartja károsnak elsősorban a hormonális védekezést, és az egyéb védekezésekkel kapcsolatban is van sok kifogásolnivaló. Javasolják tehát a családtervezés formájául a természetes családtervezést. A témáról több magyar szakkönyv is jelent meg.20 – A hivatalos egyházi megnyilatkozások ezt tartják a családtervezés, illetve a születésszabályozás természetes-ideális módjának.21 Lényege, hogy a házaspár – amennyiben nem akar gyermeket – a nő ciklusaihoz, illetve a terméketlen időszakokhoz igazítja szerelmi találkozásait. – (Ma már egy android mobiltelefonos applikáció is segíthet a mensis nyilvántartásában. Vö. www.jegyes.hu )

Vannak mélyen hívők, akiknek elég megokolás a TCST gyakorlásához az, hogy ezzel követik egyházunk iránymutatását, és azért ez mindenképp kegyelem (még akkor is, ha valamikor az egyház esetleg megváltoztatná e téren tanítását). Mások érhetően pontosabb magyarázatot kérnek.

Lássuk, hogyan világítják meg a TCST szépségét, hasznosságát, akik aszerint élnek. Ők azt vallják, hogy az sajátos fényt ad kapcsolatuknak: mert átélik, hogy azzal Isten tervébe is kapcsolódnak, amennyiben a női testbe teremtett ciklusoknak megfelelően egyesülnek. Ugyancsak a TCST-t élő párok szokták mondani, hogy megvilágítja az időszakos megtartóztatást egy példa: Amikor egy ember csokoládégyárban dolgozik, mindig eszik csokit, és az egyhamar hétköznapivá, akár utálatossá válik az számára. A TCST által, mivel bizonyos tartózkodási időket iktat be a testi kapcsolatok közé, a találkozások nem szürkülnek el, ellenkezőleg mindig közös ünneppé válnak.

Nagy segítséget nyújt a TCST a házassági egyensúly számára10-15 év házasság után, amikor erősen megváltozik a nők és a férfiak igénye a nemi kapcsolat sűrűségét illetően. Emiatt sokan annyira összevesznek ilyenkor (minden lelkivezető gyakran tapasztalja ezt) hogy a nő elutasít minden kapcsolatot; és ez súlyos krízisekhez vezet. A TCST viszont segít, hogy a nőt ne támadja a férfi hullámzó igénye: azaz nem egyik vagy másik fél hangulata határozza meg a testi találkozások rendjét, hanem Isten terve, a női természet által.

Nem kis segítség a TCST az önfegyelem tanulásának téren is. Akinek házasságában túlzottan központi helyet foglal el a szexuális elem (főleg ha házasságra készülve sem éltek teljes tisztaságban), az jobban ki van téve annak, hogy ilyen vágyait mindig teljesíteni akarja. És ez válási ok lehet, pl. egy új szerelem esetén, amelyre minden embernek, párnak fel kell készülnie.

Fontos szempont, amelyet a Humanae Vitae pápai enciklika hangsúlyoz: hogy ha mi is átvesszük azokat a fogamzásgátlási eszközöket, módokat, amelyek ma minden fiatal számára hozzáférhetővé teszik a szexualitást (és amelyek így nagymértékben hozzájárulnak a mai szabad szex kialakulásához és házasságok, kapcsolatok tönkremeneteléhez), akkor azt mondjuk a fiataloknak, hogy ezek a szerek és módszerek jók.

Tudni kell, hogy Ferenc pápának Amoris Laetitia c. szinodus utáni apostoli buzdítása az irgalmasság szellemében és a hívők nagy többségének reális helyzetét figyelembe véve ír a természetes családtervezésről is. Egyetértésben minden eddigi megnyilatkozással aláhúzza annak fontosságát, és a lelkipásztorok kötelességévé teszi, hogy megismertessék azt a jegyesekkel, házasokkal. De ami új: Nem mondja azt, hogy ha a TCST elhagyása komoly ok esetén súlyos bűn volna, amint eddig sokan mondták. (Az köztudott, hogy a templombajáró katolikusoknak alig néhány százaléka kapott kielégítő oktatást e módszerről. Noha pl. Szent II. János Pál pápa is természetszerűen az alkalmazás feltételének tartotta annak ismeretét, illetve a lelkipásztorok feladatává tette a TCST alapos ismertetését FC 34-35. Tehát legnagyobb részükre eddig is érvényes volt, hogy „a lehetetlenre senki nincs kötelezve”, a nem ismerés ilyen esetben teljesen felment a felelősség alól. A lelkipásztornak a körülmények figyelembevétele alapján pedig nem kötelessége részletesen tájékoztatni erről a gyónót – s többnyire nincs is ideje erre a gyóntatás közben.)

