A szabad-szex tönkreteszi az embert, a társadalmat

(Hazánkat és Európát a jó családok menthetik meg)

(Tomka Ferenc)

Mi a legégetőbb kérdése napjaink hazai társadalmának, és általában a „fejlett világ” társadalmainak? A társadalomkutatók, szociológusok, pszichológusok többsége egyetért, hogy a nyugati társadalmak romlását leginkább a párkapcsolatok, házasságok, családok romlása okozzák, valamint az ebből következő társadalmi, emberi és demográfiai problémák.

Korunk fejlett országai, és hazánk kiemelten is, törekszenek támogatni a családokat, a gyermekvállalást. Tudatában vannak, hogy egy társadalom halálosan beteg, ha elöregszik, illetve ha népessége folyamatosan fogy.1 De bár a családtámogatások rendkívül fontosak, a tények és a kutatások mégis azt mutatják, hogy bizonyos hatékonyságuk ellenére ezek egyike sem hozott igazán átütő változást sem a gyermekvállalás terén, még kevésbé a családok vagy párkapcsolatok stabilizálásának terén.2

A legfontosabb kérdés tehát: hogyan lehetne növelni az egészséges, kiegyensúlyozott párkapcsolatok, házasságok, családok arányát; mit lehetne tenni a családok megerősítéséért, amely aztán természetszerűen magával hozná a társadalmi és demográfiai kérdések helyre kerülését? Az alábbiakban 1. először arra szeretnénk válaszolni, mi az egyik legfőbb oka az egészséges és termékeny házasságok, családok hiányának. E kérdés megválaszolása teszi ki tanulmányunk lényegi részét. 2. Másodszor vázoljuk, hogy a problémának vannak már létező megoldási modelljei. 3. Végül röviden szólunk a megoldás néhány legfontosabb útjáról. – Tanulmányunk tehát három állítás köré épül fel:

1) A házasságok tönkremenetelének fő oka a házasság előtti szabad-szex (amelynek hátterében természetesen egy tágabb krízis áll: a tekintélynek, az értékeknek megkérdőjelezése).

2) Léteznek közösségek, amelyekben kiegyensúlyozott párok, családok élnek, amelyek meg tudják oldani a házasságra való jó felkészítés kérdéseit. Ha ez igaz, akkor tapasztalatuknak útmutatónak kell lennie a társadalmi problémák megoldásában.

3) A társadalom legfontosabb feladata a fiatalok felkészítése az életre szóló párkapcsolatra, a termékeny családi életre. Jelenleg ennek hiánya a döntő oka az össztársadalmi romlásnak. Ezzel összefüggő feladat a közoktatásnak valamint a közfelfogásnak megfelelő alakítása.

  1. HÁZASSÁGOK TÖNKREMENETELÉNEK FŐ OKA A HÁZASSÁG ELŐTTI SZABAD-SZEX.

Lássuk, hogyan igazolják az 1. pontban megfogalmazott állításunkat 1.1 a „szexuális forradalom” társadalmi, demográfiai következményei, 1.2 az új kutatások a házasság előtti szexualitás hatásairól, és 1.3 a szexualitás és szerelem hormonjainak- és azok hatásának felfedezése.

  1. 1. A szexuális forradalom társadalmi, demográfiai következményei

Az 1960-as években kezdődött a „szexuális forradalom”, mely szembefordult a szexualitásról, illetve a szexuális kapcsolatokról vallott korábbi felfogással. (Kétségtelen, hogy a szembefordulás okai közé tartozott a túlzott prüdéria, valamint a nők hátrányos helyzete elleni tiltakozás is, amely az elmúlt kort és az egyházakat is jellemezte.) A „forradalom” kulcs-állításai közé tartozott, hogy a szexuális élet fiatalkori felszabadítása, majd a házasság előtti együtt élés a legjobb felkészülést biztosítják a fiatalok kiteljesült életéhez, a jó kapcsolatokhoz, a jó házassághoz. Az azóta készült filmek, színdarabok, regények nagy többsége, majd a köztudat átvette ezt az állítást, és ennek megfelelően mutatják be az életet az ifjúságnak, miközben ennek az állításnak hamissága már régen nyilvánvaló. – Mi lett a folyamat gyümölcse? Míg a szexuális forradalom 50 éve az ember, a kapcsolatok, a család, a társadalom fellendülését ígérte, mindennek az ellenkezője történt! 3 E „forradalom” kitörése óta folyamatosan romlott a kapcsolatoknak, a házasságoknak helyzete, egyre nőtt a válások, a tönkrement kapcsolatok-, családok száma, és egyre betegebbé, sérültebbé valamint elöregedettebbé vált a társadalom. Lássuk egyenként a tényeket!4

a) A házasságkötések csökkenése és az élettársi kapcsolatok. – A „fejlett, felvilágosult” országokban egyre csökkent a házasodási kedv, nőtt az együttélések és élettársi kapcsolatok száma. Hazánkban még 1990-ben is a 25-29 éves párkapcsolatban élő nők 95%-a házasságban élt, és csak 5% élettársi kapcsolatban, 2011-ben már 49%-uk élt élettársi kapcsolatban.5 Bár Magyarországon 2014 óta némileg növekszik a házasságkötések száma, ez csupán az előző leromlott helyzethez viszonyított növekedés.6

A házasság előtti együttélés a házasság megerősödését fogja eredményezni, ígérték a szexuális forradalom ideológusai. Az ellenkezője történt: minden kutatás igazolja, hogy az együttéléssel kezdők között nagyobb a válások aránya, mint azok között, akik rögtön házasságra léptek, nem beszélve arról, hogy az együttéléssel kezdők párkapcsolata, a pár és a család benső egyensúlya szempontjából is lényegesen kiegyensúlyozatlanabb. (És a sebzettségek folyamatos továbbadását és növekedését jelzi, hogy az élettársi kapcsolat jelentősen gyakoribb olyan fiatalok között, akiknek szülei élettársi kapcsolatban éltek, illetve akik sérült családokból származnak.) 7

A házasság előtti együttélés mint „próba” a média és a hangulat-keltés segítségével normává lett: A magyar népességnek 2005 táján az 58,2%-a, a fiataloknak 76%-a vallotta, hogy a párok először próbálják ki kapcsolatukat, és utána házasodjanak. 2014 táján már az idősebbek körében is 70% fölé nőtt az így vélekedők aránya. 2012-ben az összes tartós párkapcsolat 75%-át élettársi kapcsolattal kezdték, 2015-ben már a 90%-át. A 2012-es ifjúsági felmérés beszámol, hogy megjelentek „látogató kapcsolatok” is, melyben a felek nem is költöznek össze. Arányukat mintegy 6%-ra teszik.

Az élettársi kapcsolatokat hazánkban többen a házasságra való készülés lépésének tekintik, mások végleges állapotnak. 2010 táján a hazai együtt maradt élettársak kapcsolata kb. 33%-ban két éven belül, 50%-ban 5 éven belül házassággá formálódott. De egy jelentős részük 5-7-10 évig is együtt él, és nem tud dönteni. A nők többsége szenved ebben, s az évek múlnak „hiába”. Gyermeket sokan nem vállalnak, mert nem tudnak dönteni egymás mellett sem. A házasságra lépők kapcsolataiban is több a konfliktus, kétszer olyan gyakori a fizikai erőszak (elsősorban a női társ bántalmazása), jelentősen kisebb a társak elégedettsége, és jelentősen bomlékonyabbak.8

Az élettársi kapcsolatok terjedésével csökkent a házasságkötések száma, illetve kitolódott a házasságra lépők életkora, csökkent a gyermekvállalás. – Az élettársi kapcsolatok sebző voltát mutatja az abban élők jelentősen alacsonyabb átlag életkora, nagyobb halálozása is (vö. alább a „h” pont). – A házasságok említett romlása annál inkább ellentmondásos, mert a magyar fiatalság jelentős többsége ma is jó házasságra és családra vágyik! A családkutatók is ellentmondásosnak ítélik, hogy miközben a fiatalok többsége házasságra vágyik, többségük oly módon cselekszik, ami ellentéte a jó házasságra való készületnek.9

b) A gyermekvállalás visszaesése. – Ami a népesség utánpótlását illeti: a magyar családok többsége 40 év óta nem vállal annyi gyermeket, amennyire a népesség reprodukciójához szükség volna. A népesség egyszerű utánpótlását a családonkénti 2,15 gyermekszám biztosítaná. A fiatalok „tervezett gyermekszáma” 2,2 körül van, de a valóságban a termékenységi arány 2014-ben 1,28 (Európában évek óta az egyik legalacsonyabb). Ez a népesség fogyatkozásához és elöregedéséhez vezet.

A gyermekek számának csökkenése kapcsolatos azzal is, hogy a házasságkötésekre és a szülésekre idősebb életkorban kerül sor. Míg 1990-ben a magyar nők átlagosan 23 évesen szülték első gyermeküket, addig 2015-ben 28 éves korukban. Az idősebb korra tolódó házasságkötés csökkenti a gyermekszámot, hiszen az életkor növekedésével csökken a foganás valószínűsége. Míg 30 éves korban 80% az esélye, hogy egy nő teherbe esik 12 hónapon belül, addig ez 37 éves korban már csak 60% és 41 éves korban 40%. A szülőképes korukon túl gyermektelen nők aránya évtizedekig 10 százalék körül mozgott. Jelenleg a 30 évesek 50%-a, a 35 éveseknek pedig a 22-23 százaléka gyermektelen. Ezekből az adatokból a szakemberek jogosan következtetnek, hogy néhány év múlva a végleg gyermek nélkül maradt nők aránya 20-35% körül lesz.10

A téma népszerűsítői sokszor ködösítik a témát azzal az állítással, hogy a későbbre tolódott házasságok oka a hosszabb tanulási idő. Ez azonban csak részben igaz. Nyilvánvalóan jelentősebb ok, a házasságot megelőző éretlen és tönkrement kapcsolatok nagy száma. Igazolja ezt, hogy a komolyan vallásos fiatalok között változatlanul rendszeres a 23-25 éves korban történő házasságkötés.

c) A válások – Annak ellenére, hogy az idő múltával egyre kevesebben kötöttek házasságot, a válások aránya a legutóbbi évekig nőtt. Hazánkban 1970-ben a megkötött házasságok 27%-a, 1990-ben 31%-a, majd 2004 tájt közel 45%-a végződött válással. 2008 óta, a korábbi rossz eredményekhez viszonyítva csökkenés tapasztalható (de ez összefügg a megkötött házasságok kisebb arányával is). 11 Az európai jellegű országokban a válási arány 50% körüli.

A párkapcsolatok törékenységének teljes képét tovább rontják a következő tények:

– Sok pár nem válik el törvényesen, de gyakorlatilag külön él. Szakértő becslések szerint a válás nélkül külön élők száma körülbelül egyharmadát teszi ki az elvált családi állapotú személyek számának.12

– A házasság instabilitásának mutatói az együtt élő, de elhidegült kapcsolatok is, amelyek legfeljebb jogilag nevezhetők még házasságnak. – Az elhidegülést jelzi pl. a házasságon kívüli kapcsolatok fenntartása. Ezekről pontos adatot szerezni nem lehet, de a jelzések nem jelentéktelen arányra utalnak.

