1. fejezet

Ferenc pápa – próféta vagy eretnek?

Ferenc pápa személyét, mélységét sokan ismerik Magyarországon, de sokan nem. Viszont ismételten fordulnak a szerzőhöz is a kérdéssel, hogy ezt és ezt a vádat olvasták a pápa ellen, mit szólhatunk ezekhez. E két területen szeretne segíteni ez a könyv: a megismerésben és a vádak megválaszolásában.

A szerző, a világ jelentősen nagyobb részével együtt csodálja Ferenc pápa személyét: az imádságos mélységét, alázatosságát, és egyidejűleg rendkívüli széles látókörét és nagy tudását. A katolikus újságokban megjelenő elmélkedései alapvetően betekintést nyújtanak lelki mélységébe; magam is beszédeit, és mindenkihez szeretettel forduló közvetlen stílusát ismertem meg először. Meglepett, amikor első önálló apostoli buzdítását – „Az evangélium örömét” – olvastam; mert ebben egyértelműen megnyilvánult, hogy a mély lelkiség mellett a pápa olyan széleskörű és magas szintű teológiai tudással és általános ismeretekkel is rendelkezik, amit korábban nem gondoltam. Ez a tapasztalatom folytatódott a további pápa dokumentumainak megjelenésekor. Ami még megfogott a pápa írásaiban, hogy mennyire közérthetőek és a mindennapok kérdéseit is átfogóak írásai. Azt hittem, hogy az előző pápák mindenkihez szóló megnyilvánulásai már szinte a csúcsig jutottak, de Ferenc pápa jelentős további lépéseket tett, a mindenkit megszólító témák és az mindennapok embere számára is jelentős arányban érthető fogalmazás terén.

A pápa nagysága mellett könyvünk nagyobb arányban fog szólni a vele kapcsolatos kérdésekről és támadásokról, mert ezekre kevesen ismerik a választ. (A könyv írása, illetve a kérdések hátterének kutatása közben maga a szerző is meglepő és izgalmas tényekkel találkozott, és sok új felfedezésekre tett szert.) Miután több előadást tartottam e témákról papoknak és világiakak, az ezekkel kapcsolatos visszajelzések alapján remélem, hogy aki figyelmesen és elfogulatlanul olvassa a következő fejezeteket, választ fog kapni kérdéseire.

A stílust tekintve törekedtem egyszerűen és érthetően írni, illetve egy-egy fejezet címével és alcímével jelezni, hogy ebben melyik kérdésre keressük a választ. Néhány téma összetettsége és teológiai mélysége miatt e kérdéssel arányos mélységben kell foglalkoznunk. És mivel több vád hivatkozik egyházi rendelkezésekre (és azok megsértésére) vagy egyéb irodalomra, láthatóvá kell tennünk az adott kérdések irodalmi, illetve teológiai-szakmai hátterét a lábjegyzetekben.

Ferenc pápa – akit a világ szeret¹

Ferenc pápa megválasztása után rövidesen-, majd választásának 5. évfordulóján 2018. márc. 13-án ismét láthatóvá vált, mennyi szeretet, hála és csodálat veszi őt körül. Többen beszámoltak, milyen indításokat kaptak magatartásának példájából, mély lelkiségéből, írásaiból, szavaiból. Sokan megvallották, hogy számukra Ferenc pápa tette újra hitelessé az egyházat, ő hozta vissza őket a egyház közösségébe. Az előző évektől napjainkig könyvek, tanulmányok jelennek meg folyamatosan, amelyek a pápa nagyságáról, „prófétai” működéséről beszélnek.²

A pápa lehajló szeretete, közvetlensége rendkívüli hatással volt és van a mindennapok emberére. Megválasztása után néhány hónappal több újságban megjelent a hír, hogy sok lelkipásztor jelzése szerint a plébániákon jelentősen megnőtt a templombajárók s a gyónók száma. Az olasz beszámolók szerint jelentős számmal találkoztak olyanokkal is, akik korábban eltávolodtak az egyháztól, s most visszatérnek. A megtérések elsődleges oka, az érintettek vallomásai szerint, hogy az új pápa „nemcsak beszél az evangéliumról, hanem meg is éli azt abban, amilyen szeretettel fordul a legkisebbek, a legkitaszítottabbak felé is”. (E megfogalmazás sokunk számára meglepő, hiszen Ferenc pápa elődjeit is úgy ismertük, mint akik ugyancsak megélték az evangéliumot.).