A módszerek ismertetése közben szóljunk még Creighton model FertitityCare, a 2010-es évek egy újabb módszeréről, e TCST témában amely a női természet, ciklus és fogamzás kapcsolatát vizsgálja, és segítséget nyújt ennek megfigyelésében (Segítséget nyújt különösen a meddőség, szabálytalan vagy hosszú ciklusok, szokásostól eltérő nyák, ismétlődő vetélések, szülős utáni depresszió, koraszülés stb. témákban is).

NAPRO technológiát az előzővel kapcsolatosan is használják. Ez is egy újabb módszer, amely a hangsúlyt a helyes diagnosztikára és hatékony gyógyításra helyezi. Együttesen figyeli meg az emberi termékenység és a női egészség szempontjából fontos jeleket, illetve rendellenességeket, és ezek együttes figyelembevételével javasol természetes gyógymódokat. (Vö. www.tervezztermeszetesen.hu)

A meddő párok esetében is alkalmazzák a két fenti módszert, és 80%-os eredményességről számolnak be. (Ily úton az iker-terhességi arány tizedannyi, mint a mestersége reprodukciós eljárások során.)

A módszerek alapvető ismeretéhez a megjelent könyvek is elvezethetnek,22 de alaposabb megismerésük szakkönyvből, előadásokból, személyes beszélgetésekből lehetséges. A honlapok alapján tájékozódjunk, hol, mikor tartanak a témát ismertető előadás-sorozatot. Sok plébánián is tartanak időnként ilyet

III) Abortusz: A kereszténység védi az életet. Az emberi élet megkezdődik már a magzatban: a hímivarsejt és a petesejt egyesülése után megjelenik genetikailag a teljes ember: benne van már az egész ember terve. Az anya érzi ezt szíve mélyén… Nem magzatot vár, hanem gyermeket.

Ma az orvosok hamar azt mondják az anyának, szülőknek: vetesse el a magzatot, mert jelek arra mutatnak, hogy sérült lehet. A tapasztalat szerint 10 ilyen orvosi jövendölés közül 9 esetében hibátlan gyermek született (keresztény családok esetében akik nem vetették el a gyermeket!). Az orvosok tanácsa saját védekezésük az ellen, nehogy őket vádolják, hogy nem mondták meg előre, hogy esetleg a baba beteg lesz. – A keresztény ember számára az élet szent: a sérült gyermekben is az élő embert látja. Csodálatos példákról írnak sérült gyermekeket fogadó családok, hogy a fájdalmak mellett mennyi örömük volt gyermekükben.

Lombikbébi program…

A fogantatás elleni védekezésnek vannak formái, amelyek a megfogant magzatocskát ölik meg, pl. a spirál. Ez életet öl meg, tehát gyilkosságnak tekintendő (ha valaki tudatában volt, mit csinál). Sokan a védekező tablettáknak is hasonló működést tulajdonítanak.

2) Szexualitás a házasságban

A házasságról, benne a szexuális életről bizonyára olvastatok alapvető könyveket. Ha nem így volna, tartsátok kötelességnek. (Sokan úgy vélik, a szexuális élet terén mindenki ösztönösen tud mindent. Ez nem így van.) Krízist okozhat a kapcsolatban a szexuális élet szabályainak ki nem elégítő ismerete vagy figyelembe nem vétele. – Magyarul is több sorozat olyan könyv jelent meg, amelyek az említett témával foglalkoznak, s amelyeket ajánlhatunk.23

Most csak egy szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet: Amint az élet más területein, a házassági aktusban és a szexuális életben is a férfinek és a nőnek különböző igényei vannak (amely különbözőség az első szerelem csökkenésével egyre inkább jelentkezik). A különbözőség mibenlétét szakkönyvekből kell megismerniük, itt röviden bemutatjuk (vö. T. Bovet, 46-72).

