01. Házasság és család a Szentírásban

(AL 1. fejezet)

Kérdések a tapasztalat-megosztáshoz

Milyen kegyelmeket kaptál a nyár folyamán?

Milyen nehézségekkel és/vagy hibákkal szembesültél?

Mit kaptál tavaly csoportunktól? Mit vársz idén?

Bevezető ima: Az imát minden alkalommal megfogalmazhatják a résztvevők is (a találkozó elején vagy végén). Pl. körbe adhatunk egy keresztet, Szentírást vagy egyebet, s akihez ér, az van meghívva az imára, de tovább is adhatja a következőnek. Az itt javasolt imát ilyenkor is jó elimádkozni, mert bevezetnek a napi témába!

Az imák esetenként némileg alakítandóak aszerint, hogy a jelenlevőknek vannak-e még otthonélő gyermekeik, illetve hogy valakiknek nincs gyermekük; olykor a gyermekek életkora és a jelelevők esetleges igényei szerint. Utóbbival kapcsolatosan ők maguk is megfogalmazhatják kéréseiket.

Szentlélek Úristen. Hálát adunk, hogy ismét összehoztál bennünket, s veled kezdhetjük új „iskolaévünket”. Idén Ferenc pápának a családról írt szinódus utáni apostoli buzdításával ismerkedünk, amelyben a pápa összefoglalja a 2014/15-os püspöki szinódus döntéseit, s hozzáfűzi saját kiegészítéseit, buzdításait. A pápai levél által a család, a házasság isteni titkaival ismerkedünk. Isten Szent Lelke vezess minket, hogy nyitott szívvel hallgassuk a szinódus, illetve a pápa útmutatásait. Add, hogy amint a szentatya hív minket, válhassunk az Isten kegyelméből élő házasságok és a családok példáivá, a mai összezavarodott világban, különösen korunk ifjúsága számára. Ámen!

Isten Igéje: Ter 1, 26-28

Témánk: A témát felolvashatjuk úgy, hogy egy-egy részletet más-más jelenlevő olvas fel. Lehetőleg mindenkinek a kezében legyen füzet, hogy követni tudja az olvasottakat.

Bevezetésül: A Katolikus Egyház nagy tanácskozó „szervei” a néhány évente összehívott Püspöki Szinódusok. Ezeken a világ minden országát képviselő püspökök és szakemberek, keresik a választ az adott korban a legsürgetőbb kérdéseire. Utóbb két egymáshoz kapcsolódó szinódus 2013 és 2015 között a család helyzetével és a keresztény családok küldetésével foglalkozott. Ferenc pápa e szinódusok eredményeit foglalta össze Amoris Laetitia (ejtsd: amórisz letícia!) avagy „A családban megélt szeretet öröme” c. szinódus utáni apostoli buzdításában, kiegészítve azokat saját nagyon mély és útmutató gondolataival. Mivel e pápai levél sajátosan a családokról és a családokhoz is szól, ajándék számunkra, ha mélyebben megismerjük azt. Az elkövetkező évben tehát fejezetről fejezetre végigvesszük a pápai levelet, kiemelve annak legfontosabb szempontjait. Reméljük, ez kedvet csinál a teljes levél elolvasásához, átgondolásához. Az év tervezett elmélkedéseinek jelentős része szó szerint idézi az Amoris Laetitiát (olykor kis magyarázatokkal kiegészítve azt). Az alábbi sorok között található számok a levél pontszámait jelzik.

Jó tudnunk, hogy korábban Szent II. János Pál pápa írt egy hasonló „apostoli buzdítást”, mely az akkori, 1980-as családszinódus gondolatait foglalta össze, és a címe: Familiaris Consortio (ejtsd: Fámiliárisz Konzorció – A családi közösség). E korábbi pápai buzdítás rokon az Amoris Laetitiával, és sok gondolat, szempont megjelenik már benne, melyeket Ferenc pápa idéz is szinódusi levelében. Ferenc pápa apostoli buzdítása tehát szerves folytatása Szent II. János Pál pápa levelének.

A pápai levél bevezetése

A levél sokszor megfogalmazza, hogy az Egyház örömét találja az élő keresztény családokban, az emberiség számára pedig a reményt jelei ők: 1. pont: „A családokban megélt szeretet örömének ujjong az Egyház is. Amint a szinódusi atyák jelezték (a világ minden részéről), a házasság válságának számos jele ellenére a család utáni vágy továbbra is eleven, főként a fiatalok között, és ez felhívás az Egyház számára is. A családra vonatkozó keresztény üzenet valóban örömhír.” Szeretnénk – írja később több helyen a levél -, hogy családjaink élete olyan legyen, hogy korunk kereső, és a hittől sokszor elszakadt fiataljai is felfedezhessék bennük azt, amire vágynak.