– Felmérések ismételten kutatták, mennyire érzi magát beteljesültnek az asszony a házasságban. Egyes kutatások szerint teljesen boldognak csak 10-20%-uk tartotta magát. Tehát a megkötött házasságoknak mintegy 50%-a nem bomlik fel, de a fel nem bomlottakban is csupán 10-20%-ában valósult meg a fiatalok eredeti álma.

d) Házasságon kívüli születések.

A házasság nélküli együttéléseknek, valamint a válásoknak következménye, hogy növekszik a házasságon kívüli születések aránya. Ez hazánkban 1965-1985-ig 5-10% volt, 1997-ben 25%, 2012-ben 46,2%. Többségük élettársi kapcsolatból születik. Egyszülős család minden ötödik család, ezek 86%-ában az anya neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit. A gyermekek arányában mintegy 10%-ukat egyedül az anya neveli.13 A helyzet súlyát aláhúzza, hogy bár a házasság nélküli pároknak és az egyedülállóknak egy része új házasság felé halad, válási arányuk magas. A válásnak vagy a házasságon kívüli születésnek a gyermekekre való sebző hatása pedig a kutatók számára nem kétséges.14 A kor válságát jelzi tehát, hogy a párkapcsolatok olyan alapvető funkciójukat, mint a gyermekek egészséges, sérülésmentes felnevelése, nem tudják kielégítően betölteni. 15

e) A mozaikcsaládok

Az elvált szülők új házasságot kötnek, esetleg nem is csak egyszer. Eközben nemcsak a szülő sérül, hanem még jobban a gyermek. Hiszen kettőssé (vagy több részre szakítottá) válik a gyermek élete. Ingázik a két szülő között, sajátos kapcsolatai és gyakran feszültségei születnek a két szülő új párjával, a vegyes családokból származó testvérekkel, megnövekedett számú nagyszülőkkel, rokonokkal stb.

A gyermeki szocializációt, illetve a nevelést illetően a kutatások szerint nyilvánvaló, hogy amiként a családbomlás, a válás vagy a házasságon kívüli születés, hasonlóan a „mozaik-családokban” élés is olyan maradandó károsodást okoz a gyermekekben, amelynek hatása életre szólóan hat, és a részleges gyógyításhoz is sok segítségre volna szükség.16

A sérült családban felnőtt, vagy elvált szülőktől származó gyermekek nagy arányban kezdenek szexuális kapcsolatba éretlenül, fiatalon (családi meghittség, teljességgel feléjük forduló szeretet híján a kapcsolatba menekülnek. Sokan nem mernek életre szóló házasságot kötni, vagy ha házasságot kötnek, nagyobb a válás esélye. Magasabb arányúak körükben az idegzeti sérülések, összeütközések a törvénnyel, az ifjúkori öngyilkosságok. Az ilyen családokban felnőtt gyermekekből lesznek aztán a sérült szülők – amilyenekkel egyre többel találkoznak a nevelők vagy a gyermek segélyszolgálatok – akik továbbadják utódaiknak a saját gyermekkorban szerzett sebeiket.17

A veszélyeztetett gyermekek száma hazánkban 2015-ben meghaladta a 201 ezer főt. A védelembe vett gyermekek száma évről évre nő, 2011-ben 29 ezer ilyen gyermek volt, másfélszer annyi, mint 2005-ben, és közel háromszor annyi, mint az ezredfordulón.18 2012-ben 2 604 gyermekkorú és 10 056 fiatalkorú elkövetőt regisztráltak (1980-ban csak 6 535 fiatalkorút), míg a felnőtt elítéltek száma 90 183 volt. A gyermek és fiatal elkövetők sebzett családból érkeztek. Körükben jelentősen magasabb az alkohol és a kábítószerek használata, valamint a függőségek is.19 Annyira növekedni kezdett a 14 év alatti bűnelkövetők száma, hogy 2015-ben a BTK 12 éves kortól büntethetőnek nyilvánította a gyermekeket!

f) A „szingli” életforma

A posztmodern világ fiatal középkorúinak (30-40 évesek) tartós párkapcsolat nélküli életformája ez. Közvetlen okát a kutatók a munka-, fogyasztás- és szabadidő-orientáltságban jelölik meg. Valójában a mélyebb háttere a családi szocializáció sebei, hiányos szülői törődés, melyek következménye a zárt, félénk vagy éppen agresszív személyiség. Jelentős arányban pedig ismét a szexuális forradalom gyümölcsei ők is: sokan korábban tönkrement kapcsolataik hatására jutottak oda, hogy már nem akarnak újabb, tartós kapcsolatot kezdeményezni. A fiataloknak kicsiny aránya (5%) tekinti ideáljának ezt a formát, távlatban szeretnének kapcsolatot találni. Napjaink kutatásai szerint 100 egyedül álló közül 7 szeretne a jövőben is állandó partner nélkül élni; de esetükben sem világos, mi a gyökere eme véleményüknek (milyen kapcsolati sérülés).20

Tény, hogy amíg az 1960-as években minden nő legalább egyszer házasságra lépett, 1990-ben a nők 75%-ának házasságra lépése volt várható, 2015 táján csak 40%-uk köt házasságot (a többi csak párkapcsolatban él vagy szingliként).21

h) A férfi-személyiség gyengülése

A széles körben vizsgált jelenség korunkban a férfiasság valamint a helyes apai magatartás hiánya. Ezeknek a társadalmi- és munkakörülmények változása mellett a legfontosabb oka ugyancsak a sérült családi háttér, a sérült apakép, férfikép, azaz ezek hátterében is a szexuális forradalom áll. A sérült családok gyermekei többnyire anyjuknál laknak. A lányok ilyen esetben anyjuk példája által elsajátítják a nőiességet, de a fiúk életében hiányzik az apa, az apakép, a férfi modell.22

A Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet, így jellemzi az ifjúság állapotát: „Egy-két nemzedékkel ezelőtt még az ifjúsági életszakaszt a későbbi éveket meghatározó, többnyire lezárult életesemények (tanulmányok, családalapítás, foglalkozás-választás) periódusának tekinthettük. A jelen vizsgálat eredményei, más kutatásokhoz hasonlóan, arról tudósítanak, hogy ezek egyre kevésbé jellemzik napjaink fiatalságát.

A vizsgálat szerint a fiatalok egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a bizonytalanság. Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a társadalom alrendszereiben strukturálisan kódolt a bizonytalanság. A társadalmi tradíciók, normák homályba vesztek. E világban a fiatalok sokáig szüleiknél laknak, nehezebben köteleződnek el, kevésbé kötnek házasságot, kevésbé vállalnak gyermekeket, bizonytalanok a továbbtanulás, a munkavállalás, a „menni vagy maradni” kérdéseiben, bizonytalanok értékválasztásukban és jövőjükben.23

Más szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a fiatalság személyiség-struktúrája kevésbé változott, csak a körülmények azok – a média, a digitális világ, az erkölcs -, amelyek erős hatással vannak rájuk. Mindezek közepette a magyar fiatalok ma is vágynak a rendezettségre.24

Szendi Gábor szociálpszichológus, a kor szexuális viselkedésére vezeti vissza nemcsak a családok és a gyermekek sérültségi arányának súlyos növekedését, hanem a kiemelten a férfi (majd a nő) személyiségének torzulásait. A mai fiatal-fiú, aki a kor elvárásainak megfelelően szabadon éli szexualitását, szex-függővé, akaratában és jellemében legyengült emberré válik, mondja. A szabad szex lerontja a férfi kapcsolatteremtő képességét, empátiáját, sőt jellemgyengévé is teszi, mert tudja, hogy sok lány szeretné az induló kapcsolatokat életre szólóvá alakítani (amint ezt az általa idézett felmérések igazolják), de nem kis arányuk megszokja, hogy becsapja, kizsákmányolja a nőket. Nem jellemes viselkedése meghatározza egész életét, majd az egész társadalmat.25

P. Zimbardo világhírű szociálpszichológus N. Coulombéval közösen írt művének ezt a címet adta: „A kikapcsolt férfi. Hogyan tette tönkre a technológia a férfi nemet?” 26 A mai fiúk, fiatal férfiak nagy része elveszítette a „férfi-személyiség” jellemzőit, írja a könyv, és beszél ennek okairól és a helyzet megoldásáról. Ők is meghatározó szempontként említik, hogy sokan szüleik elrontott házasságán keresztül elvesztették hitüket az emberi kapcsolatokban, a házasságban. Továbbá hogy a fiúk a könnyen elérhető internetes pornó és játékok meg okos telefonok rabjaivá váltak. Ennek is következménye, hogy a felmérések szerint sokaknak zavaros elképzelésük van az intimitásról; és félnek a kapcsolatoktól, mert abban személyesen kommunikálni is kellene. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ezt a komoly társadalmi problémát csak társadalmi összefogással, állami segítséggel lehet orvosolni, hiszen a jövőnkről van szó.

g) A családon belüli erőszak

A „szexuális felszabadítás” termékei közé tartozik sok egyéb társadalmi betegség terjedése vagy arányaik növekedése: mint pl. a nemi erőszakoké, a gyermekek ellen elkövetett bűntetteké, a pedofiliáé stb. Szóljunk néhány szót a családon belüli erőszakról.

A családon belüli erőszak fogalma a 90-es években jelent meg erősebben a hazai médiában, és világszerte is csak néhány évtizede. A családon belüli erőszak ismertebb formái a szóval, kiabálással, sértegetéssel, fenyegetőzéssel való bántalmazás, a fizikai- és a szexuális bántalmazás.

Sok kutató jelenetős mértékben a családból hozott sérülések következményének tekinti ennek széleskörű elterjedését. Mások mintegy legyintenek, és kijelentik, hogy ilyen volt régebben is, csak kevésbé vált ismeretté. Igen volt régebben is. De nem nyilvánvaló-e, hogy ha jelentősen növekszik a sérült gyermekeknek, majd sérült múlttal házasságra lépők aránya, akkor meg fog nőni a családon belüli erőszak aránya is? A vizsgálatokból kiderül, hogy az erőszakot elkövetők jelentős része sérült családból származik!