Különös feltűnést keltett a világhírű olasz valláskutatónak, Massimo Introvigne-nek könyve, melynek címe: „Ferenc pápa titka”.³ A professzor előbb a pápaválasztást követően, majd egy fél évvel utána is egy kutatócsoporttal vizsgálta a pápa „hatását”. Az eredmény szerint a kezdeti hatás nem szűnt meg a későbbi vizsgálat idejére sem. Introvigne kutatása több okot felsorol, melyek kutatásuk eredményei szerint ilyen hatással vannak a népre: Hogy ő nem csupán folytatja elődjeinek emberközeli viselkedését, hanem azoknál még jobban meg tudja szólítani a mindennapok emberét, férfiakat, nőket, fiatalokat. Sokakat megérint, hogy a pápa viselkedésében megjelenik az, amire őket meghívja, a legkisebbekhez való odafordulás. Sajátosan megérintik a pápa szavai és viselkedése a legnehezebb körülmények között élőket, mint a keresztény migránsokat vagy a hajléktalanokat; hasonlóképpen azokat, akik korábban az egyházi közösségből érezték kitaszítva magukat. Többen említik, hogy a pápa általános viselkedésében, szavaiban, mosolyában, és különösen a betegekhez és sérültekhez való fordulásában megnyilvánulni látják szeretetét, alázatát, és benső szabadságát.⁴ Introvigne 250 pappal és szerzetessel beszélgetett, és több mint 50%-uk számolt be a gyónásoknak és megtéréseknek – a pápaválasztás után egy fél évvel is tartó – jelentős növekedéséről. A kutató a vizsgálat alapján százezernél többre teszi a vallásgyakorlatba visszatérők számát Olaszországban, a pápa hatására. – Hasonló tényekről és hatásokról számolt be több cikk és könyv. Bevetté vált a kifejezés: a „Ferenc pápai hatás” (“effetto Francesco”).⁵

De hogy a jelenség nemcsak az olaszokat érinti, mutatja világviszonylatban sok nyilatkozat, pl. New York bíborosáé, amely szerint: „ha annyi dollárt kapnék, ahányan internetes kutatásunkban kifejezték, hogy különösen szeretik és tisztelik Ferenc pápát, ki tudnám fizetni belőle a St. Patrik katedrális renoválásának árát.” – A főpap szerint a legmélyebben hatást a pápának azok az igehirdetései gyakorolták, melyekben az irgalmas Istenről beszélt, „aki nem fárad bele soha, hogy megbocsásson,” hogy magához hívjon és átöleljen minket. De igehirdetését tettei teszik igazán hatékonnyá, mert ezekben megjelenik az, amit hirdet, az irgalmas szeretet. Példaként említi, amikor a pápa sietség nélkül, két órán át üdvözölte – a betegek és sérültek egy széleskörű találkozóján – a megjelenteket: a tolószékek és hordágyak között haladva lehajolt mindegyikükhöz, megölelt őket, és mindenkihez intézett néhány erősítő szót.⁶

Mindezt kifejezte az is, hogy az amerikai Time magazin olvasói Ferenc pápát választották az „Év emberének”. Az indoklás szerint az egyházfő pápaságának első kilenc hónapja alatt már „a lelkiismeret új hangjává vált”. „Ritkán történik meg, hogy a nemzetközi színtér egy új szereplője ily gyorsan ekkora figyelmet keltsen fiatalok és idősek, hívők és nem hívők körében egyaránt” – jelentette ki Nancy Gibbs, a Time főszerkesztője.

Két újabb esemény ugyancsak a Ferenc pápa iránti szeretetről beszélt: 2018. augusztus 11-12-én a pápa Rómában találkozott az Olaszországból összejött 70.000-100.000-re becsült számú fiatallal, akik imával vagy tevékenységükkel is be szeretnének kapcsolódni az őszi ifjúsággal foglalkozó szinódus munkájába. A beszámolók szerint a fiatalok örömmel és ujjongva vették körül a pápát. Hasonló történt Dublinban, a 2018. augusztus 21-26-ig tartó Katolikus Családok Világtalálkozóján, amelyen 25-én a pápa beszédet mondott. A konferencia 60-70.000 körüli résztvevőjében, valamint a jóval nagyobb tömeg részvételével tartott szentmisén ugyancsak a pápa iránti szeretet és hála öröme jelent meg.⁷ – Kocsis Fülöp magyar görögkatolikus érsek-metropolita és Udvardi György pécsi püspökünk is arról számolt be, hogy maradandó benyomást jelentett számukra az öröm és a pápa iránti szeretet a kongresszuson, valamint a pápa tanításának korszerűsége és bölcsessége – amely a szinódus utáni pápai buzdításban, az Amoris Laetitiában megjelenik, s amellyel a kongresszuson is foglalkoztak!⁸

A pápa – akit támadnak is

A szeretettel egyidejűleg a nemzetközi sajtóban ismételten megjelennek Ferenc pápát kritizáló megnyilatkozások. Hazánkban is halljuk hívők részéről a kérdést: Igaz-e, hogy a pápa tévedéseket tanít?- netán Jézus tanításával is szembefordul és eretnek? – A probléma általában úgy merül fel bennük, hogy eljutottak egy honlapra, blogra, mely ilyen vádakkal illette a Szentatyát.

A Ferenc pápával kapcsolatos kérdésekre vagy támadásokra néhányan válaszoltak már, kiváló magyar összefoglalásokban.⁹ Mivel azonban egy-egy folyóirat tanulmánya vagy egy terjedelmesebb könyv nem jut el sokakhoz, megkíséreljük egy kisebb (s így többekhez eljuttatható) könyv formájában választ adni az a pápát érintő kérdésekre és vádakra (könyvünk I. és II. részében). Könyvünk III. részében több, témánkhoz tartozó tanulmány tágabb betekintést ad egy-egy kérdésbe.