Intimitás lépcsőiről írják a szakemberek a nők vonatkozásában: 1. Első foka: érdeklődés a másik élete, dolgai, ma történt események után – illetve lelkünk megosztása arról, mit éltünk ma

2) Második foka: beszélgetés a másik lelke, lelki állapota, belső élményeiről

3) Erre épül a harmadik fok a szexuális intim egyesülés (Vö. Chapman).24

A férfi alkatilag képes mély személyes találkozás nélkül is egyesülni, ezért neki jobban kell törekednie, hogy ösztöneivel szemben benne is az emberi-kapcsolati tényező erősödjön. Ez emberi-személyi érlelődésének is feltétele. (Létezik kapcsolat egy prostituálttal is, de ez valóban embertelen magatartás. Sajnos a mai világban ismerős, hogy csak a nemi kielégülést tűzik célnak; mint az önkielégítés vagy gyakran a pornónézés.) A kereszténység mindazt joggal paráznaságnak nevezi, ami csak az erotikus gerjedelem felébresztésére szolgál, de nem kapcsolódik a házassági szeretet-kapcsolathoz, vagy szemben áll ezzel. Vö. felebarátod feleségét ne kívánjad.)

A férfinek és a nőnek is kell tudnia, hogy nők, különösen az első szerelem csökkenése után, csak a szeretet és figyelmesség “előjátéka” után kívánják az együttlétet. Míg a férfi ki tud elégülni egy gyors közösülés által, a nőknél a kapcsolatra való készület már reggel kezdődik (fogalmaznak a szakemberek) azzal, hogy a férj szeretettel szól hozzá, figyelmes stb. Hasonlóan különbözőség van magának a szexuális aktusnak testi-lelki folyamatában is.25 A férfinél a kielégülés gyorsan megtörténhet, míg a legtöbb nő a coitus előtt hosszabb bevezetést kíván, hogy az orgazmus bekövetkezzék, és hosszabb utólagos együttlétre is van szüksége. És még a nők között is vannak különbözőségek, milyen testi kapcsolat jó számukra, elégíti ki őket.26 A kölcsönös figyelmesség – különösen a férfi figyelmessége szükséges, hogy az egyesülés kiegyensúlyozott lehessen.

Természetüket tekintve elsőbb sorban a nők igénye (bár sok férfié is), hogy a szeretkezést készítse fel a szeretetteli kinyílás egymás iránt. De ez a személyesség az emberi szexualitás lényegéhez tartozik: hiszen az emberi szexualitás abban különbözik az állatitól, hogy a személyes találkozásra épül. – Ahogyan lelki dolgaitokról kell tudnotok beszélni, kell tudnotok beszélni a házasság szexuális kérdéseiről is, hogy a harmónia kialakulhasson köztetek, illetve kell hogy a nők elmondják saját élményeiket, igényeiket, melyeket esetleg maguknak is ki kell ismerni27. (Ennek is helye a heti minőségi beszélgetés)

Természetesen a kölcsönös figyelmességet az egész házasélet harmóniája megköveteli. A házasélet hétköznapjaiban lesznek idők, amikor egyikőtök ingerlékenyebb, kedvetlenebb. Már most fel kell készülnötök, hogy ilyenkor ne sértődjetek meg, hanem segítsetek egymásnak ezen időszakok elviselésében, illetve beszéljétek meg a konfliktusok legyőzésének módját – adott helyzetekben.

Elhatározás: Imádkozzatok naponta azért, hogy lelketek érlelődjön a házasság szentségi kegyelmeinek befogadására, és tervezzétek meg, hogy adtok több időt a szentségre készülésnek.

Külön beszélgetéseket kell tartani azokkal, akiknél fennállhat, hogy csak belesodródtak a házasságba (pl. a hosszabb ideje már együtt élők esetében is gyakran előfordul), illetve nem ismerték meg eléggé egymást, nem érett bennük az életre szóló döntés! (Ezt írja elő Ferenc pápának A Szeretet öröme c. szinodus utáni apostoli buzdítása – 209-211).

Az együttélők esetében egymás mélyebb megismerésének fontos eleme, hogy házasságig szüneteltessék a testi együttélést.28

Beszélgetni kell velük a házasság lényegi tulajdonságairól, szentségi voltáról.

Kérdések: Mit jelent számotokra a házasság. Életreszóló? Megvan a gyermek-vállalásra készség stb. – Mit jelent számotokra a templomi házasság, a házasság, mint szentség?

8. A keresztény családi élet – A nevelés alapelvei

Sokan kérdezik, hogyan nevelhetem emberségesre, vallásossá a gyermekemet. Ebben elsődleges a házaspár példája. Ha csak egyik fél vallásos, annak a példája fontos, de kettejük kapcsolatára ilyenkor szinte még jobban kell figyelni, a gyermekek érdekében is. Mert a szülők közti „nem egység” a legnagyobb sebet okozza a gyermekben.