Hazánkban a családon belüli erőszak évente 60 nő életét követeli, 13 férfiét (az utóbbi esetek többségében a férfi erőszakoskodása a kiváltója, hogy társa meggyilkolja őt), és 30 gyermekét. De ennél jóval többen szenvednek el ütlegeket és egyéb erőszakot. Fokozottan veszélyeztetettek a leánygyermekek, a fogyatékkal élők, a csecsemők és a háromévesnél fiatalabb gyerekek. Érzelmi bántalmazást, lelki terrort tavaly 4070-en esetben regisztráltak, míg elhanyagoltsága miatt csaknem 15 ezer gyerek került nyilvántartásba. Magyarországon minden 5. nőt rendszeresen bántalmaz a férje, és több európai országhoz viszonyítva ez még az alacsony arányok közé tartozik, vagy hazánkban még kevésbé tudatos a feljelentés „lehetősége”.27

A kutatásokból kiderül, hogy a bántalmazás a legkisebb arányú az első, illetve az életreszóló házasságokban. Azaz a feleség is és a gyermek is a legnagyobb biztonságban a (az első) házasságban van, legkisebb biztonságban pedig az olyan kapcsolatokban, ahol az anya olyan férfival él együtt, aki nem a gyerek biológiai apja. Ami a szexuális zaklatást illeti, a gyermeknek az utóbbiban 17-szer akkora esélye van erre, mint az első házasságokban. A férjhez nem ment, vagy/és nem első kapcsolatukban élő nőknek négyszer akkora az esélyük, hogy fizikai vagy egyéb bántalmazás áldozatai legyenek, mint férjezett társaiknak. (Vö. A negyedik nemzeti kutatás a gyermekbántalmazás előfordulási gyakoriságáról. Az Amerikai Kongresszusnak benyújtott jelentés, a 2004-2009 között felvett adatok alapján.)28

g) A házasság-család sebei az egész társadalmat sebzik

Köztudott, hogy pl. egy párkapcsolat bomlása sebeket ejt a gyermekeken és az anyán. Újabb vizsgálatok rámutatnak, hogy a férfi nem kevésbé sérül a kapcsolati sebek által, valamint hasonlóan sebződnek a házasság nélküli pl. szingli életformában élők. Ismerős adat, hogy a férfiak 5-8 évvel korábban halnak meg hazánkban, mint az asszonyok (és mindkét nembeliek 5-7 évvel hamarabb halnak meg, mint pl. Ausztriában). A legújabb kutatások arra is rámutattak, hogy a nőknek és a férfiaknak halandósága egyaránt összefügg házasságuknak, illetve kapcsolataiknak sebeivel.

A számos nemzetközi kutatás mellett a legismertebb hazai kutató Kopp Mária professzor-asszony írja: „Hazánkban 2000 táján a 30-64 éves korosztályban a férfiak esetében az élettársi kapcsolatban élők 49%-al, az egyedül élők 67%-al nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A nők esetében az együtt élők 53%-al, az egyedül (magányosan) élők 75%-al nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a hasonló korosztályú házasok. A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a gyermektelenség is súlyosan egészségkárosító tényező. A két vagy több gyermekes férfiak 30%-al, a nők 50%-al kisebb valószínűséggel halnak meg a 30-64 éves életkorban, mint a gyermektelenek.” „A társtalan élet és a gyermektelenség fontosabb egészségkárosító tényezők, mint az egyéb ismert magatartási kockázati tényezők együttvéve.29

h) A depresszió

Országunk népességében sok társadalmi vagy családi eredetű és azokra visszaható „betegség” van jelen. A Magyar Pszichiátriai Társaság egy egészségügyi konferencián lesújtó adatokat közölt a hazai lakosság mentális állapotával kapcsolatban. A Társaság adataiból kiderül, hogy a lakosságának egyharmada, közel 3 millió magyar szenved valamilyen szintű depressziótól. Hazánk a népesség mentális állapotát tekintve a harmadik világbéli országok szintjén mozog. A depressziósok aránya növekszik. – Gyermekek Társasága nevű brit jótékonysági szervezet szerint nemzetközi viszonylatban a mai tizenévesek körében találjuk a legtöbb mentálisan sérült beteget. A kutatásuk világviszonylatban reprezentatív, így hazánkra is érvényes: minden második gyermek szenved valamilyen mentális problémától. A jelentés készítői szerint a mai 14-15 évesek a legkevésbé elégedettek életükkel. A kutatások szerint mindez nyilvánvalóan összefügg a házassági sérülésekkel.30

Nemzetközi vizsgálatok azt is igazolják, hogy a fiatalok esetében a partnerek növekedésével arányosan emelkedik a depressziósok száma, hasonlóképpen az öngyilkosságok száma is növekszik szexuális kapcsolataikkal arányosan.31

E témához is kapcsolódik (bár több kérdést érint), hogy népünk körében nemzetközi viszonylatban kiemelkedő a pesszimisták és a másokkal kevésbé törődőek, egoisták aránya.32

    1. Új kutatások a házasság előtti szexualitás hatásairól

Korunk számára meglepő új kutatások váltak ismertté az utóbbi évtizedekben, melyek eredményeit a sajtó ilyen és hasonló címekkel ismertette: „Ha boldog akarsz lenni, várj a szexszel a házasságig”.

A szabad szexszel ellentétes állítások, érvek az 1960-as évek óta leginkább az egyházak részéről hangzottak el, de őket, és az esetlegesen egyéb megszólalókat lehurrogta a „modern kor” számos tetszetősnek látszó érve, illetve véleményüket szóhoz sem engedte jutni a liberális média. Korunk fiatalságának többsége a szabad-szex szemléletébe született és abban él. Ezért is váltottak ki nagy feltűnést a jelzett kutatások.

Egyike ezeknek Dean Busbynak az USA-beli Brigham Young egyetem professzorának, illetve munkacsoportjának kutatása, amely először a Journal of Family Psychology-ban jelent meg33. Figyelemreméltó, hogy az egyébként elkötelezetten a szabad-szexet hirdető világsajtóban vezető hírré válhatott e kutatás, hazánkban is számos folyóirat beszámolt róla, mint a HVG is. Bár a hazai beszámolók nemsokára elérhetetlenné váltak az interneten.

A vizsgálatban 2035 házaspár vett részt. Egyik kérdése ez volt: „Mikor kezdték a szexualitást kapcsolatukban?” Az elemzés azt mutatta, hogy a házasság előtti nemi élettől tartózkodó párok a szexuális kapcsolatot elkezdőkhöz viszonyítva a következő előnyöket élvezték:

kapcsolatuk stabilitása 22%-al erősebb,

kapcsolati elégedettségük 20%-al magasabb,

a köztük levő kommunikáció 12%-al jobb.

Akik a házasság előtt kezdték a nemi életet, körülbelül fele ennyi előnyt élveztek. (Más részletesebb vizsgálatok még nagyobb különbségeket mutattak ki a két felkészülési mód következményei között.) „Úgy gondolom, – írja D. Busby – a különbségek annak köszönhetőek, hogy a szexualitástól tartózkodó párok jobban megtanultak egymással beszélgetni, és megszerezték azokat a készségeket, amelyekkel a felmerülő problémákat kezelni lehet.”

Hasonló eredményre jutott az Egyesült Államokbeli Texas Szexuális Viselkedést Kutató Intézet vizsgálata is, amelyet S. Mcllhany és McKissic Bush ismertettek34. A Képmás magazin ilyen címmel számolt be e vizsgálatról: „Szex az agyban”35. A kutatókat ugyanis az a felfedezés indította a vizsgálatra, hogy a szexuális élmény (kiemelten az orgazmus) nyomot hagy az agyban. Ennek alapján feltételezték, hogy akkor ennek hatásai vannak a házasságra is. A vizsgálatot az egyetem agykutató intézete végezte. Ők inkább a fiatalabb kori szex-kapcsolatok hatását elemezték, és kimutatták, hogy ezek jelentősen növelik a házasságok felbomlásának valószínűségét.

Olvashatunk magyar tudományos könyvekben is a témáról. Pl. Horváth-Szabó Katalin: A házasság és család belső világa c. kötet (a Szemmelweis Orvostudományi Egyetem Mentálhigiéné Intézetének kiadása) így ír: A pszichológusok szerint létezik az ún. együttélési effektus, amely fogalom azokat a negatív jelenségeket foglalja össze, amelyek azokban a házasságokban jelentkeznek, amelyeket együttélés előzött meg, összehasonlítva a próbaházasság nélküli házasságokkal. A szakirodalomban az alábbi hatások jelentőségét szokás kiemelni:

  • alacsonyabb a házassággal való elégedettség;

  • nagyobb a válás valószínűsége;

  • alacsonyabb a problémamegoldó képesség és a társtámogatás, és nagyobb a hűtlenségi ráta

  • több a negatív interakció, több a családon belüli erőszak;

  • alacsonyabb az elköteleződés mértéke és a kapcsolat minősége;

  • a párok közötti kommunikációban több a destruktív elem, és a kommunikáció szegényesebb.

E tényezők mind arra utalnak, hogy van valami az együttélésben, ami kockázati tényező az együttélést követő házasság egészséges működése és stabilitása szempontjából.”36

Szendi Gábor kötete: A nő útja 2012-ben jelent meg.37 A szerző egy hazai nem hívő tudós, pszichiáter. Írása a fentiekkel hasonló eredményekre jut: Az európai jellegű társadalmak a szexuális forradalom következményeként ráléptek a pusztulás útjára, jelenti ki többek között Szendi. Ma úgy néz ki a helyzetünk, mint a süllyedő Titanicon, amelynek fedélzetén még folyt a zene és a vidámkodás, hogy az utasok figyelmét eltereljék a tragédiáról. Talán még lehetne valamit tenni – mondja -, ha az országok összefognának.

Szendi így okolja meg a társadalom összeomlását, összekapcsolva ő is azt a családok romlásával: Az elmúlt korokban, társadalmakban a nő „kénytelen volt” védeni önmagát a férfi szexuális igényeivel szemben, mert védenie kellett eljövendő gyermekét, családját, amíg kapcsolatuk éretté nem vált egy életreszóló házasságra. Ez az idő lehetővé tette, hogy valóban megismerjék egymást, s mintegy összekovácsolódjanak. A fogamzás elleni tablettáknak és védekező eszközöknek terjedésével a nőnek sem kell félni többé a foganástól, ezért bele mer kezdeni nemcsak a házasság előtti testi kapcsolatba, hanem a szabad-szexbe is. Amíg korábban a hosszú házassági készülés ideje alatt a párok összeértek, ma rövid ismerkedések után elkezdik a szexet, s ez megakadályozza, hogy megismerjék egymást, összekovácsolódjanak. Ennek eredménye sok-sok kapcsolat, házasság felbomlása. Szendi hatalmas kutatási, statisztikai anyaggal igazolja következtetéseit.

A házasságok növekvő arányú felbomlásával egy társadalmi lavina indul el. A sebzett családokból sebzett gyermekek születnek. „Az apa hiánya romboló hatással van az utódok későbbi életére, ami társadalmunk szempontjából tragikus, mert nemzedékről nemzedékre nő” a sebzett családok száma (57).38A korai szex kapcsolatok száma lényegesen magasabb a sérült családokból származóknál, mutatják a kutatások (55).- A sérült családban rosszul kötődő gyermekek születtek, akik sebzett alkatukból fakadóan zárkózottabbak, kevéssé empatikusak. S ha szülőkké válnak, kemény, durva stílusú nevelőkké lesznek (143). „A mostoha gyermekkori körülmények következményei a korai nemi érés, a laza kötődési képesség, a válogatott partnerek, a korai terhesség” (59). „Mindezek hatására a házasodni nem akaró, egyedülálló életmódot folytató emberek száma egyre nőni fog” (144), egyre csökken a népszaporulat, és e társadalmak egyedei egyre több sebet, idegzeti sérülést hordoznak.

A tudomány ma újra rájön, hogy a szexualitástól való tartózkodás az együttjárás idején olyan hatalmas energia, amely egymás megismerését, a kommunikáció elmélyülését, egyéniségük összekovácsolódását biztosítja a pár számára.