5. „E buzdításnak különös mondanivalója van az Irgalmasság Évében. Mert javaslatnak szánom a keresztény családok számára, hogy becsüljék meg a házasság és a család ajándékait, és őrizzék a szeretetet, mely olyan értékeket hordoz, mint a nagylelkűség, avagy az elkötelezettség a hűségében és a türelemben. Mindenkit buzdítok, hogy a keresztény család legyen az elkötelezettség és a megértés jele.”

A család az Ige fényében

A pápai levél első fejezete a címben megjelölt témát tekinti át – a házasság és család az Ige fényében, azaz a Szentírásban – s számunkra is feltárja ennek szépségét: 8. „A Bibliát már az elejétől kezdve családok, nemzedékek, szerelmi történetek és családi válságok népesítik be: az első laptól – melyben színre lép Ádám és Éva családja, a maguk erőszakkal terheltségével és a folytatódó életerejével (vö. Ter 4) –, egészen az utolsó lapig, amelyen megjelenik a Menyasszony és a Bárány (vagyis Jézus és az egyház) menyegzője (vö. Jel 21,2.9). A Jézus által leírt két ház is sok családi élethelyzetet képvisel, melyek egyike sziklára, a másik homokra épült (vö. Mt 7,24–27), amit a bennük élők szabad döntése hoz létre.”

Te és a feleséged

9. Lépjük át a családi ház küszöbét, melyben a család az ünnepi asztal körül ül. A középpontban ott találjuk az apa és az anya párosát, szerelmük egész történetével. Bennük valósul meg az az őseredeti terv, melyet maga Krisztus olyan nagy hangsúllyal idéz: „Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket?” (Mt 19,4). És idézi a Teremtés könyve parancsát: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz” (2,24).

11. „A pár termékeny kapcsolata képmássá válik Isten misztériumának felfedezéséhez: A Szentháromság keresztény szemlélete Istenben az Atyát, a Fiút és a szeretet Lelkét szemléli. A háromságos Isten szeretetközösség, és a család az ő élő tükröződése. Megvilágosítóak számunkra Szent II. János Pál szavai: „A mi Istenünk a maga legbensőbb misztériumában nem magány, hanem család, mert birtokolja magában az atyaságot, a fiúságot és a család lényegét, ami a szeretet. Ez a szeretet az isteni családban a Szentlélek.” A házaspár szentháromságos szemlélete új formában jelenik meg Szent Pál teológiájában, amikor az apostol kapcsolatba hozza azt a Krisztus és az Egyház közötti egység „misztériumával” (vö. Ef 5,21–33).

12. Jézus a házasságra reflektálva a Teremtés könyvének egy másik lapjára is utal: Az első az ember nyugtalan, és „hozzá illő segítőtársat” keres (2,18.20), aki képes feloldani az őt zavaró magányt. Az eredeti héber kifejezés közvetlen – szemtől szemben – kapcsolatra utal, egy egyszersmind hallgatag párbeszédben. Találkozás ez egy arccal, egy „te”-vel, aki tükrözi az isteni szeretetet, és „a legkiválóbb jó, magához hasonló segítség” (Sir 36,26).

(Figyelemreméltó, hogy a házasságot, a családot két évezreden át nem merték a Szentháromsághoz hasonlítani. Ebbe belejátszott az is, hogy a szexualitást a zsidóság is, majd a középkor, és benne az egyház is valamiképp bizonytalanul ítélte meg. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy egyház kezdettől szentnek és szentségnek tartotta a házasságot. Elsőként Szent II. János Pál pápa hasonlította a házasságot és a családot a Szentháromság isteni titkához, annak családias egységéhez és teremtő „termékenységéhez”. Ha keresztény házasok erről elmélkednek, a végtelen hálának kell felfakadnia szívükből.)

A szenvedés és a vér ösvénye

19. Az „egész Szentíráson egyúttal végigvonul a keserű valóság: a fájdalom, a rossz, az erőszak jelenléte is, melyek megsebzik a család életét. Megjelenik ez az első kapcsolatokban, Kain és Ábel ellentétében, Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák feleségei és gyermekeik közötti vitákban.”