  1. A család vallásos élete

A vallásos élet javára válik a házasságnak és a gyermekeknek (nevelésnek): Láttuk már a prioritásokat. Emlékeztek?

a. Rendszeres ima: Nem szöveg-ima elsősorban: Elcsendesülés, melyet beszélgetés követ. A házasok egyéni életét is, kapcsolatát is megújítja. Újrakezdésre tanít.

A rendszeres szentmisék és gyónás (majd gyermekekkel!) felemelnek, lelki indítást adnak, közösségbe kapcsolnak.

Családi ima – majd a gyermekekkel (Kérdés: volt ilyen nálatok?)

Napi ima egymásért – Házasság szentségének napi megerősítése (AL)

Szenvedések, kérdések közös feldolgozása!

b. Rendszeres mozgás fontosságát ne felejtsd! Pl. Mamák gyermekekkel hátukon vagy babakocsit tolva futnak; családi kirándulások (Kismama depresszió oka: zártság, mozgás-hiány)

c. Idő a családra. Legalább heti beszélgetések lelkük legmélyéről. Megbeszélni: Hol sikerült ma jót tennem? – örömet okoznom? Hol találkoztam ma Istennel vagy hol adtam tovább szeretetét?29

d. Az élő közösséghez, egyházhoz tartozás: sok segítséget ad neveléshez, hívő neveléshez, erkölcshöz. Pl. család csoport.

Család vallásos élete (vö. AL 9. fej. – Családi ünnepek – egyházzal.

2) A nevelés alapelvei

  1. Nevelés alapja: saját lelki-testi egészséged

A hit ereje – Aggódsz, hogy nem jól nevelsz? Hogy sokszor türelmetlen vagy? – Legfontosabb nevelési elv: hogy bízd rá magad Istenre. Tedd az Ő akaratát – minden nap új erővel nekifogva – de ne ijedj meg, ha nem teljesen sikerült. Kérd bocsánatát, majd hittel folytasd. – „Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad, ki építi azt… Pihentében is megad minden áldást…”

Készíts napi, heti tervet: legyen első helyen 1) testi egészséged (alvás, mozgás 2) lelki egészséged – ima, szentmise, gyónás, és 3) párkapcsolatod – (Nb. kismama depresszió okai: mozgáshiány mellett, valami reménytelenség élmény (ami imában volna feldolgozandó), kapcsolat-hiány, vagy fáradó kapcsolat a párjával, szülővel stb. Sokat segíthet egy meleg szülői-barátnői kapcsolat, baba-mama klub. Megszabadíthat a zártság-sötétség élménytől.

  1. Házastársak közötti kiegyensúlyozott kapcsolat

A gyermekre semmi nincs olyan nagy hatással, mint a szülők közötti kapcsolat (másodszor a szülőknek egyéb kapcsolatai –nagyszülővel, saját testvéreikkel stb.) – Bármilyen okosat mond (nevel) egyik szülő – ha kettejük között ellentét van, a gyermekbe az ellentét nyomódik bele– és nem az, amit egyikük mond.

Ha valamiben eltér a szülők véleménye, ne a gyerek előtt vitassák meg! És tudd: jobb a kevésbé tökéletes egységben, mint a „tökéletesebb” egyenetlenséggel.

Apa szerepét ma külön kiemelik… (mert a papák csak dolgoznak, gyerekekkel keveset vannak, sokszor kiszorultak, édesanyával sincs egységük stb.)

Ha szülők egységben maradnak: – bár nem tökéletes, amit tettek (mert pl. a egyikük engedett elveiből), de az egység erősebben hat a gyermekre… mint a „tökéletesebb”, de kettős nevelés.

1. Sorrend a családban: ki van előbb a szívemben, a férjem/a feleségem vagy a gyerek?

2. Egymás megértése, beleélni magam a másik helyzetébe, teljesen befogadva hallgatni őt, eggyé válni vele

3. Házastársam véleményének, döntésének fontossága számomra: egymás elfogadása, és ennek kifejezése (szavakkal is) a gyerek előtt is… ez ad szülői tekintélyt

A kettejük egységén belül az, ezután következő jelentőségű, a példa! Minden alábbi elv legfontosabb megalapozása a ti kapcsolatotok és személyes életetek példája.

  1. A szorosan vett nevelési elvek:

  1. Feltétel nélküli szeretet éreztetése (feltölteni a gyerek „érzelmi tankját“)

– szemkontaktus (feltétele a mi belső békénk)

– testi kontaktus pl: simogatás, ölelés, puszi

dicséret naponta háromszor annyi, mint ahány intést kap

  1. Fegyelmezés

– Ne akkor fegyelmezzünk, ha a gyerek vagy mi fáradtak vagyunk.