1.3 A szerelem és szexualitás hormonjainak, és azok hatásának felfedezése

A nemi hormonokat kutatása és felfedezése az utóbbi évtizedekben több alapvető következtetéshez vezetett. Társadalmunkat átjárta a vélemény, hogy a szexualitást jó elkezdeni diákkorban. Láttuk, az is általános véleménnyé vált, hogy ha a felek összeköltöznek, az egymás megismeréséhez segít. Ezzel szemben a hormonológiai kutatások eredményei arra jutnak, amire az imént idézett egyéb kutatások: hogy a házasság előtti szexualitás káros, és alapvetően akadályozza a házasságra készülők egymás iránti életreszóló elköteleződését.

  1. A hagyományos magyarázatok és a lélektan a házasság előtti tartózkodásról

A pszichológia lényegileg ugyanazt mondja a házasság előtti szexuális tartózkodás fontosságáról, amire korábban több természetesen gondolkozó társadalom is rájött. Mit mond?

Az emberben két lényegi „összetevőt”, elemet különböztethetünk meg: az ösztönös-érzelmi elemet (jelöljük X-szel), és az értelmi-akarati elemet (jelöljük Y-nal). – A szerelmes ember ösztönös/érzelmi meghatározója a szerelem. Már a középiskolások is ismerik a képletet: X + Y = 1. Témánk vonatkozásában ez azt jelenti, ha növekszik az emberben az ösztönös/érzelmi/szerelmi elem, akkor felfokozott fényben látja partnerét ( „lila köd”); és arányosan csökken a józan ítélőképesség, és az akarati döntőképesség (elsősorban társával, és az őt érintő döntésekkel kapcsolatban). S ha a szerelemhez még a szexuális élmény is társul, akkor az érzelmi elem a csúcsig emelkedik, s az értelmi, akarati elem a 0 felé csökken.

1. ábra

Aki tehát életreszóló távlatban szeretné megismerni társát, annak nem szabad hamar engednie a szexuális vonzásnak. Csak így válik képessé arra, hogy jól meg tudja ismerni társát. Pontosabban a szerelem csak az ismerkedés kezdete, mert a szerelmesnek ki kell várnia a hormonális lángolás csökkenését, a 18 hónapot, hogy ezután lehulljon a „lila lepel” és így képessé váljon tovább mérlegelni, vajon alkalmasak-e ők egymásnak, az életreszóló házasságra.

Sok házassági tanácsadó vagy lelkipásztor, sőt a mindennapok embere is találkozik hasonló esetekkel: Pl. jön egy fiatalasszony és kétségbeesetten kérdezi: Mit tegyek, nem bírom tovább a férjemmel. Hogy tudtam ilyen őrülthöz feleségül menni!? – Vajon a szerelmesek hazudtak, amikor azt mondták, hogy életre-halálra szeretik egymást? És a sok elvált pár, az esküvőn mind hazudott? Nem. De a szerelem és a szexuális kapcsolat élménye annyira elkábította őket, hogy lecsökkent az értelmi/akarati döntőképességük. (Ne felejtsük, a mai házasságok mintegy 50%-a felbomlik, s a jónak remélt, de szexszel kezdett kapcsolatoknak pedig 75-80%-a.)

b)A nemi hormonok „tanítása” – a házasság előtti szex káráról

Lássuk, mire jutott a szerelemmel, szexualitással kapcsolatos hormonok vizsgálata.39 (Alábbiakban leegyszerűsítve hormonnak nevezzük a hormonok működéséhez hasonló tevékenységet ellátó hormonszerű anyagokat, így beszélünk a dopaminról és a szerotoninról.)40

  1. A szerelem hormon – a PEA

A szerelem fellángolását a phenil-etil-amin, rövidítve PEA, a szerelem-hormon okozza. A biokémia kimutatta, hogy a PEA ugyanúgy hat mint a kábítószer: ugyanazokon a pályákon halad, ugyanoda érkezik az agyba, ahová a kábítószer; ugyanazt a jó érzést okozza. Aki az első szerelem idején életre szóló döntést hoz, az kábult állapotban láncol magához egy másik „bekábítószerezett” embert.

A PEA mintegy 18 hónapig tartja fenn a „lila ködöt”. Ennek oka, hogy a PEA az agy ún. jutalmazási központjába jut, ahol megemeli a dopamin szintet, ugyanúgy, mint a kábítószerek; és ugyanazt is eredményezi, amit a „szerek”: kábult jó érzést okoz. A dopamin a 2. hormon, illetve anyag amellyel ismerkedünk. Ettől vagyunk boldogok, lebegünk, lubickolunk, nem vagyunk éhesek, álmosak, tele vagyunk energiával. Felborul az értékrendünk. Nem fontos más, csak a nagy Ő. – Minden olyan élmény és hatás, ami kellemes számunkra, hasonlóan dopamin-szint emelkedést vált ki.

  1. ábra

A PEA megjelenésével, a dopamin szint megemelkedésével párhuzamosan kialakul egy másik reakció is: lecsökken a szerotonin szintje. A szerotonin a „normálisság hormon”, illetve kémiai hírvivő az agyban (ez sorrendünkben a 3. hormonális anyag). Megfelelő szintje (a „se túl sok se túl kevés”), szükséges a jó közérzethez, tehát normális evéshez, alváshoz, a kiegyensúlyozottsághoz. – Míg a dopamin szint emelkedése az érzelmi állapot emelkedését jelenti, a szerotonin szint lecsökkenése a normálisság, a tudatosság, kiegyensúlyozottság szintjének csökkenését okozza. Ez a hatása a PEA-nak. Az történik, ami az előbb bemutatott lélektani ábránkon is megjelent: a PEA által az X, az ösztönös érzelmi összetevőnk felemelkedik, az Y vagyis az értelmi-akarati, normálissá tevő „összetevőnk” lecsökken.

Ám ez a dopamin fürdő (a nagy feldobottság) az agy számára nehezen elviselhető instabil állapot, ezért átlagosan 18 hónap elteltével maga az agy állítja le a PEA termelést, és ez a fajta „első szerelem” elmúlik.35 Egyszer csak arra ébred a pár, avagy egyikük, hogy már nem vagyok úgy szerelmes, mint korábban; nem hoz már úgy tűzbe! (Ez egy döntő fordulat, amelyről rövidesen szólunk.)

Ha két fiatal józanul szeretne dönteni kapcsolatukról, ki kell várniuk a szerelem lenyugvását, csak akkor válnak képessé arra, hogy reálisan lássák egymást. Vagyis várniuk kell előbb 18 hónapig – majd még legalább fél évig vagy évig, hogy már a lila köd nélkül lássák egymást, módjuk legyen megismerni a másik eltérő tulajdonságait, és legyen idejük harmonizálni is azokat. (A szexualitás nélküli együttjárásnak tehát legalább 2-2,5 évig kell tartania, hogy érett döntésig el tudjanak jutni.)

  1. A szex-hormon – az endorfin

Amikor valaki a lila-ködös állapotban a szexuális életbe kezd, ennek során egy újabb hormon szabadul fel, az endorfin (boldogság hormon). Ez is igazi kábítószer. (Neve nem véletlenül rokon a morfinéval, hiszen kémiailag is rokon azzal.) A szeretkezés során ez okozza a kábulatig menő gyönyört. Az endorfin még magasabbra emeli a PEA okozta kábult állapotot, és tovább csökkenti az értelmi/akarati ítélőképességet.

Ma számtalan film és „felvilágosítás” sugallja a fiataloknak, hogy az legnagyobb boldogság, ha van egy párod, akivel jól tudsz szexelni. (A magazinok, filmek trükköket ajánlanak, hogyan élvezhető a szex, „egy „pasival”, egy „csajjal”.) Tehát nem a személyes kapcsolatra készítik fel a fiatalokat, s arra hogy, szép és tartós házasságuk, boldog családjuk legyen. Nem szólnak azokról a közismert, s olykor gyógyíthatalan sebekről sem, amelyek a szabadszex következményei, mint a rossz kapcsolat, szétszakadt házasság. (Arról sem szólnak, hogy a házasságok romlásával hazánk és a nyugati társadalmak már az összeomlás szélére jutottak.)

A PEA kábulata 18 hónap után megszűnne, ha nem élnének szexuális kapcsolatban. De a rendszeres szex élettel az endorfin-élmények évekig képesek kábulatról kábulatra fenntartani az összetartozás élményét (bár általában ilyenkor a felek már nem érzik, hogy milyen erősen az tartja őket össze). Ilyen állapotukban képtelenné vagy kevéssé képessé válnak arra, hogy egymás egyéniségét mélyen megismerjék. Így járnak általában azok a sokáig együtt élők is, akik évek után sem tudnak dönteni egymás mellett, mert érzik, nem ismerték meg egymást. A szex élmények segítségével sokáig csak szőnyeg alá söprik a felmerülő problémákat, de egy idő után már ez sokak esetében lehetetlenné teszi együtt maradásukat.

  1. Az oxitocin – az életreszóló szerelmet hozhatja létre

A PEA és az endorfin hormon ismerete elég volna ahhoz, hogy belássuk: miként vakul be, aki szerelmesen dönt, és ha szexuális kapcsolatba kezd; illetve miért válik képtelenné a társának józan megismerésére. Ezekből érhetővé válik, mi az oka, hogy miközben ma már a korosztálybeli fiataloknak csak a legkomolyabbja, mintegy 1/3-a köt házasságot, még ezeknek a házasságoknak is közel 50%-a felbomlik. Hiszen a szerelmesek többsége „bevette” azt a tetszetősnek látszó, de gyilkos félrevezetést tartalmazó állítást: költözzetek össze, úgy ismerhetitek meg jól egymást. Pedig az összeköltözéssel járó szexuális élet alapjaiban lecsökkenti, egymás reális megismerésének lehetőségét.

A szexuális kapcsolatban élők, és a testi kapcsolattól tartózkodók (tisztán készülők) közötti döntő különséget azonban egy másik hormon működése teszi még érthetőbbé: az oxitociné. Ez egyik legismertebb hormon. Kötődési hormonnak is nevezik, mert összeköt két embert.

Ez szabadul fel a szüléskor is, és hozza létre az életreszóló és egyedülállóan szoros kapcsolatot az anya és a gyermek között (ha a baba a szülés után az anya közelében marad). Ezt a korszakot szenzitiv periodusnak nevezték, amelynek idején egy olyan érzékenység jelenik meg az anyában és gyermekben, amely összekapcsolja őket. Ennek az erős összekapcsolódásnak okát sokáig nem tudtak magyarázni, míg fel nem fedezték itt az oxitocin működését.41

Újabban mutatták ki, hogy az oxitocin a szerelemesekben is jóval nagyobb mennyiségben van jelen, mint egyébként. A hormon bennük részben hasonlóan működik, mint azt egyéb kapcsolatok esetében: azaz ha valaki odaadó szeretettel van irántam, s még inkábbha valaki mindent odaad értem, az felébreszti viszontszeretetemet. Így születnek pl. a barátságok. Mivel azonban a szerelmesekben sok oxitocin van jelen, az átlagosnál sokkal erősebb kötődés jöhet így létre köztük.

Az oxitocin hormon kétféleképpen működhet a szerelmesekben. Másként azokban akik szexuális életet élnek vagy szexuálisan gerjesztik egymást (ha közösülésig nem is jutnak el), és másként azokban, akik várnak a testi kapcsolattal, s helyette egymás mély megismerésére törekednek.

