Világiak a lelkipásztorkodásban

LELKIPÁSZTORKODÁS MEGÚJULÁSA

ÉS A VILÁGIAK SZEREPE AZ EGYHÁZBAN

Előadás

Székesfehérvár 2004. III. 11

I. A LELKIPÁSZTORKODÁS MEGÚJULÁSA

Szentatya : Új Evangelizációról beszél. Nem egyszerűen erősített lelkipásztorkodás –ÚJ!

Sok régóta keresztény országban, s olykor még a fiatalabb egyházakban is, a megkereszteltek egész csoportja elvesztette a hit eleven érzékét, vagy már nem is vallja magát az egyház tagjának, mert életükben eltávolodtak Krisztustól és az Evangéliumtól. Ez a helyzet “új evangelizációt” igényel. Sajátossága, hogy a missziós tevékenység mindenféle életkorú megkeresztelt emberhez szól, akik csak külsőlegesen keresztény vallásos környezetben élnek. Ilyen körülmények között az első igehirdetésnek és az alapvető katekézisnek (preevangelizációnak) kell elsőbbséget biztosítani”. (KÁD 58/c)

Sok nagyvárosban például együtt van jelen a “pogány missziót” és az “új evangelizációt” igénylő helyzet. Ma gyakran megtörténik, hogy egy részegyházban ezen helyzetekkel egyszerre kell szembenézni. A hívek lelki gondozása, az új evangelizáció és a kimondottan missziós tevékenység közötti határokat nem lehet egyértelműen megvonni, meggondolatlanság közéjük korlátot állítani vagy közöttük éles megkülönböztetést tenni. Valójában ugyanis mindegyik hat a másikra, ösztönzi és segíti azt.” (KÁD 59)

vö. EiE 23. „A mi közösségeinket is sok helyen gyöngeség, fáradtság, ellentmondás veszi körül.” ÚJ megtérésre, új cselekvésre van szükségünk. Vö. NMI 42-43

Strukturális elemei:

a) Korábban a „népegyház”: Akkor a fő lelkipásztori fő feladatok

1. hitoktatás

2. szentség-kiszolgáltatás (temetés)

3. prédikáció a szentmisében.

De adottság volt: Faluközösség – benne a hivő felnőttekkel (és fiatalokkal)

Katolikus szellemű közösségi kultúra – pihenés – egyesületekben

Kat. iskola

Katolikus társadalom – erkölcs

b) Ma a korábbival szemben:

1.) A gyermekhittan csak akkor él – ha van nagyobb korosztály (szülő- ifi) – felnőtt közösség. A szentségkiszolgáltatás (keresztség, házasság) – csak akkor él: ha közösség fogadja be (nb. pl. jegyes csak akkor marad meg, ha lát korosztálybeli csoportot – aki befogadja) A gyereket, felnőttet, ifi t: mi védheti meg a liberális ateizmustól? – a kat. értékrendű közösség!

A lelkipásztorkodás első feladatai közé tartozik a közösség kialakítása. Csak a közösség védheti meg a híveket a világ másságától, s csak a közösség tud tanúja lenni a keresztény értékeknek, és tudja meghívni a nem hívőket a kereszténységre.

Az egész plébánia közösségivé alakításához először legalább egy kisebb “közösségi magot…” vagy kisebb közösségeket kell létrehozni, s ezeket kell “megkülönböztetett gondozásban részesíteni”. (KÁD 258, 68-71, 264; Papság 6; Világiak 10; EN 23; CL 26-27)

2.) Élő közösséghez először is hitből élő, megtért felnőttekre van szükség. A Lelkipásztorkodásnak tehát legelső feladatai közé tartozik – a közösség kialakulásának érdekében is – a felnőttekkel való foglalkozás.

Ha korábban lehetett a fő lelkipásztori feladat a gyermekhitoktatás, többé nem lehet az. – A katekézist tekintve is a felnőttek katekézise… a katekézis legfőbb formája, amelyhez az összes többi, egyébként mindig szükséges formának igazodnia kell” (KÁD 59; CT 43; DCG 20) A gyermekhitoktatás tehát alárendelődik a felnőttek hitoktatásának.

3.) Egy élő közösséget Istennek átadott életű, megtért1 felnőttek tudnak létrehozni. – A lelkipásztorkodás, illetve katekézis (amelynek terén elsődleges a felnőtt katekézis) célját téveszti, ha pusztán ismeretet közöl. Ugyanolyan fontos feladata a Krisztusnak átadottságra, Krisztussal való egyesülésre nevelés. (KÁD 56; Világiak 4; Papság 12; EN 75; CL 16)

– A közösség kialakítása, a katekumenátusi keresztény nevelés szelleme személyes kapcsolatok ápolását, személyes lelkivezetést tételez fel. (EN 46) – Nem kielégítő többé csupán a tömegekhez szóló, személytelen pasztoráció.