Válasszuk szét a büntetést és az ingerültséget. Ha néha ingerülten szóltunk, az esti imában kérjünk bocsánatot, gyermekeink előtt.

– Amikor először tiltunk, magyarázzuk meg, miért tilos ez. Majd megbeszéljük: ha 2x szólok, harmadszorra “sajnos meg kell, hogy büntesselek”, hogy jó legyél. Pedig nagyon szeretlek! “Ugye érted?” Legyünk következetesek ebben!

Az IGEN és a NEM megtanítása?

– Nem az a legfontosabb, melyik területen mondunk nemet, hanem az, hogy legyenek világos helyek, ahol megtanulja mi az IGEN és mi a NEM!

– Ami életveszélyes, ami másban kárt tesz, azt sosem szabad

– A szülők együtt beszéljék meg a fontos határokat, és együtt tartassák be azokat. Először egy ponton, majd lépcsőzetesen más esetekben.

Ha nem értenének egyet valamiben: fontosabb a köztük levő egyetértés, mint egyiküknek vagy másikuknak tökéletesebbnek gondolt elképzelése. A szülők egysége a legnagyobb nevelő, és egyenetlensége a legnagyobb ártalom a gyermek számára!

Engedelmesség

– Akkor kérjek, ha igazán szükséges (ésszel kérni)

– Ha a kis gyermek nem érti, mi az, hogy “gyere ide”, meg kell fogni kezét és oda kell vezetni

– Segítsünk neki megtanulni a fogalmakat, segítsünk a feladat végrehajtásában (együtt pakoljuk el a játékokat…)

– Adjunk neki időt, hogy felfogja, amit kérünk, de utána csinálja is meg. Szóljunk neki időben (pl. öt perc múlva ebéd; még kétszer lecsúszhatsz a csúszdán, utána megyünk…)

– Ha kérek valamit, ne hagyjam, hogy a gyerek ne csinálja meg (harmadik szólásra jön a büntetés)

– Vészhelyzetben határozott, rövid parancsok

– A büntetés után legyen mindig 3-szoros a szeretet-, a megbocsájtás kifejezése, s a meghívás az újrakezdésre.

  1. Rendszeresség, napirend kisgyermekek életében

a) A hosszabb, 6 órás, éjszakai alvásra rá lehet szoktatni már 6-8-10 hetes csecsemőket (2-3 éjszaka kell csak kibírni kis simogatással, de szoptatás nélkül a sírását, hogy a baba rászokjon a hosszabb alvásra). „A csecsemőnek is joga van a kipihent anyához.”

– Ne váljék szokássá, hogy a gyermek csak szüleivel – avagy közöttük – tud aludni.

– A napirend (és a határok) biztonságot ad a gyereknek: mert így ő is tudja, mi fog következni, illetve hol vannak a határok.

b) Csecsemőkorban sok pszichológus szerint a gyermek rendhez szoktatásához segít a rendszeres szoptatás – általában kb. 3 óránként, és nem minden felsírásra (e kérdésben ugyan ma a liberálisabb vélemény elterjedtebb).

c) A már mászkáló gyermeknek jót tesz, ha nincs mindig anyja nyakán, ha tud olykor magában is játszani: ez önállóságát és a szülői függéstől való egészséges elszakadást növeli. – Az édesanya így tudja biztosítania önmaga számára a 15 perces reggeli imát-elcsendesülést, az előrelátható napi nehézségek feldolgozását, lelki megbékélést és Isten örömében való nekiindulást a napi feladatoknak. (Az édesanya számára az is kihívás, hogy tegye félre ennyi időre a mosogatást és az egyéb felhalmozódott feladatokat! Százszorosan megtérül!)

  1. Párbeszédes nevelés. Kicsit növekvő gyermekek – a 5-6 évesek, majd még inkább a 6-10 évesek – nevelésének fontos elve: hogy beszéljük meg velük, mi a jó, és mi a rossz… s ezután ő fogalmazza meg, írja le, hogyan fogja elkerülni egy-egy visszatérő hibáját. Ezt követően beszélje meg leírt tervét anyjával (szüleivel). Ettől kezdve már nem mi parancsolunk neki, csupán segítünk, hogy tartsa be azt, amit ő határozott el. Ez a párbeszédes nevelés erősíti a gyermek erkölcsi döntőképességét – és a serdülő korban lecsökkenti vagy megszünteti a szülőkkel szembeni ellenállást.