Akik testi kapcsolat nélkül készülnek házasságukra, azok esetében nincs ott a szex, mint az egymásnak való öröm-szerzés biztos eszköze, ezért „kénytelenek” kitalálni, milyen más módokon szerezhetnek örömet a másiknak; „kénytelenek” jól megismerni egymás igényeit, hogy egymás kedvében tudjanak járni. Így nemcsak jobban kiismerik egymás tulajdonságait, hanem egyúttal erősen tapasztalják a másik személyes szeretetét: azt a szeretetet amellyel párjuk „dolgozik” kettőjük kapcsolatáért. Biokémiai szempontból ennek gyümölcse, hogy a bennük levő nagy mennyiségű oxitocin erősen összekapcsolja őket. A PEA elmúltával a köztük létrejött oxitocin-kötődés által valósul meg az életre-szóló szerelem, egy olyan kötődés, amelyet utólag nem lehet pótolni teljesen. (Hasonlóan amint az anya és gyermeke közötti életre szóló kötődés is csak a szülés utáni mintegy 48 órányi „szenzitív periódusa” során képes kialakulni, ha a gyermek az anya közelében marad; ez a kapcsolódás is csak az együttjárás, a jegyesség idején tud kialakulni).

3. ábra

Akik szexuális életet élnek a szerelmi időben, azoknak a kábító PEA valamint az endorfin-élmény következtében nem (vagy sokkal kevésbé) kell erőlködniük, hogy a szeretet tettei által kerüljenek közelebb egymáshoz. Elég egy új szexuális kábulat, és az minden „rendbe hoz”. Így a központi élményük a szex által megélt kábulat lesz (bár ezt ők többnyire így nem ismerik el, mert tudatosnak érzik magukat). Ily módon nem ismerik meg mélyen egymást, mert nem tapasztalják meg egymás egyéniségének mélyebb rétegeit, a köztük levő különbségeket. Nem érzik, hogy szükségük volna arra, hogy megküzdjenek egymásért, egymás megismeréséért, mert a kábulat, és az ezáltal létrejött össze-tartozás-élmény „kilövi” a kapcsolat építés erőfeszítéseinek szükségletét. Így a szexuális élettel „kilövik” az oxitocin összekapcsoló erejének létrejöttét. (Hány férfi vallja meg, hány filmből is kiderül, hogy a férfi különösen is a szex kapcsolat élményét keresi egy-egy találkozásban, még ha szeretni véli is párját. És a nők is beleesnek ilyen csapdába.) – Ez is döntő oka, hogy a házasság előtt szexuális életet élők kapcsolata, a PEA, illetve a szex élmény csökkenése után egy idővel jelentős arányban felbomlik, míg velük ellentétben akik tisztán készültek, azok egy életre összekapcsolódnak.

A sok éves házasság után – 15-20 év után – bekövetkezett válások gyökerében is leggyakrabban felfedezhetjük ugyanezt az okot: a később elválók éveken át képesek voltak még ápolni kapcsolatukat, de a váláskor visszatekintve többségben megvallják, hogy a közöttük támadt lelki „repedés” nagyon régen létrejött már. S itt ismét felfedezhető alapokként a házasság előtti szex.

Akik szexuális életet élnek, azokban is működik az oxitocin, de ilyenkor nem a két ember személyiségét kapcsolja össze. Minden erős gerjedelem, illetve az orgazmus alkalmával nagy mennyiségű oxitocin szabadul fel, és ez nyomokat hagy az agyban. (Ezt fedezték fel, majd kutatták újabb korban az agykuktatók.) Házasság esetében ez jó. De azok számára, akiknek a kapcsolata átmeneti vagy felbomlik, az agyban hagyott nyom sebző hatású. Mert ennek következtében bennük maradnak az emlékek, amelyeket egy következő kapcsolatban (esetleg egy következő testi egyesülés alkalmával) ugyancsak szeretnének elfelejteni. Ezzel is összefügg, hogy akik több szexuális kapcsolatban éltek, azok megszokták a változatosságot, s ezért hajlamosabbak a hűtlenségre, a kapcsolatok váltogatására vagy a házasság felbontására, hiszen agyukban többféle kötődés emléke él.

Vajon nem nyilvánvaló-e, hogy aki házassága előtt több szex kapcsolatot végigjárt, az nehezebben lesz hűséges a házasságban, illetve könnyebben vált kapcsolatot? Akik hallottak már a „feltételes reflexekről”, azok számára ennek nyilvánvalónak kellene lennie.

2) LÉTEZNEK KÖZÖSSÉGEK, AMELYEKBEN KIEGYENSÚLYOZOTT PÁROK, CSALÁDOK ÉLNEK

    1. A vallásos közösségekben a házasságok jobbak és a családok kiegyensúlyozottabbak

A házasságok, párkapcsolatok helyzete lényegesen megváltozott az előző korokhoz képest. A változás vizsgálatával foglalkozó szociológiai kézikönyvek rámutatnak azokra a társadalmi összetevőkre, amelyek korábban védték a házasságot, s időközben megszűntek, vagyis amelyek sokkal törékenyebbé teszik a párkapcsolatokat. A nagy társadalomszerkezeti változásokat és azoknak a kapcsolatokra vonatkozó hatásait tudomásul kell vennünk.

De tudományos szempontból nem kevésbé kell felfigyelni arra, hogy a családjaiban meggyengült, globalizált nyugati világ minden országában léteznek olyan vallásos csoportok, amelyek – tapasztalhatóan és tudományosan vizsgálhatóan – a társadalmi átlagnál sokkal jobban képesek megvédeni tagjaikat a változásokkal járó fertőzésektől, és az átlagnál jobban képesek fiataljaikat olyan jó házasságokra elvezetni, amelyekből élő és termékeny családok jönnek létre. E családokban jóval nagyobb arányban jelen vannak azok az értékek, amelyeket a társadalomtudományos vagy pszichológiai-szociológiai álmodozás megkíván: a társadalmat fenntartó szaporodás, a gyermekeknek biztonságot adó nevelés, a szülőket is erősítő család és környezet.

Magyarország egyik legismertebb szociológiai kézikönyve (a szociológiát tanuló egyetemistáknak általában alapkönyve) is megállapítja, hogy a vallásos emberek házasságai (illetve a vallásos hagyományú országok, országrészek vagy települések házasságai) jobbak, termékenyebbek, tartósabbak az európai, illetve az országos átlagoknál.42 Ez közhelynek számít a témával foglalkozó szakemberek között. És fordítva, az is, hogy a „nem vallásosak és a liberális nézetűek nagyobb eséllyel válnak el”.43

Fel kell tenni a kérdést: vajon csak a vallásosság-e az oka a jobb párkapcsolatoknak és az egészségesebb családoknak ezen közösségekben, avagy vannak-e a vallásoknak olyan tanításai és gyakorlatai, amely átvehetőek, taníthatóak volnának a társadalom más csoportjai, rétegei számára? Azaz felhasználhatóak-e ezek a házasságok-családok stabilizálására irányuló általános törekvés eszközeiként?

2.2 A házasság előtti szex elutasítása – a vallási csoportok jobb házasságainak egyik alapja.

Néhány évenként megismételnek felméréseket a fiatalság életéről, s ezen belül a fiatalok szexuális életéről is.44 A felmérések szerint 2008-ban szexuális életet elkezdte a 15-19 éves fiataloknak 57%-a. A kapcsolat létesítésének átlagos életkora az országban 17,2 év. A fiúk között a kapcsolatok megkezdésének átlagos életkora alacsonyabb: országosan 16,7 év. A 20-24 éves fiatalok közül mindkét évben csupán 7%-a vallotta, hogy ő nem élt szexuális életet, illetve nem akar élni a házasság előtt.45 A 2010-es felmérés adatai további romlást mutatnak. A későbbi hazai felmérések már alig foglalkoznak e kérdéssel (míg a külföldi vizsgálatokat változatlanul érdekli e körülmény alakulása.)46 Amint az előző pontban több szempontból is láttuk, a házasság előtti szexuális kapcsolatok növekedésével egyenes arányban növekszik a válásoknak és a tönkrement családoknak aránya.47

A magyar felmérések szerint a fiatalok kb. 5%-a kíván tisztán készülni házasságára.48 Ez kevés is, de sok is, ahhoz képest, hogy közvélemény nem tud arról, hogy a mai körülmények között is ennyien választják ezt az utat. Fontos társadalmi mondanivalója van annak, hogy ennek az 5%-nak jelentős részét vallásos fiatalok alkotják (bár nem kizárólag ők); illetve hogy az ő tiszta házassági készületük lényegi eleme annak, hogy útjuk a jó házasságok felé vezet.

2.3 A házasság előtt testi kapcsolatot kezdők jövőjének esélye 25%, a tisztán készülőké 95%

Ma az életkor szerint arra esélyes fiataloknak a legelkötelezettebb 1/3-a köt csak házasságot, a többiek párkapcsolatban vagy szingliként élnek. Az európai világban ennek a kevés megkötött házasságnak is mintegy 46-50%-a felbomlik. Ha a kapcsolatok bomlási arányait elemezzük, megállapíthatjuk, hogy az élettársi kapcsolatként induló párok többsége is életre szóló kapcsolatról álmodik, bár az élettársi kapcsolatok bomlási aránya jelentősen nagyobb, mint általában a házasságoké, és még inkább a rögtön házassággal indulóké. Sőt sok szerelmes fiatal is (főleg leány), vagy nagyobb serdülő, aki még az együttélésig sem jut el, úgy kezd a szexuális kapcsolatba, hogy életreszóló kapcsolatot remél. A fiatalkori szerelmek bomlása pedig hatalmas. Így tehát azt mondhatjuk, hogy társadalmainkban a megkezdett és életre szólónak álmodott szerelmi-szexuális kapcsolatok 75-80%-a felbomlik, azaz tartósságuk valószínűsége csak 20-25%. Láttuk a válásról szóló pontunkban, hogy még a házasságban maradóknak egy része sem él kiegyensúlyozott kapcsolatban.

Mi az esélye azoknak, akik nem kezdtek szexuális életbe házasság előtt, s helyette minden energiájukat arra fordították, hogy a maguk közötti kapcsolatot építsék? Köztük olyan kapcsolatok jönnek létre, amelyek 95-100%-ban nemcsak tartósak, hanem ők kiegyensúlyozott és boldog családokká is válnak. (Ha a szexuális kapcsolat nélküli készület során rájönnek, hogy nem egymásnak valók, jóval könnyebben megy elválásuk). A tisztán készülők kis százalékú válásai olyan esetekben történnek, amikor rejtett, elsősorban idegzeti betegségek jelentkeztek, avagy olyanok között jön létre válás, akik közt valamilyen okból nem valósult meg a helyes ismerkedés, kapcsolatépítés.49

2.4 A párkapcsolatok tartósságát megalapozza a kereszténység altruista nevelése is

Aki mélyebben kapcsolatba kerül a kereszténységgel, meg fog tanulni alapvető magatartás-formákat. Ilyenek az embertársak iránti szeretet, irgalom, megbocsátás, a sebek után újrakezdés, a bocsánatkérés. Ezek az emberi kapcsolatépítés, kommunikáció és konfliktuskezelés alappillérei.

