Az aggodalom minden nap újra, akár naponta többször is megtámadhat bennünket. Mi lesz velem holnap, mi lesz családommal egy hét múlva, egy év múlva?
Érhető hát, ha minden nagy lelki író és szent foglalkozott ezzel, és adott hasznos tanácsokat a kezeléséhez. Hiszen az aggodalmat ők is ismerték: mind saját életük tapasztalatából, mind azoktól, akik ilyen kérdéssel fordultak hozzájuk.
A megoldás Istentől függ
Szalézi szent Ferenc két tanácsát idézzük most, melyeket a „Filotea – A jámborság útja” c. neves lelki könyvében olvashatunk, az aggodalom témával kapcsolatban.
– Ha a lélek önmagát akarja megszabadítani, önszeretettől sarkallva, úgy viselkedik, mintha a megoldás jobban tőle függene, mint Istentől. Ha pedig ilyenkor nem talál megoldást, rájön a türelmetlenség, az aggodalom, melyek nem szüntetik meg bajait, sőt rosszabbra fordítják azokat. A következmény, hogy a lélek szét tud esni, elveszíti bátorságát, és azt élheti át, hogy helyzete gyógyíthatatlan. Ennek hatására szomorúsága, amely kezdetben még jogos volt, idegességé válik. Ez pedig fokozza szomorúságát, amely veszélyes is lehet.
Gyakran a saját vállainkon próbáljuk hordozni a világ terheit, anélkül hogy valakihez fordulnánk segítségért. Ez pedig nagyon káros, mert még jobban elszigetel bennünket, és növeli aggodalmunkat.
Amikor viszont tudatosítjuk, hogy Isten kezében van életünk, mostani állapotunkban is, felfénylik bennünk a remény, s képessé válunk új módon, Ővele szemlélni életünket, helyzetünket.
Ha tehát azt veszed észre, hogy az idegesség már ledönt lábadról, ajánld magad Istennek. Ha azt érzed, hogy meg szeretnél szabadulni valamilyen rossztól, és meg szeretnél nyugodni, mindenekelőtt nyugodj meg: nyugtasd meg értelmedet és akaratodat. – Ha kicsit szétesettnek érzed a lelked, mindenekelőtt tudatosítsd állapotodat. Ez már az első lépés, hogy visszatérj Isten jelenlétébe, és újra átadd érzelmeidet és vágyaidat Neki, hogy legyen újra Ő a vezetőd.
– Szent Ferenc azt is ajánlja, hogy súlyos aggodalmaink esetén mondjuk el azokat lelki vezetőnknek, vagy egy jó barátunknak. Egy kapcsolatban csakhamar megnyugodhatunk. – Sose próbáljuk a szorongató aggodalmakat egymagunkban legyőzni, hanem kérjünk segítséget: vagy Istentől, vagy egy jó ismerőstől. Együtt minden könnyebb, hiszen Isten a kapcsolatra teremtett bennünket.[1]
– Teljes beteljesülése mindennek egy gyónással kapcsolatos beszélgetés, ha van rá lehetőségünk.
Mi lesz 1 nap, 1 hét, 1 év, 100 év múlva?
Loyolai Szent Ignácra hivatkozva hallottam arról, amit több szent tanácsol: Aggodalom esetén gondoljunk arra, hogy mindez rövidesen elmúlik. Súlyos aggodalmak lecsendesítéséhez elég, ha azt tudatosítjuk, hogy egy óra múlva túl leszek ezen – máskor egy nap, vagy egy hét múlva. 100 év múlva pedig remélhetőleg már odaát leszünk. Fordítva is megközelíthetjük e gondolatsort: ha arra gondolunk, hol vannak most ők, akik 10-50-100 évvel ezelőtt éltek. Ők is átmentek életükben sok-sok ilyen aggodalmon, de odaát mindezek már porszemnek vagy inkább semminek tűnnek számukra. Nézzem az ő szemükön át az én jelen aggodalmamat. Milyen semmivé válik ez, a mennyország távlatában.
– Számomra is évtizedek óta erős lelki kapaszkodót jelent Szent Ignác e gondolata. Ha rám tör egy aggodalom, törekszem felidézni: hova lesz ez 1 nap, 1 hét,1 év stb. múlva. Óriási segítséget jelent. Ugyanilyen hatásáról számoltak be sokan, akiknek ezt a tanácsot adtam.
– Az idézett két szent tanítását összefoglalja Szent Edit Stein élete és imája:
Szent Edit Stein élete
Edit Stein (1891–1942), zsidó származású német filozófus. Karmelita apáca lett, majd szent, (Európa társvédőszentje).
Ortodox zsidó családban született, majd fiatalon ateista lett. Egyetemen Edmund Husserl tanítványa, majd az ő asszisztenseként dolgozott.
1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Hatására 1922. január 1-jén megkeresztelkedett. Akkori lelkivezetője közreműködésével egy dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár. Amíg itt tanított, németre fordította Newman bíboros és Aquinói Szent Tamás írásait és a katolikus filozófiát tanulmányozta.
1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.
1933-ban belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Keresztről nevezett Terézia Benedicta nevet. Több könyvet írt, melyek máig neves írások.
A hitleri rezsim elől Hollandiába mentették egy kolostorba. Amikor azonban a holland püspöki konferencia elítélte a náci fajelméletet, válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Editet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.
1987.-benKölnben boldoggá avatták. 1998-ben II. János Pál pápa szentté avatta Keresztről nevezett Terézia Benedicta néven, majd „Európa társvédőszentjévé” nevezte ki (nyilvánvalóan, hogy Európa védőszentjei között legyen zsidó származású is), s az árvák és a mártírok védőszentje is lett.[2]
Szent Edit Stein: A ráhagyatkozás imája
Had kövessem Uram,
kövessem vakon ösvényedet.
Nem akarom keresni, mi az értelme útjaidnak:
– leányod vagyok.
Te a Bölcsesség Atyja vagy,
és az én Atyám is.
Te vezetsz éjjel is.
Vezess Önmagadhoz.
Uram, legyen meg a Te akaratod!
„Kész vagyok”,
– akkor is, ha e világban
senki nem teljesíti az én vágyaimat.
Te vagy az idők Ura,
Tiéd a pillanat.
A Te örök jelenedet szeretném magamévá tenni.
Valósítsd meg azt,
amit Te, a Te bölcsességeddel előre látsz.
Ha arra hívsz, hogy csendben ajánljam fel magam,
segíts válaszolnom.
Hunyd be szemedet,
mind afelett, ami én vagyok,
hogy meghaljak magamnak,
és ne éljek másért, csak érted!
[1] Vö. Szalézi Szent Ferenc gondolatai Philip Kosloski írásában, in: Aleteia 2020.11.18.
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_Szent_Ter%C3%A9zia_Benedikta – alapján