Elaine Mazlish, Adele Faber: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje – Gyakorlati tanácsok a sikeres szülő-gyerek kapcsolathoz, Reneszánsz Könyvkiadó, 2013

  1. Mire kell vágynunk-, mit kell elérnünk a gyermek nevelésével?

  1. Önállóvá váljon (a kicsit nagyobbaknál, de kicsi korban kezdődik). Ma egyik legnagyobb hibának tartja a pedagógia, a pszichológia a gyermek önállótlanságát, túlzott elkényeztetését, szülő-függését (Főleg anyák hibája: túlzottan aggódik, mindent helyette, vele csinál, nem állítja lábára). Az eredménye: felnőtt kori önállótlanság, bizonytalanság; s rossz házasság is.

  2. Alakuljon ki megfelelő önértékelése, amely által képessé válik kezelni az élet kihívásait is. Az értéke nem az, hogy Ő a legjobb tanuló, a legszebb, a legjobb sportoló. A teljesítmény-centrikusság (hamis szülői elvárás) nagyon árt a gyermeknek, és egész életére kihatóan lerombolhatja helyes önértékelését… Alapelv: Te érték vagy úgy, ahogy vagy: Isten szeret és terve van Veled, így!

  3. Kapcsolat-teremtő képesség, mindenkivel (a félénkség legyőzhető gyakorlással). Ferenc pápa tanácsa: A családban minden nap hangozzanak el e szavak: Köszönöm, – szívesen, – bocsánat. És mi minden nap találjunk új módot a gyermek(ek) megdicsérésére, a legrakoncátlanabb gyermekére is (és egymás megdicsérésére).

d) A személyes kapcsolat Jézussal-Istennel. Ebben gyökerezik az előző két képesség is.

– Hogy érjük el ezeket szülőként? – Nem szabad sajátunknak tekintenünk a gyermeket vagy házastársunkat. Jézusra kell tekintenünk és rá kell bíznunk a gyermekeket és életünket: s ilyen dimenzióban értékeljük, intjük, és adunk szabadságot gyermekeinknek. Ők ezt észreveszik, és átveszik látásmódunkat. Ha így szeretjük őket, egészséges önbecsülésre jutnak, másokat is becsülni fognak, és őket is átjárja Jézus szeretete, s a Belé vetett bizalom.

  1. Kortárs csoport elsodor? Iskolások szüleinek kérdése: Szükségszerűen elsodorja a kortárs-csoport a gyermekeket, a 4-8 osztállyal kezdődően? Sokan gondolják így, félnek ettől.– Nagyszerű könyvet írtak a témáról a neves pedagógus-pszichológus szakemberek: Gordon Neufeld – Máté Gábor: A család ereje. Libri, 2014, 511 old. Lényege: A mai rohanó világ könnyen elsodorja őket, ha a szülőnek este a munka után nincs másra ereje, csak hogy számon kérjen, intsen, büntessen. De ha a növekvő gyermek is érzi, hogy változatlanul körülöleli őt a szülői szeretet (van időnk szeretni őt; több a dicséret, biztatás, mint az intés), akkor nem sodorja el a kortárscsoport, mert a szülői-családi szeretet marad a támasza – és az ott tanult-normák.

    • Új elsodródási veszély a 18 év feletti kor (különösen a kollégiumba kerüléssel). Valóban ez a teljes felnőtté válás kora, és legtöbben sodródni kezdenek. (Kollégiumokban nyílt szexuális élet folyik. Aki nem ilyen, az egyedül van, és sokszor elsodródik ő is!) – Ekkor is a szülők szeretete (személyes beszélgetés intim kérdésekről is), valamint a nagyobb keresztény közösség tudja megtartani a felnőtté váló fiatalt. (Lelkiségi mozgalmak, cserkészet is, plébániai ifjúsági közösség stb.)

7. A szexuális nevelés – alapvető nevelési kérdéssé vált. Fontos a felvilágosítás kicsi, akár 4-5 éves gyermekkortól kezdve. Majd amint a szexuális kérdések felvetődnek, ma 9-10 éves kortól, illetve kissé az előtt. Fontos hogy a gyermek a szülőtől vagy pl. hittanon helyes felvilágosítást kapjon. Mert az az élmény hat a legerősebben, amelyet a gyermek először hall.