4.) A hitre elvezetés és a katekézis alapmodellje nem (a népegyház közösségi közegében még részlegesen működésképes) egyoldalú, intellektuális anyagátadás, hanem az ősegyház katekumenátusa. Ha ma hitoktatásunk, szentségi felkészítéseink hatásfoka csekély és nagyon keveseket tud mélyen hívővé, az egyház élő tagjaivá tenni (gondoljunk házassági- keresztségi vagy egyéb szentségekre való felkésztő beszélgetéseink hatására), a katekumenátus sokkal eredményesebb volt az ősegyházban, s ma is eredményesebb lelkipásztorkodást és katekézist ígér (KÁD 71,91; OICA).

Nb. Utoljára Székesfehérváron én a katekumenátusról tartottam előadást.

Mi a lényege? A mai felnőtt megtérőt – csak egy élő közösség tudja befogadni. Legalább egy kis befogadó közösség legyen – amely elvezeti a hitre, életre, közösségbe – küldetésre.

Pl. Egy szombathelyi atya a katekumenátus konferencián. először hazamegy. Másodszor tiltakozik. De 4. alkalommal elmeséli: figyelte otthon, ismerősöknél. S azt látta: valóban, ahol közösség van, születik, akár kis csoportból, – ott van megtérés, ott van esély, hogy a jegyesek kapcsolódnak, hogy a megtérő helyet talál…

II. PASZTORÁLIS TERV ELSŐ FELADATAI – a 3. évezredben (NMI vö. EiE)

1) NMI 31. Törekvés az életszentségre.

Az életszentség – az első helyen.(1 Tesz 4,3 – Isten akarata a ti megszentelődéstek.) – „Lehet programozni az életszentséget? – A pasztorális tervezést kell az életszentség jegyében elkészíteni. szentség útja személyes, s az életszentségnek egy valóságos és sajátos pedagógiáját kívánja meg, amely képes alkalmazkodni az egyes személyek ritmusához. Ennek magában kell integrálnia az egyének és csoportok szentségre vezetésének hagyományos útjait – s az új egyesületek és mozgalmak által felfedezett új formákat.” (NMI 31)

2) Ehhez kapcsolódik: NMI 34. Az imádságra nevelésnek

minden lelkipásztori terv lényegi pontjának kell lennie. – NMI 33. „A szentségre vezető pedagógiában első helye van az imádságra nevelésnek. Imádkozni tanulni kell (Urunk taníts meg minket imádkozni! Lk 11,1). Ez minden autentikus lelkipásztorkodás feltétele… Meg kell tanulnunk az ima szentháromágos logikáját: a Lélek műveli bennünk, hogy Krisztus által és őbenne eljussunk az Atya arcának szemlélésére… Ezt éljük a liturgiában és a személyes imában is.

Korunk jele, hogy a lelkiség és az ima elmélyülésének jeleit látjuk.

Az ima a szeretet dialógusában tud előrehaladni, míg csak az imádkozót nem birtokolja az isteni szeretet… “Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, szeretni fogom őt én is és kinyilatkoztatom magam neki” (Jn 14,21).

“Keresztény közösségeinknek az imádság autentikus iskoláivá kell válniuk, ahol a Krisztussal való találkozás nemcsak a kérő imában fejeződik ki, hanem a hálaadásban, a dicséretben, imádásban és szemlélődésben…” De ez nem von el földi feladatainktól: “ha megnyitom szívemet Isten szeretetére, a felebaráti szeretetre is megnyitom…” s képessé leszek a történelem építésére.

3) A közösségi lelkiség

A Pápa mindig mondta: CL pl. A zsinat legnagyob újdonsága a communio ecclesiológiája volt. A CL eszerint kéri a plébánia meghatározását: 26.p. A plébánia – elsősorban nem hely, struktúra, hanem a hívek családja, testvériség, befogadó ház… A z egyházi hatóságnak elő kell segítenie, hogy a plébániák ismét a ker. hívek közösségei legyenek”.

Az ezredforduló nagy meghívása: hogy “az egyház a comunió háza és iskolája legyen”.