A keresztény közösségekben olyanoknak is van módjuk új életet kezdeni, akiknek házasságra való felkészülése nem volt hibátlan, az imént ismertetett szempontokból. De ha az ilyen pároknak sikerül elsajátítaniuk a kapcsolatépítés módjait és útjait a keresztény közösség segítségével, ez sérült kapcsolatuk gyógyulásához vezethet.50

Ami még a házaspároknak, a családoknak, és a sérülést hordozó kapcsolatoknak is jelentős támaszt nyújt a keresztény közegekben: az a házaspárok, családok közössége. Ezt állapította meg utóbb a katolikus egyháznak családdal foglalkozó szóló utóbbi, 2014-15-ös nagy vizsgálata és tanácskozása, a szinódus is.

Lehetséges a mondott keresztény-humán és családot védő értékeket megcélozni egy országos nevelési vagy család-védelmi tervben? – A mai fiatalság jelentős része a sebzett családokban nem vagy kevéssé tanulja meg az egészséges kapcsolatépítés imént említett alapelveit. Annál inkább volna szükséges, hogy az iskola pótolja e hiányt, és legyen segítségükre, hogy elsajátíttassa velük e magatartásformákat. Sajnos ez nem, vagy csak rendkívül kiváló pedagógusok esetében történik meg.

A családok közösségbe segítése is igazi társadalmi feladat volna. A társadalomtudományok mindig is állították, és a nemzetközi vizsgálatok sokszorosan igazolták, hogy a közösség rendkívülien erős támaszt jelent a magukra maradt „kis-családok” számára. Nyilván alapfeltétele volna ennek is az egymás tiszteletére, elfogadására, a kapcsolati-létre nevelés az iskolában, szemben az individualista verseny-szellemmel.

2.5 Hogyan vizsgálhatóak a legelkötelezettebb párok?

A családkutatók számára körismert a tény, illetve a szakkönyvek sok kutatást idéznek, melyek szerint a vallásos emberek házasságai jobbak: náluk több a gyermek, és kevesebb a válás.51 De a vallásos emberek között is sokféle elkötelezettségi fok létezik. Az általános áttekintést nyújtó szakkönyvek ritkán elemzik azt a témát, milyenek azok a házasságok, családok, amelyek a mélyen elkötelezetten vallásos csoportokban jöttek létre, s melyben a párok a szexuális életet csak a házasságban kezdik el. Mert a szokásos felmérések ezt a kérdést nem tudják ilyen részleteiben vizsgálni. Márpedig a legjobb, és 95-100%-ban tartós házasságok ezekben a közösségekben jönnek létre.

Vajon hol vizsgálhatóak olyan csoportok, amelyeknek tagjai környezetük szemléletével ellentétesen képesek arra, hogy egységesen tartózkodjanak házasság előtt szexuális élettől, majd akiknek további házas- és családi élete is követhető, vizsgálható? Ilyenek nagyobb számban, és mérhető-vizsgálható módon a nagyon élő vallási közösségekben találhatóak, pl. elkötelezett keresztény, katolikus, baptista, illetve kisegyházak közösségeiben, vagy ortodox zsidók közt.52

A katolikus egyházban pl. a nagyon élő plébániai közösségek, az ifjúsági összefogások (amilyenek hazánkban pl. a váci egyházmegye területén léteznek) és a lelkiségi mozgalmak segítik a fiatalokat eljutni oda, hogy értelmükkel is belássák: a jó házasságra jutás legbiztosabb útja a tiszta házassági készület; amelyre egyházaik is meghívnak. Ezért ők ezt az utat próbálják járni. Ezek azok a csoportok, amelyekben lehet ilyen vizsgálatot is végezni, és az ő életútjuk követhető évtizedeken át. Az ilyen felmérésekből kevés van még, a téma nem könnyű megfoghatósága miatt is, és azért is, mert az utóbbi évtizedek ideológiája szemben állt e felfogással, és nemhogy nem pártolta, hanem inkább abszurdnak tartott ilyen vizsgálatokat. De azért a köztudatban is jelen van ennek a tapasztalata, annyira, hogy ha emberek sokgyermekes családokkal találkoznak, többnyire rákérdeznek: ugye vallásosak? De bármely kutató is betérhet egy vallásos mozgalom nyílt találkozóira, s tapasztalhatja a 3-5 gyermekes családok sokaságát.53

A lelkiségi mozgalmak, elkötelezett vallási csoportok vagy kisegyházak tagjai képesek áttekinteni csoportjaik életét. Az ő állandó tapasztalatuk az, hogy nem, avagy alig találkoznak válással. E könyv szerzője, évtizedek óta kutatja e témát, folyamatosan figyelemmel kísérve a mélyen hívő csoportok családjait, illetve a vallásos személyek között esetlegesen mégis létrejött válások okait. A témával hasonlóképp foglalkozók tapasztalata ugyancsak arról beszél, hogy a válást – elkötelezetten vallásos körökben – szinte kivétel nélkül a házasságra való tiszta készület hiánya okozta.54

A hasonló vizsgálatok mellett a szerző két saját, reprezentatívnak mondható, és könnyen ellenőrizhető felmérésére hivatkozhat. Az első a Fokoláre Mozgalom belső tagjainak megfigyelése. A Fokolárét 1980 óra közvetlenül ismerem. Sokan voltak tagjai közül tanítványim és így családjainak sorsát nyomon követtem. A Mozgalom házaspárjai mind kiegyensúlyozott házaséletet élnek, válás nincs. (Néhány kivétel volt: vagy súlyos idegzeti betegséggel kapcsolatos, vagy olyanok, akik később kerültek a Mozgalomba, és nem az adott módon készültek a házasságra.) A másik felmérést a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánián végeztem. Ott 27 évvel ezelőtt kezdtem működni a közösség vezetőjeként, és munkatársaimmal kezdettől a fent kifejtett elvek megértésére és megtartására segítettem az ifjúságot. S az eredmény? 27 év óta a plébánián, az ilyen szellemben felnövekvő, és ezt gyakorló jelentős számú fiatalság házasságkötései közül egy sem bomlott fel, sőt kiegyensúlyozott, családi egyensúlyban és békében élő, boldog házasságok és családok jöttek létre. Az átlagosan gyermekszám mindkét közösségben 3,5 körül van.55

  1. A TÁRSADALOM LEGFONTOSABB FELADATA A FIATALOK FELKÉSZÍTÉSE A JÓ PÁRKAPCSOLATRA, A TERMÉKENY CSALÁDI ÉLETRE,

    1. A házasságra való felkészítésről

A jövő családjainak, párkapcsolatainak megújításának legfontosabb eszköze a gyermekek és fiatalok jó felkészítése az életre szóló párkapcsolatra, a termékeny családi életre. Jelenleg ezek hiánya, sőt az ez ellen ható tényezők szabadjára engedése egyik döntő oka a házasságok, családok romlásának. A fentiekben kifejtett és igazolt szempontok után ezt a tételt aligha kell bizonyítani.

Pedagógiailag és a társadalmi érdekek szempontjából is iránymutatóak a Katolikus Egyháznak ide vonatkozó elvei már a II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965), s utána még konkrétabban az egyház legújabb családokról szóló tanácskozásain, a püspöki szinodusokon56. Az utóbbi szinodus erdményeit Ferenc pápának már idézett levele (Szeretet Öröme) fogalja össze. Eszerint a házasságra való felkészítésnek kisgyermekkorban kell kezdődnie mind a családban mind az iskolában; majd a serdülőkorban kell folytatódnia, amikor a fiatal szembesül a szexualitás valóságával, illetve környezetének szabados magatartásával; majd harmadik lépése a házasságkötés előtti felkészítés, amelyben meg kell ismertetni a fiatalokkal a házassági kapcsolat alapvető szabályait, a kommunikáció vagy a konfliktuskezelés módjait stb.57

E felkészülésre nem elegendő a témának néhány órás elméleti összefoglalása. Hiszen a gyermekek, fiatalok világát már oly mértékben átjárta egyrész az individualizmusnak, másrészt a szabad szexnek szemlélete, tehát ezzel arányosan újra kell gondolniuk miben áll személyiségük, férfiasságuk, nőiességük igazi értéke, és az életreszóló házasság és család szépsége.

Az emberi személynek, a párkapcsolatoknak és a házasságnak legnagyobb megmérgezése a szabad szex szemlélete, amelyben a másik nemű személy (kiemelten a nő a férfiak számára, illetve kölcsönösen) a szex kielégülés tárgyává válik. Ez a szemlélet szemben áll az egymást elsősorban emberi személynek tekintő szeretettel, amely a jó házasság és család alapelve.

– Jelen társadalmunkban pedig a gyermekekre, fiatalokra, felnőttekre a szabad szex szemlélete árad, mininális törvényi korlátozással. Ezt közvetíti sok film és a porno, amelyet ma, az okostelefonok világában, a legfiatalabbak is elérhetnek. Ezt közvetíti sok újság, plakát, regény. Ami tegnapelőtt még pornónak számított, az a szexes témák egyre nagyobb felszabadítása és népszerűsítése által ma már a középiskolás filmekben anyaga lehet. Köztudottan vannak országok, ahol az ország vezetése megtalálja a módját nemcsak a kábítószer terjesztés tiltására, hanem az előzőnél is rosszabb pornónak és a szabad szexet propagáló eszközöknek nagyobb korlátozására is.

Egy fájó példa gyermekeink félrevezetésére: a 8. osztályosok kötelező „nemi felvilágosítása”. Noha ismeretes, hogy az etika oktatás tantervében vagy a szakirodalomban a helyes szemlélet szerepel,58 a gyakorlatban e felvilágosítás sok esetben csak arról szól, hogy a 8. osztályos fiatalok, ha közösülnek, milyen eszközzel védekezzenek az abortus ellen.59 Ez a „felvilágosítás” csak a szabad szexre vezeti a 14 éveseket, és inkább nevezhető pedofiliának, a kiskorú gyermekek megrontásának! (Vö. az élő példát: a Budapesti Orvostanhallgatók gyesülete által végzett felvilágosítást a Youtube csatornán60. Egyelőre nem kapott figyelmet, hogy sok józan pedagógus, pszichológus és szülő felemelte már a szavát ez ellen, hangsúlyozva, hogy a házasság értékéről is kell szólni, nemcsak a védekezésről. Továbbá az ilyen „felvilágosítás” az emberi és szülői alapjogokkal is ellenkezik, mert sok szülő szándékával ellentétes szemléletre nevel, olyan órán, amelyen a részvétel kötelező.