Feladat: Beszéljünk ismét a gyónás megújító kegyelméről, és lehetőségéről, annak számára, aki a gyónás lényegi titkait hittel el tudja fogadni (és volt már elsőáldozó). Ilyenkor sok jegyes lelke megnyílik,!!! vágyik a megújulásra! Aki nem volt elsőáldozó, azzal beszélgethetünk, s hívjuk meg katekumenátusra. – Alkalom a meghívása a későbbi házastársi-csoportba

Gyakorlati kérdések: Hívjuk meg a jegyespárt, az életüknek irányt adó szentírási olvasmányok kiválasztására, amelyeket a házasság szertartásában olvasunk.. Vö. www.jegyes.hu honlapon megtalálhatóak.) – A beszélgetést vezetők nézzenek utána, rendben vannak-e a jegyesek adatai: a keresztlevelek, a vegyes-vallás stb. esetében a szükséges dokumentum… Egyeztettük-e a jegyesekkel, mikor találkoznak a lelkipásztorral, hogy személyes kérdéseikről is beszélhessenek (jobb már korábban): hívők esetében a gyónás, áldozás időpontjáról? stb.

Elhatározás: Lakodalomra készülünk, vagy a házasság szentségére? A lakodalmi készülés elsodor… Határozzátok el: nem aggódunk.. (Vö. Mt 6,24 k) Imádságra, közös mozgásra hagyjatok időt! Imádkozzatok a szentség kegyelméért.

9.találkozás – A házasságkötés liturgiája – Nincs megírva

1 A következőkben az egyéb jelölés nélküli számok az AL azon pontját jelzik, amelyben a szövegben idézett kijelentés olvasható. – Az AL-t nagyon ajánlható megvételre, elmélkedésre. Szép, olvasmányos és gyakorlati kötet. Első olvasáskor különösen a 4-5, 7 és 9. fejezetekkel érdemes kezdeni, mert ezek a legérdekesebbek a legtöbb olvasó számára.

2 FC 66

3 hvg.hu/egeszseg/20101229_korai_szex_kutatas; vö. még: http://www.egeszsegkalauz.hu/szexualis-egeszseg/sikeres-hazaselet-kesleltesd-a-szexet-106548.html

4 McIlhaney Jr., McKissic Bush F. Hooked: New Science on How Casual Sex is Affecting Our Children, Chicago, Northfield Publishing, 2008. Vö. Medical Institute for Sexual Health, Texas

5 Vö. Képmás 2014.03.

6 A Journal of Family Psychology című szaklapban jelent meg

7 Pl. http://www.egeszsegkalauz.hu/szexualis-egeszseg/sikeres-hazaselet-kesleltesd-a-szexet-106548.html

8 Prof. Paula England: Determinants of Women and Men Initiating Divorce.” National, Institutes of Health , 2006.

9 Patricia Morgan – Marriage-Lite: The Rise of Cohabitation and its Consequences (Az együttélés növekedése és következményei) – London , Civitas, 2000; Smart, C. and Stevens, P., Cohabitation Breakdown (Együttélések felbomlása) London: Family Policy Studies Centre, 2000.

Meg Jay Die Kehrseite des Zusammenlebens vor der Ehe; Meg Jay:“The Defining Decade: Why Your Twenties Matter — and How to Make the Most of Them Now.” A meghatározó évtized: miért számítanak a húszas évek, és hogyan lehet kihozni a legtöbbet belőlük, New York Times, 2012, ápr. 14

10 Jay D. Teachman: Premarital sex, premarital cohabitation, and the risk of subsequent marital dissolution among women, Journal of Marriage and Family, 2003; Patrick F. Fagan: The most important correlation in all of social scienceNumber of sexual partners and duration of first marriage. The MARRI blog, Feb 13, 2017; vö. Did a Study Really Show that Abstinence Before Marriage Makes for Better Sex Afterwards? https://www.psychologytoday.com/ Mar 28, 2011;

11 Vö. Jeffry Hale Larson, Dean M Busby, James M Harper. Workin hard or hardly working? Comparing relationship self regulation levels of cohabiting, married, and remarried individuals. 2012. http://www.scienceofrelationships.com/home/2013/9/18/is-no-sex-the-new-sex.html

Bogaert, A. F.: Asexuality: Prevalence and associated factors in a national probability sample. Journal of Sex Research, 2004, 41, 279–287.