21. „Maga Jézus is szerény családban születik, mely részese a szenvedéseknek. Hamarosan menekülnie kell idegen földre. Jézus engedi, hogy bevonják a halál drámájába Jairus és Lázár házában (vö. Mk 5,22–24.35–43; Jn 11,1–44); meghallja a naimi özvegy kétségbeesett kiáltását halott fia mellett (vö. Lk 7,11–15), elfogadja az epilepsziás gyermek apjának segélykérését egy kis vidéki faluban (vö. Mk 9,17 27). A saját házukban találkozik a vámosokkal, például Mátéval és Zakeussal (vö. Mt 9,9–13; Lk 19,1–10), és a bűnösökkel is (vö. Lk 7,36–50). Ismeri a családok félelmeit, feszültségeit, és beleszövi ezeket példabeszédeibe.”

Az ölelés gyöngédsége

27. De a sebekkel szemben: „Krisztus, tanítványai számára megkülönböztető jelül mindenekfölött a szeretet törvényét és a másokért való odaadást vezette be: ’Senki sem szeret jobban, mint aki életét adja barátaiért’ (Jn 15,13). A szeretet gyümölcse az irgalmasság és a megbocsátás is.”

28. „A szeretet horizontján, mely a házasság és a család keresztény tapasztalatának lényegi eleme, egy másik erény is feltűnik, a gyöngédség. A Szentírás a hívő és Ura közötti egységet is több alkalommal is az apai és anyai szeretet vonásaival írja le. A Zsoltáros így énekel: ’Megtanítottam hallgatni a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, a lelkem bennem úgy pihen’ (131,2). Ozeás próféta Istennek, mint apának adja szájára e megindító szavakat: ’Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem (…) Én tanítottam meg járni. (…) Puha kötelékkel vonzottam, a szeretet kötelékeivel. Olyan voltam hozzá, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki’” (Oz 11,1.3–4).

29. A II. Vatikáni Zsinat óta a családot „család-egyháznak” is nevezzük (vö. 15. p.), hisz a jézusi családban, hasonlóan az egyházhoz, jelen van Jézus. Így a család küldetése is az, amint az Egyházé: hogy ’jele és egyben megjelenítője legyen Jézusnak a világban.’ – A család e hivatás betöltése érdekében hivatott arra, hogy táplálkozzék a mindennapos imádságból, Isten igéjének olvasásából és az Eucharisztiából, hogy ily módon növelje önmagában a szeretetet, és egyre inkább a Szentlélek templomává, ’kis egyházzá’ váljék.

Életpéldák: l. A Szent Család körvonalai jelennek meg a szentírásban, Józsefé és Máriáé, akik között 30 éven át, pontosabban József haláláig (melynek idejét nem tudjuk), ott élt Jézus. Minden keresztény házaspár hivatása az, hogy kettejük (és a gyermekek) között ott legyen mindig Jézus (vö. Mt 18,20) – és hogy ezáltal állandóan működhessen a házasság szentségének kegyelme.

Vajon Máriának és Józsefnek mindig könnyű volt ez? Emberek voltak, ezért bizonyára nem. Kapcsolatuk rögtön egy fájdalommal kezdődött, amikor kiderült, hogy Mária gyermeket vár. De József is figyelt az isteni indításokra, s ezek oldották meg a felmerülő kérdéseket. Ez a rendkívüli Istenre figyelés, és az indításainak való azonnali engedelmeskedés is összekötötte őket. Együtt élték át az elveszítéseket, szenvedéseket. Mária indul Józseffel Betlehembe, ahol nem találnak szállást az isteni gyermek megszületéséhez. Így elsőként élik át Jézus visszautasítottságát. Majd indulnak Egyiptomba, Heródes elől: idegenbe. Hátuk mögött a heródesi gyermek-gyilkosság gonoszsága. Majd vissza Názáretbe. Együtt élik át Jézus elvesztését a templomban, majd megtalálását. És a következő éveket is, melyben „Jézus engedelmes volt nekik”.

A mennyei Atya nemcsak szeplőtelen szűz Anyát, hanem gondoskodó, példa-adó nevelőapát is választott Fiának, hogy harmonikus családi életben készülhessen művének elvégzésére. Segíthetnek a jó Szent Család filmek elképzelt eseményei is, hogy mi is elképzelhessük, hogyan élhetett a Szent Család. Bizonyos hogy Istennek egy sajátos jelenlétében: mindig a második isteni személlyel közöttük, és olyan szeretetben, mely alkalmassá tette őket Jézus jelenlétére. Mária aztán tovább kísérte Jézust a szenvedések útján, egészen megfeszítésig. Bizonyára ő is kimondta Fiával: Atyám, ha lehetséges múljék el ez a pohár, de ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te. Így élhette meg azután a feltámadást, a Szentlélek kiáradását, s a kor első szentmiséit, egészen elszenderüléséig. – Tekintsük célnak, hogy saját családunkat is “szent családdá” alakításuk, a boldogságos Szűz és szent József példáját követve – hogy Jézus mindig közöttünk lehessen!