    1. Az iskolai nevelés nagy lehetősége a házasságra való felkészítés terén

A témával sok szakember foglalkozott, itt csak röviden utalunk e kutatók megállapításaira. A kutatók alaptétele (ami általában a józan embereké), hogy az oktatás célja nemcsak a tanulandó anyag továbbadása, hanem elsődlegesebben az ember nevelése. Ezzel szemben korunk hazai oktatási rendszere mind a pedagógusokat, mind a gyermekeket úgy túlterheli tananyaggal, hogy az emberi kapcsolatokra-, az önállóságra-, kreativitásra nevelésre legtöbb esetben nem marad idő. A mai iskolában felnőtt gyermekek sok sérülést hoznak családjaikból (a korukban ismert család-formációkból), s az iskolai nevelésnek volna még egy lehetősége arra, hogy e sebeket gyógyítsa. Ehelyett a jelen iskolai rendszer inkább erősíti a sebeket. Az iskolákból kikerülők a fogyasztói társadalom versenyének termékei lesznek, akik előtt a maximális teljesítmény célja lebeg, de személyiségükben, kapcsolatépítési képességükben-, következőleg az egészséges párkapcsolat létrehozására való képességükben is sérültek. Az állami vezetés és nevelés alapvető feladata volna változtatni ezen, ha meg szeretnék újítani a társadalmat.61

ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT

Tanulmányunkban arról szóltunk, hogy korunkban a nyugati társadalmak összeomlását elsősorban a házasságok, párkapcsolatok, családok romlása okozzák, és ebből fakadnak az alapvető társadalmi és demográfiai problémák is. Ebből következően azt vizsgáltuk, hogyan lehetne növelni az egészséges párkapcsolatok, családok arányát. A kérdésre a választ a következő tételekben próbáltuk összefoglalni:

1. tétel: A párkapcsolatok, családok jelen törékenységét nagymértékben a szexuális forradalom által útjára indított parttalan szexuális szabadosság okozza. Ennek igazolására bemutattuk a) azokat a házassággal, családdal, párkapcsolatokkal összefüggő demográfiai és társadalmi tényeket, amelyek korunkban az un. fejlett országok társadalmainak összeomlását jelzik, s amelyeket a szexuális forradalom hozott létre. b) Láttuk, hogy napjainkban már sok tudományos kutatás beszél a házasság előtti szexuális kapcsolatok káros következményeiről. c) Ismerkedtünk a szexualitás hormonológiáját vizsgáló kutatások új eredményeivel, amelyek kiemelten igazolják, hogy a házasság előtti szexuális kapcsolat súlyosan károsítja az életreszóló kapcsolatot.

2. tétel: A kapcsolatok és a családok általános megroppanásának tényével szemben korunkban is léteznek élő vallási közösségek, amelyek meg tudják oldani a párkapcsolatoknak, a családoknak, a szaporodásnak megoldhatatlannak tűnő társadalmi problémáit. – Sikerességük egyik lényegi eleme a házasságra való szex-nélküli felkészülés, illetve a jó emberi- és pár- kapcsolatok építésére való nevelés.

3. tétel, amely az előzőkből következik: A jövő családjainak, párkapcsolatainak megújítására legfontosabb eszköz a fiatalság jó felkészítése az életreszóló párkapcsolatra, a termékeny családi életre. Ennek lényeges eleme a mai gyermekek és fiatalok (távolabbról a társadalom) visszafordítása az alapelv felé, amely az emberiség fennállása óta minden élő kultúra alapelve volt. Eszerint a szexualitás célja a jó párkapcsolat, a boldog házasság, illetve a jó házasság által az egészséges családnak és az életképes és kiegyensúlyozott táradalomnak építése. A házasság előtti szexualitás károsítja a házasságot, a társadalmat. Tehát tanítani kell a fiatalokat, hogy a házasság előtt az egymással való hosszú távú kapcsolat építésére fordítsák erejüket. Legyenek annak tudatában, hogy így készülve 95-98% esélyük van a jó házasságra, míg a korai szexszel az esély max. 20%. Ezért legyen igazolt az is számukra, hogy a szexualitás a házasságban találja meg a helyét és beteljesülését.

1 Az un. migráns-kérdés pl. német megközelítésének a hátterében is egyik meghatározó tényező az, hogy a népes­ség fogyását ellensúlyozniuk kell, egyébként az ország élet-képtelenné válik.

2 Földvári M., Arnold P., Béres O., Papházi T.: A termékenységre ható tényezők Magyarországon. Kapocs (A Nem­zeti Család- és Szociálpolitikai Intézet folyóirata), 2015/4, 5-16.

3 Vö. Gabriel Kuby: Globális szexuális forradalom (A szabadság elpusztítása a szabadság nevében). Budapest, Kairosz, 2013

4 Vö. Magyarország 2015. Budapest, KSH 2016; Spéder Zsolt: A folyamatosan átalakuló család. In: Vigília, 2014/5, 332-342; Horváth-Szabó Katalin: Változó világ – változó családok. in: Vigília, 2014/5, 322-331

5 Spéder Zs i.m. 332-342; Magyarország 2015. i.m.

6 Magyarország 2015. i. m.

7 Harcsa István.: A családformák változásának trendje és azok értelmezése – a pluralizmus színe és fonákja. In: Kapocs, 2014/4, 2-13; Vö. Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Házasság és család. Bp., Semmelweis Egyetem Mentálhi­giéné Intézet, Párbeszéd Alapítvány, 76-82 (ott részletes irodalom!).

8 Magyar ifjúság 2012. Tanulmánykötet (Szerk. Székely Levente), Bp., 2013, 68.o.; Pongrácz T-né – Spéder Zs. 2003: Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón. Szociológiai Szemle, 2003/4. sz., 55–75.; Rindfuss, R. R. – A. Vandenheuvel: Cohabitation: A precursor to marriage or an alternative to being single? Population and Development Review 1990, vol. 16, 703–726; Heuveline, P. – J. M. Timberlake: The role of cohabitation in family formation: The United States in comparative perspective. Journal of Marriage and Family, vol. 66, issue 5, Dec. 2004, 1214–1230.

9 Füstös L.: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban. In: Füstös L. Guba L. (szerk): Társadalmi re­giszter. Budapest, MTA PTI, 2002. 123-209.

10 Magyar ifjúság 2012. i.m., 86.o. Vö. Kamarás F. 2005: Családalapítás és gyermekvállalás Európában. Kérdések és kérdőjelek. In: Nagy I. – Pongrácz T-né – Tóth I. Gy. (szerk): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről, 2005. Budapest: TÁRKI – Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 87–101.

11 Magyarországon 1992-ben még 7890 házaspár vált, majd 2004.ben 19 500, s 2008 óra csökken. 2015-ben 12 562-en nyújtották be eme kérelmüket, az előző évhez képest 728-cal (6,92%-kal) kevesebben. A mérséklődő válás azonban nem feltétlenül jelenti a párkapcsolatok stabilitásának hasonló mértékű javulását, mivel a házasságban élők száma és aránya is hosszabb távon számottevően visszaesett. Ráadásul a teljes képet a megszűnt és a létrejött házasságok aránya adja meg. 2014-ben pl. 38 700 házasságot kötöttek. Ezzel szemben 63.600 házasság megszűnt. Ebből 44.100 halál következtében, 19.500 válás következtében. Vö. Népmozgalom 2014. KSH 2015. 5. old.

121993-ban Cseh-Szombathy László és munkatársai által előkészített családi érték vizsgálati anyaga alapján, Tárkányi Ákos kutatási eredményei 2000-ben. vö. Tárkányi Ákos: A családok helyzete a mai világban és a magyar társadalomban 2002 – ttp://www.doksi.hu/get.php?lid=17303

13 Vö. Spéder Zsolt: A folyamatosan átalakuló család, in Vigília, 2014/5, 332-342, 339.o.; Központi Statisztikai Hivatal Népmozgalmi Kézikönyv. Budapest, KSH, 2013

14 Vö. Harcsa I.: A családformák változásának trendje és azok értelmezése i.m.13.o; Pongrácz T-né-Spéder Zs.: Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón. Szociológiai Szemle 2003/4, 55-75; Harcsa I.-Monostori J.: Az egyszülős családok társadalomstatisztikai-szociológiai jellemzői. Kapocs 2016/1, 3-16; Európában vannak országok, amelyekben a gyermekek közel 60%-a házasságon kívül születik. Magyarország az európai középmezőnybe tartozik.

15 Monostori, J. 2013: Az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottsága. Socio.hu, 2013/3. sz. http://socio.hu/uploads/files/2013_3/2monostori.pdf; S. Molnár E. – Pongrácz T-né. Az 1995-ben házasságon kívül szült nők életforma választásainak vizsgálata. In: S. Molnár E. – Pongrácz T-né. – Kamarás F. – Hablicsek L.: Házasságon kívüli szülések. Budapest: KSH NKI 1998, Kutatási Jelentés 61.

16Benda József.: Leszünk vagy nem leszünk? (A magyar társadalom vagy erőforrásként kezeli a népesedési krízist, vagy fölszámolja önmagát). Kapocs, 2016/1, 17-34; Vö. Spéder Zs. i.m.; Horváth-Szabó K. i.m; Cherlin, A. J., stb., Effects of Parentall Divorce on Mental Health throughout the Liefe Course, In American Sociological Review, 1998/2.

17 Vaskovics L.: A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio, 2002/3. sz., 349–364. p.; Harcsa I. – Monostori J.: Családi struktúrák az életciklusban. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi Riport 2012. Budapest: TÁRKI, 2012. 65–92.

18 Magyarország 2012. Bp., KSH, 2013. 81

19 Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013, 3-4 old

20 Utasi Ágnes: Éltető kapcsolatok. A kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2008; Gergely Zsófia: A magány és következményei – A boldogtalanság forrása. Magyar Narancs 2009. 12.17

21 Spéder Zs. i.m. 333

22 Dupcsik Cs. – Tóth O.: Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 2008, 51. évf. 4. sz., 307–328; Nagy I. – Pongrácz T-né – Tóth I. Gy. (szerk): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről, Budapest, TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005.

23 Magyar ifjúság 2012. Tanulmánykötet (Szerk. Székely Levente), Bp., ÚjnemzedékPlusz, Készítette a Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont.2013; Murinkó L.: Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei. NKI Kutatási Jelentések 94. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2013.

24Magyar Ifjúság 2012 I.m. 7.

25 Szendi Gábor: a nő élete. Mit hoz a jövő? Jaffa kiadó. Bp 2012. 307-317

26 Zimbardo. Ph Coulombe N.: (Man (Dis)connected. How technology has sabotaged what it means to be male (A kikapcsolt férfi. Hogyan tette tönkre a technológia a férfi nemet?) London, Ebury Publishing, 2015.

27 Gyarmati Orsolya Gyermekbántalmazás Magyarországon, Csaladhalo.hu 2012. 06. 06.

28 Külön téma lenne az egyneműek párkapcsolata és a gyermek. Miközben több kötet jelent meg, amely igazolni igyekezett, hogy ennek nincs kára a gyermek számára, (vö. pl. Rupp, M. Hrsg.: Die Lebenssituation von Kindern in gleichgeschlechtlichen Lebenspartnerschaften. Köln, Bundesanzeiger Verlag, 2009) a szakszerűbb vizsgálatok kimutatták, hogy milyen sérülésekben részesül ott a gyermek, és a szexuális bántalmazás esélye is jelentősen magasabb az átlagnál. Mark Regnerus társaival 15 ezer fő megkérdezésével végzett kutatást, melynek összefoglalása a Social Science Research 2012. júliusi számában jelent meg, Regnerus pedig a Slate.com oldalon foglalta össze az eredményeket. Vö. http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/vajon-milyen-hatranyok-erhetik-gyereket-ha-meleg-parok-nevelik-oket

29 Vö. Kopp M- Kovács M: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. (Különösen: Család és életminőség fejezet) Budapest, Semmelweis K., 2006.; Faragó M.: Családi állapottól függő halandósági táblák Magyarországon. A házasságok várható tartama, túlélése, Bp., KSH, 2009.