Zagorsky, J. L.: Marriage and divorce’s impact on wealth. Journal of Sociology, 41, 406-424. 2005

Bogaert, A. F.: Asexuality: Prevalence and associated factors in a national probability sample. Journal of Sex Research, 41, 279–287. 2004

McIlhaney J. S. Jr., and McKissic Bush Freda: New Science on How Casual Sex Is Affecting Our Children. Pamela J. Pugh, Northfield Publishing, Chicago, (2008)

Regnerus, M., & Uecker, J.: Premarital sex in America: How young Americans meet, mate, and think about marrying. New York: Oxford University Press. 2011

Busby, D. M., Carroll, J. S., & Willoughby, B. J. :Compatibility or restraint? The effects of sexual timing on marriage relationships. Journal of Family Psychology, 24, (2010) 766-774.

Regnerus, M., & Uecker, J. Premarital sex in America: How young Americans meet, mate, and think about marrying. New York: Oxford University Press. (2011)

12 Patricia Morgan – Marriage-Lite: The Rise of Cohabitation and its Consequences (Az együttélés növekedése és következményei) – London , Civitas, 2000. – Smart, C. and Stevens, P., Cohabitation Breakdown (Együttélések felbomlása) London: Family Policy Studies Centre, 2000, pp. 33, 23.

13 vö. Kline G., Pleasant N, stb.: Understandig couple conflict. In: Vangelisti A, Perlman stb.: The Cambridge hangbook of personal relationships. Camb. Univ.Press, Cambridge, 2006, 445-462; Laues R, Lauer J. Marriage and family. McGraw Hil. New York, 2004

14 Vö.Horváth Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, 2007.76-82; Stanley stb.: Sliding versus deciding: Inertia and premarital cohabitation. Family Relation. 2006, 499-509; vö. 8 jegyzetben idézett művek

15 Szendi Gábor: A nő élete. Mit hoz a jövő? Bp 2012. Jaffa kiadó.

16 A Szemmelweiss Orvostudopmányi Egyetem Mentálhigiéné Intézetének kiadása 2007.

17 Szent István társulat, a 4. kiadás 2012-ben.

18 “Living Together. Questions and Answers Regarding Cohabitation and the Church’s Moral Teaching”. (USA Lay Witness folyóirat, 1999. nov.

19 Somogyiné Petik Krisztina: Családpszichológia jegyzet 2017. Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017. 51.

20 J. Rötzer: Természetes fogamzás-szabályozás. Budapest (Herder Kft) 1992; Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes és Déri É: a természetes családtervezésről In: Hortobágyiné Nagy Ágnes (Szerk.) Családi életre nevelés az oktatásban, Budapest, Sapientia, 2005. Letölthető összefoglalás: http://parazskozpont.hu/tcst_szorolap_letoltese John Kippley, Sheila Kippley: A természetes családtervezés művészete. Budapest, Szent István Társulat, 2013.

21 Vö. Familiaris Consortio (II. János Pál buzdítása a keresztény családokhoz). Bp. SZIT. 28-35. pont!

22 A témáról vö: J. Rötzer: Természetes fogamzás-szabályozás. Budapest (Herder Kft) 1992; Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes és Déri É: a természetes családtervezésről In: Hortobágyiné Nagy Ágnes (Szerk.) Családi életre nevelés az oktatásban, Budapest, Sapientia, 2005. Letölthető összefoglalás: http://parazskozpont.hu/tcst_szorolap_letoltese ; John Kippley, Sheila Kippley: A természetes családtervezés művészete. Budapest, Szent István Társulat, 2013.

236 Ajánlhatjuk T. Bovet: Felette nagy titok c. könyvecskéjét, vagy Ed Wheat, G.O.Perkins: Szerelemről minden házaspárnak. Budapest, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2001, Vigília 2012.; Nagyon alaposan bemutatja a szexualitás témáját: Clifford és Joyce Penner: A szexualitás ajándéka. Harmat, 2006

24 G. Chapman: Családi összhangzattan. Harmat, 2004.

25 G. Chapman: Családi összhangzattan. Harmat, 2004, 55.o.

26 Erről különösen Clifford és Joyce Penner írnak: A szexualitás ajándéka. Harmat, 2006

27 Vö. Ih. Nőknek, saját megismerésükre is eligazítást ad az előzőkben idézett könyv,.

28 Tudvalevő, hogy a szerelemben elkezdett együttélés képes folyamatos kábulatban tartani a párt, s ez a házasságot érvénytelenítő ok is lehet. Pap nem asszisztálhat olyan házasságnál, melyről tudja, hogy máris érvényteleníthető volna.

29 Több könyv nyújt ehhez segítséget: Pl. G. Calvo: Kéz a kézben. Bp. Mécs Családközösség én.; Nemes Ödön: Párbeszélgetés. Bp. Harmat-Új Ember 2006.