2. Bibliai nevek egy családban. Egy 7 gyermekes család szülei mesélték: Az apa: Az én nevem Csongor. Meglepett, amikor láttam, hogy feleségem családjában mind a 4 gyermek szentek nevét viseli. Tetszett is ez, mert amikor bérmálkoztam, akkor tapasztaltam meg, milyen ajándék volt számomra, hogy lett egy szent védőszentem és példaképem. Szent irigységgel hallgattam egy-egy családi összejövetelen a feleségem családjában viselt, és az általam is nagyon szeretett szentek neveit. – Az anya: Fiatal házasként beszélgettünk arról, hogy olyan neveket szeretnénk adni gyermekeinknek, amely névben egy szent élete és példája is megjelenik. Mert egy ilyen név motiválhatja gyermekeinket már nevük hallása által is. Mivel mindketten, és most már együtt, erősen olvastuk a Szentírást, arra a döntésre jutottunk, hogy válasszuk a neveket a Szentírásból. Elsőnek egy lány és egy fiú érkezett, ők a Mária és József nevet kapták. Majd ahogyan érkeztek, lett Márk és János majd Eszter és Magdolna. – Apa: Gyermekeink boldogok neveikkel, mert sokszor szóba kerül a családban a nevet viselő bibliai szentek példája, és az is, mit tanulhatunk tőlük, hogyan követhetjük őket. – Anya: És e nevek még a Szentírás szeretetére is vezették gyermekeinket.

Kérdések az elmélkedéshez majd a beszélgetéshez

 Csend – elmélkedjünk, mit mondtak számunkra az olvasottak

A beszélgetés során előbb az 1-es kérdésre válaszolunk (körben, egymás után), majd a 2-esre, s a 3-asra, ha marad idő. Ha valakit különösen egyik kérdés érintett meg, beszélhet arról.

Mit mondott számodra, hogy a család a „Szentháromság földi képmása”?

Mire hív téged e megfogalmazás, hogy a család „kis egyház”?

Mit jelent számodra, hogy a család a vérnek és a szeretetnek ösvényén jár?

Havi elhatározás

Ferenc pápa írja Evangelii Gaudium c. apostoli buzdításában: Isten „mindig egy újabb lépés megtételére hív. Azt kéri, hogy legyünk készek a további növekedésre, és kérjük tőle azt, amit még nem értünk el.” (EG 153) „Minden családnak a szeretetre való szüntelen törekvésben kell élni” mondja az AL (325).

– Szeretnénk megújultan építeni házasságunkat, családunkat, mint „kis egyházat”! – „Minden nap egy új lépés!” – minden nap egy új cselekedet szeretetből, egymás vagy/és gyermekeink felé. S ha nem sikerült? Ez mindig előfordulhat. Kezdjünk újra! Ne kérjük soha számon egymástól, ha nem sikerült, hanem tegyük meg a mi lépésünket – és ezzel segítsük egymást is.

Záró imádság – Ima a föld minden családjáért (II. János Pál pápa imádsága)

Istenünk, minden tőled származik a mennyben és a földön. Atyánk, Te a szeretet és az élet vagy! Add, hogy a földön minden család legyen az isteni kegyelem forrása, az élet és a szeretet igazi szentélye a nemzedékek számára, amelyek egymást követik – Fiad, Jézus Krisztus által, aki ’asszonytól született’, és a Szentlélek közreműködésével.

Add, hogy kegyelmed vezérelje a házastársak gondolatait és cselekedeteit, családjuk és a világ minden családja javára.

Add, hogy a fiatal nemzedékek erős támaszt találjanak a családban emberségük érdekében, hogy igazságban és szeretetben növekedjenek.

Add, hogy a házaspári szeretet, megerősítve a házasság szentsége által, erősebbnek mutatkozzék, mint bármely gyöngeség és válság, amely családjainkat néha sújtja.

Végül kérünk, add meg a názáreti Szent Család közbenjárása által, hogy az Egyház a föld összes nemzete között sikerrel hajthassa végre küldetését a családban és a családokon keresztül. Hogy családjainkban valóságosan jelen lehessen Jézus, és így legyenek Jézus szeretetének és jelenlétének jelei a világban. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki az út, az igazság és az élet mindörökkön-örökké. Ámen

Záró ének: a bevezetőben jelzettek közül, vagy:

Köszönöm Jézus, köszönöm Jézus…

Szeretet áradjon bennünk…