30 Purebl Gy.–Balog P.: A depressziós tünet együttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Kopp M. szerk., Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó 2008; Vö. Egészségtükör.hu. Miért vagyunk ennyire boldogtalanok? Klinger A., 2007: A halandóság társadalmi különbségei Magyarországon a XXI. század elején. Demográfia, 50. évf., 252–334; Kopp Mária, Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon 2009. 127.o. www.tarsadalomkutatás.hu

31 No String Attached: The nature of Casual Sex in College Students. in: The Journal of Sex Research, Vol. 43. 3. 2006. 255-267. Sexully-Active-Teenagers-Are-MoreLikely to Be-Depressed. www.heritage.org/Research/Reports/2003/2006;

32 http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/pesszimista-a-magyar-lakossag-1278456, 2016. aug.13. Ismerteti az Eurostatnak az unió 28 tagállamába végzett 2013-as felmérését e kérdésről.

http://nol.hu/belfold/20110903-miert_ez_a_pesszimizmus_-1189771

33 Busby, D. M., Carroll, J. S., & Willoughby, B. J. (2010). Compatibility or restraint? The effects of sexual timing on marriage relationships. Journal of Family Psychology, 24, 766-774. Vö. Sok-sok angol nyelvű könyv és újság reflexiója; a magyar visszhangok közül: hvg.hu/egeszseg/20101229_korai_szex; http://www.velvet.hazipatika.com/topics/szexologia/news/?nid=33245

34 By S. McIlhaney Jr., McKissic Bush: New Science on How Casual Sex is Affecting Our Children, Northfield Publishing, 2008.

35 New Science on How Casual Sex is Affecting Our Children, Chicago, Northfield Publishing, 2008; Képmás Magazin, 2014. 03, 19, 21

36 Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. i.m. 80.old. A mű hatalmas irodalmat hoz, amelyek a házasság előtti együttélés káros hatásait igazolják.

37 Szendi Gábor: A nő élete. Mit hoz a jövő? Jaffa kiadó. Bp 2012.

38 A bekezdésben a zárójelbe tett számok hivatkozások Szendi i.m. oldalszámaira.

39 A hormonokkal kapcsolatos részek Dr. Gloviczki Eszter írásából valók, illetve annak kiegészítései. Képmás 2009. VI. 82–83. – Az anyagot több szakember lektorálta, köztük Dr. Kopp Mária.

40 Részletes irodalom a szerelmi hormonokról, szakemberek számára. Orvosi biokémia. (Szerk.: Ádám Veronika.) Medicina Könyvkiadó, Budapest 2001; J. A. Bartz – E. Hollander : Oxytocin and experimental therapeutics in autism spectrum disorders. 2008, 170, 451–462.; Theresa L. Crenshaw : The Alchemy of Love and Lust, New York 1996; Fisher , H.: The Nature of Romantic Love. The Journal of NIH Research 6/4, 59–64. Reprinted in Annual Editions: Physical Anthropology, Spring 1995; Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest 1999; Gyires Klára – Fürst Zsuzsa (szerk.): Farmakológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest 2007; H. F. Ross – C. D. Cole – Y. Smith stb.: Neuroscience. 2009 Sept 15, 162 (4): 892–903.

41 Varga Katalin: A SzüléSzületéS minősége és az oxitocin, a szeretetteli kötődés hormonja. In: Ékes Ilona (szerk): Egészséges Életkezdet. Női Tudástár II. Budapest, PrintVolumeKft. 2015. 75-85

42 Vö. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. A 2. javított kiadás szerkesztője Spéder Zsolt. Bp., Osiris, 2006. 418-419; Baron R, Byrne D: Social psychology. Allyn and Bacon. Boston. 1991; Koenigh H: Anging and God. Haworth Pastoral Press. NY., London, 2003. Irodalom vö. Horváth Sz. Katalin i.m. 301-302

43 Kiemelten foglalkoznak a vallásos családok nagyobb termékenységével, amely összefügg a család stabilitásával is. Pl: Frejka, Tomas – Westoff, Charles F. Religion, Religiousness and Fertility in the U.S. and in Europe. Max Planck Institut for Demographic Research, Rostock, 2006; Religion and Fertility in Western Europe: Trends Across Cohorts in Britain, France and the Netherlands. In: European Journal of Population 2016; 32: 231–265; Bumpass L.: Family Related Attitudes. In: Lesthaeghe (ed): Meaning and Choice. The Hague. 2002. 162-189; vö. Andorka i.m. 418-419. vö. 416-424, és Horváth-Szabó Katalin i.m. 77-83.

44 Utóbb 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben volt ilyen felmérés, amelyben az ifjúság szexuális magatartását is vizsgálták. A felmérések eredményeinek összehasonlítása a szabad-szex terjedését, fiatalabb korban való elkezdését is mutatja. A 2012-es vizsgálat már kevésbé foglalkozik e témával. Vö. Magyar Ifjúság 2012. Kiadja a Kutatópont, 2013.

45 Vö. Ifjúság 2008 18-19; 78-82 old. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16426

46 A 2010-es felmérésről lásd még pl: http://index.hu/belfold/2010/09/24/szexfelmeres/. A nyugati felmérések a magyaréhoz hasonló eredményekről számolnak be. Heßling Angelika, Bode Heidrun: Jugendsexualität 2015. Die Perspektive der 14-bis 25-Jährigen. Ergebnisse einer aktuellen Repräsentativen Wiederholungsbefragung. Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung, Köln 2015.

47 Erről szóltunk írásunk előző pontjában. Vö. Tárkányi Ákos: A családok helyzete a mai világban és a magyar társadalomban. Kézirat. 2005. http://nepesedes.hu/drupal/files/Tarkanyi; Vö. Andorka Rudolf i.m.. 415-420, sok szakirodalmi hivatkozással; Vö: Horváth-Szabó Katalin i.m.

48 Ifjúság 2008 gyorsjelentés. i. m. 78.

49 Egyes gyülekezetek a randizást is tiltják fiataljaiknak. Ha az elvárás túl szigorú, kárára lehet egymás megismerésének.

50 Vö. Tomka F. Hormonológia és házasság előtti szexuális megtartóztatás – jegyesek számára (kézirat), interneten http://tomkaferenc.hu/alapkerdesek/hazassag-szerelem-szexualitas-tudomanyos-szemmel/hormonologia-es-hazassag-elotti-szexualis-megtartoztatas-jegyesek-szamara/

51 Michael Blume, Religion und Demografie. Warum es ohne Glauben an Kindern mangelt? Sciebooks Verlag, Filderstadt 2014; Kröhnert S., Klingholz R.: Glaube, Macht und Kinder – Erobern religiöse Menschen mit vielen Nachkommen die Welt? Berliner Institut für Bevölkerung und Entwicklung, 2010; Michael Blume: Wenn Kinder ein Segen sind – Warum eine Säkularisierung der Gesellschaft in die demografische Sackgasse führt. Der Tagesspiegel, 2010, 02,14.

52 Nem szóluk itt a nagyon eltérő kultúrák fiataljairól, pl. a muzulmánokról. Bár figyelemreméltó, hogy pl. a német állampolgárságú muzulmán fiataloknak a felmérések szerit 30-50%-a tisztán készül a házasságra. És témánkhoz kapcsolódik egy másik adat, mely szerint a francia vagy német állampolgárságú muzulmánok, bár már nem annyira szaporodnak, mint a muzulmán országokban élő családtagjaik, még mindig a legnagyobb szaporodási arányt mutatják fel ezen országokban.

53 Az elkötelezett vallásosság hatásának témáját világszerte többen kutatták, pl. M. A. Wilson amerikai kutató azoknak a vizsgált pároknak, akik mindennap együtt imádkoztak, szentmisére együtt jártak, a fennmaradási aránya 95–99% volt, illetve 1%-uk bomlott fel. Több könyv jelent meg általában az imának házasságot fenntartó erejéről. Pl. Stormie Omartian: Praying Through The Deeper Issues of Marriage. Protecting Your Relationship. Harvest House Publishers, 2007

54 A katolikus egyházban a válás hátterének vizsgálata természetszerű, mert azokat a házassági „szerződéseket”, amelyeket a szerelmi vagy szexuális kábulat állapotában kötöttek érvénytelenné nyilvánítja az egyházi bíróság. Ilyenkor engedélyezik az új egyházi házasságot. (Amint minden szerződés érvénytelenné válik, ha igazolhatóan kábult állapotban kötötték azt.) A szexualitás hormonológiájáról szóló fejezetben láttuk, hogy ma a szerelmi kábulat időhatárai elég jól követhetőek.

55 Figyelemreméltó a nevezett vizsgálatban két tudományosan is jelentős tény. Az egyik, hogy az így felnövekvő fiataloknak egyharmada-fele nem a családjából hozta ezt a szemléletet, illetve hogy testvéreiknek, rokonságuknak kapcsolatai-házasságai a magyar arányoknak megfelelően bomlottak. A másik tény, hogy e közösségekben a házasságoknak legalább egyharmadát olyan párok alkotják, amelyben egyikük nem ilyen szellemben nevelkedett, de amikor az együttjárás során tapasztalták párjuk elkötelezett szándékát a tiszta készületre, maguk is azonosultak ezzel, s megértették a tiszta készület fontosságát. Közülük a kapcsolat folyamán legtöbben megismerték, majd magukévá tették azt a lelki (vallási) hátteret is, amely párjuknak erőt adott arra, hogy ne csak belássa e készület helyes voltát, hanem a szerelmi időben is képes legyen hű maradni ahhoz. Természetesen mindkettőjükre jelentős hatással voltak a „szociális teret” biztosító nagy közösségek, amelyek ezt a gondolkodásmódot hordozták, támogatták, és felmutatták, igazolták ennek hatékonyságát.

56 Az első ilyen püspöki szinodus eredményeit II. János Pál pápa foglalta össze Familiaris Consortio c. apostoli buzdításában, 1981-ben.

57 Vö. Ferenc pápa: A Szeretet Öröme (Amoris Laetitia) szinódusi apostoli buzdítása, amely összefoglalja a világ püspökeinek a családok helyzetével és támogatásával foglalkozó két éves tanácskozásának (püspöki szinódusnak) eredményeit. Budapest, Szent István Társulat 2016. Vö. 205-211, 280-286. pont. – Hasonló elveket vallanak korunknak a témával foglalkozó egyéb szakkönyvei is.

58 Fábián Róbert–Dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése. (HIV/AIDS-prevenció Az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelése). Országos Egészségfejlesztési Intézet 2006; Simich Rita (Kutatásvezető:) Iskolai egészségfejlesztés, szexedukáció (Veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükséglete). Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010.

59 Ilyen értelemben nyilatkozik pl. Bede Márton Gyerekek az ágyban c. írása is. „A magyar oktatási intézményekben a serdülők gyakorlatilag semmilyen szexszel kapcsolatos információhoz nem jutnak. Ami elvileg része a tananyagnak, az nem arról szól, ami a gyerekeket érdekli, és a pironkodó pedagógusok sokszor még ennek az oktatását is hárítják.” Vö. http://index.hu/belfold/2010/09/24/szexfelmeres

61 A témát markánsan összefoglalja Benda J.: Leszünk vagy nem leszünk? i.m. 17-34.