Mit jelent ez konkrétan? – “Az egyéb kezdeményezések tervezése előtt a comunio lelkiségét kell kifejleszteni”. S ez legyen a nevelés alapelve mindenütt, ahol alakul az ember és a keresztény, ahol az oltár szolgáit nevelik vagy a lelkipásztorkodás munkásait, ahol építik a családokat és a közösségeket. A comunio lelkisége azt jelenti, hogy a misztikus test egységében testvérnek érezzük hittestvéreinket, hogy tudjuk megosztani örömeit és fájdalmait, együttérezni vágyaival, magunkra venni gondjait, hogy az igazi barátságot ajánljuk fel neki. A comunio lelkisége azt jelenti, hogy mindenekelőtt tudjuk meglátni a pozitívumot a másikban, hogy úgy fogadjuk el és értékeljük őt, mint Isten ajándékát: aki ajándék számomra, túl azon, hogy testvér…. Azt jelenti, hogy “egymás terhét hordozzuk”, hogy visszautasítjuk egoista törekvéseinket… a bizalmatlanságot, irigységet. Ne csináljunk illúziókat magunknak: e nélkül a lelki út nélkül ugyancsak kevésre megyünk a comunio egyéb, csupán külső eszközeivel. (NMI 43)

III. A VILÁGIAK SZEREPE AZ EGYHÁZBAN

Hogy jön létre a közösség? Csak világiakból… Erről szólnak a pápai, vatikáni összes iratok… hogy válnak felelőssé?

Mindnyájunknak vannak szép tapasztalataink. És fájóak is.

Gondolkozzunk el, imádkozzuk át közösen néhány szempontot

A/ ANDRAGÓGIA 4 ELVE

1. A felnőtt elvárja, hogy felnőttnek tekintsék – hogy egyenlőnek tekintsék. Sok felmérésben sok a panasz…

2. A felnőtt szívesen tanul – de elutasítja, ha kioktatják

3. A felnőtt kreatív – akkor éled fel, ha maga is közreműködik valamiben, s elutasítja, ha feje felett döntenek, ha nem részese a folyamatnak

4. Rendkívüli igénye van: személyes kapcsoltra, közösségre

ad 1.) A Fn. elvárja, hogy felnőttnek tekintsék:

Teológiai új látás: Isten papi népe…

Régi piramis egyházkép… Ma kör középpontja..

A pap feladata a vezetés volt… Ma Isten népének összefogása – közösséggé kovácsolása… Minden hívő társfelelős… Tartsuk tiszteletben karizmájukat. Kérjük ki tanácsukat…

NMI 45. „A comuniót kell előmozdítani az egyházon belüli minden kapcsolatban: püspök és papok, papok és Isten népe, egyesületek, mozgalmak…

Nem a parlamenti demokrácia elvei érvényesülnek itt… Hanem az Ige kölcsönös hallgatására (kell) alapoz(ni)… – De nagy szerepe van a közös gondolkodásnak, a közös mérlegeléseknek is.

Fontos, hogy a hívők érezzék, hogy részesek, hogy meghallgatják őket a döntésekben… “mert minden hívőben Isten lelke szólhat”. Ha tehát a jog pontos szabályokat hoz az egyház hierarchikus struktúrájában… a comunió lelkisége a bizalom lelkületét adja, amely megfelel Isten Népe méltóságának és felelősségének.”

NMI 46. A hivatások sokfélesége: „A felszentelt szolgák mellett más nem felszentelt szolgálatok is vannak. El kell e szolgálatokat ismerni: a katekézisben vagy a liturgikus szolgálatban, az ifjúság nevelésétől a karitászig.”.

ad 2.) Kioktatás helyett– tanúságtétel… A mai világ jobban hallgat a tanúkra, mint a tanítókra… EN

Prédikáció is!!

Gyermek-ifi hittan is. Jegyesoktatás…

De főleg a felnőtt foglalkozás… És meghívni életre: Pl. szeresd ellenségedet… – És izgalmas!!

ad 3.) Kreativitás. Pl. iskolai nevelésben is ez az eredményes. Felnőtteknél csak ez.

Alapkérdés: hogy tudok kedvet csinálni a felnőttnek a közreműködéshez. Egyik válasz ez

Ellenvetés: Önállóskodnak, elszakadnak, szembefordulnak…

Kérdés tehát: hogyan adok neki – neki megfelelő – feladatot – amit meg tud oldani…

– Vannak döntések, amelyhez kell a pap. De számos döntésben döntünk, ahol ők is dönthetnének:

Pl. Elsőáldozási előkészületben – Kérdés: hogy marad meg a gyerek elsőáldozás után- Sok helyen előzőleg a szülőkkel foglalkoznak – Hitoktató: maga mellé vesz szülőket

Fn. hittan (jegyesoktatás) pap maga mellé vesz 1-2 hivőt

Pl. Kápmegyeri hittanok: a) világiak velünk – tanúságtétel…b) világiak könyvvel maguk – csoportban

ad 4.) rendkívüli igénye – személyességre- közösségre... NMI 43… EiE id.

Városi ember magánya… De falun is… Pl. szekták ereje ez…

NMI 42. Arról ismerjenek meg titeket… hogy szeretitek egymást! Lelkipásztori tervezésünket meg kell hogy határozza az új parancs:… szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!

“Mind az össz-egyházban, mind a részegyházakban a comunio az, ami az Egyház lényegét és misztériumát kifejezi”. A comunio eredete a Szentháromság, s a Lélek aki kiárandt ránk, hogy egy szívvé és egy lélekké tegyen bennünket… Így lesz az egyház az Istennel való egység szentsége..

“Ha a szeretet hiányzik, minden más tett hiábavaló”. Az egyház szívét a szeretet alkotja.(NMI 42)

Gyak: A csoportos beszélgetés… Személyes kapcsolat fontossága (Pl. Káposztásmegyeri felnőtt, ifi hittanok)

IV. MIT TEGYÜNK?

Az egyház megújulásai mindig így indultak. A szerzetességek alapulásakor ott látjuk ezeket az alapelveket. – Először ima, s erre épül a közösségi szeretet. S erre épül a megújulás

Plébániai szinten?

1. Munkatársak meghívása. Pl. áldoztatók. Hitoktatók…Persze nem könnyű munkatársat találni. De épp, amikor feladatra hivjuk őket, akkor kivirágoznak… – Jó volna itt pozitív tapasztalatainkat megosztani

Régen is voltak utcaapostolok, bokoranyák, lourdesi ájtatosság vezetői (Tiszakécskén)

2. Lelki nevelés, közösségi lelkiség – mondja NMI.

Közösségi szeretetre – egymás szeretetére nevelés… Munkatársakkal…

Fiatalokkal, gyerekekkel is

3. Közösségi lelkiség gyakorlata és közösségi cselekvés

a) Munkatársak közötti kapcsolat. A kölcsönös szeretet elsősége… S a sebek folytonos begyógyítása… Újrakezdésre hívás… Pl. Saját tapasztalatunk káp.megyeren: Közösségünk egy kis csoportból indult. Ezzel az elhatározással… (Így lettünk Szentháromság plébánia. Jn 17,20k.) –

Gyakorlat: Világi hittanvezetők csoportban – tanúságtétele és a szeretet iskolája is.

b) A hívők egész közösségében

c) Már a fiatalok, gyermekek hittanán is alapelv.

Ez evangelizál- kifelé, ez erősít befelé… EiE – missziós gondolata

V. BEFEJEZÉSKÉNT

„Föl kell figyelnünk arra, hogy a mi egyházi közösségeinket is gyöngeség, fáradtság, ellentmondás veszi körül, – mondja a Pápai dokumentum. – E közösségeknek is újra hallaniuk kell a Vőlegény szavát, aki megtérésre, új dolgok befogadására készteti őket, és arra hívja, hogy vegyenek részt „az új evangelizáció” nagy művében. Az Egyháznak mindig el kell fogadnia Krisztus szavának ítéletét, s a maga emberi dimenzióját a tisztulás állapotában kell megélnie, hogy egyre inkább szeplő és ránc nélküli menyasszony legyen, aki hófehér ruhába öltözik (vö. Ef 5,27; Jn 19,7–8). – Így tehát Jézus Krisztus a mi európai egyházainkat megtérésre hívja, s ezek az egyházak Urukkal és az ő erejében a remény hordozóivá válnak az emberiség számára.” (EiE 23)

A keresztény közösségeknek, ha önmagukra reflektálnak, föl kell fedezniük, hogy Isten milyen ajándékkal gazdagítja általuk a kontinens népeit. Ez az ajándék az örömhír, melyet nekik kell elvinniük mindenkihez.” (EiE 20)

Csak Jézus képes erőt, reményt adni…

Péter a vízen jár….Először imádkozni hitért! Utána: Rá kell lépnünk hittel a vízre.

1 Az újabb egyházi dokumentumok kivétel nélkül hangsúlyozzák egy új “megtérés” szükségességét papok, kispapok, világiak esetében egyaránt. Csak ha egy új módon adjuk oda életünket Istennek, leszünk képesek a világnak egy, a mostaninál hatékonyabb, “új” evangelizációjára. vö. KÁD 53-57; Pdv 19-29; PpPMV 38-40; Új hivatásokat egy új Európa számára (Hivatások Pápai Tanácsa) M. Kat. Hivatásgondozó Bizottság kiadása 1998, 8. pont.