Csoportvezető képzés

CSOPORTVEZETŐ KÉPZÉS

alaptémák

Keresztény ifi vagy felnőtt csoportvezetők képzésének elején először is a lelki élet alapjait kell tisztázni, megerősíteni.

Az alábbiakban néhány alap-gyakorlatot sorolunk fel, amelyek I.) a képzés alapelveit, illetve II.) a képzések egy-egy témáját, majd a következő időszak gyakorlandó feladatát adják meg.

I. rész

Vezetőképzésről

– a vezetőknek

Első lépések

Hogyan induljunk?

Kevesekkel kell kezdeni! Először 2-3 emberrel, aki szeretne mélyebben élni Jézussal, aki szeretné szolgálni embertársait, a közösséget.

Ha kevés ember sincs: akkor először sokáig kell nekünk Jézus szeretetével szeretni másokat, és a szeretetünkkel „vetni” Jézus szeretetét. Ha hittel vetjük az isteni Ige magját, a mag egyszer csak elkezd csírázni: sokszor ott, ahol legkevésbé vártuk. Így van ez Jézusnak ezekkel a szavaival is. Egyszer csak feltűnik egy fiatal vagy öreg, aki megértett valamit mindebből, s vágyik rá, hogy Jézus megjelenjen köztünk. – Akkor ezeket az érzékeny lelkeket kell tovább vezetnünk, őket kell meghívnunk egy élő közösségre, majd ha ez a néhány fős csoport elkezd élni, akkor válhatnak belőle később vezetők..

A csoportvezetőkkel, képzésük során a következő feladatokat gyakorolhatjuk (egy gyakorlatot legalább 2 hétig…)

1. A napi ima: Első feladat: beszélgetni velük a napi imáról, illetve meghívni a napi jó reggeli és esti imára (Találkozás a kereszténységben c. kötet 4. fejezet). Jövő órán megbeszélni, hogy sikerült. Az imára és szeretetre épülő ember tud Isten felé vezetni

2. Megélni az Igét, Jézus tanítását. Ne csak hallgató legyetek az igének, hanem megvalósítói (Jak 1,22) – Az ige (a megfelelő hittan anyagok) életre váltása… Nem elméletet tanítunk, és nem elméletre hívunk, hanem egy életformára. Ezért annak van ereje, ha megélt tapasztalatainkat adjuk tovább. (Azt, hogy Isten kegyelme mit művelt és mit művelhet bennünk.)

Feladat: Egyik első gyakorlat lehet: “Szeresd azt, aki nehéz…” Szerezz neki örömet… Akkor tud benned Jézus élni és működni… Utána beszéljük meg, hogy sikerült…

3. A csoportos beszélgetés vezetésének néhány szabálya

Csoportos beszélgetés alatt érthetünk minden beszélgetést, amikor körbe ülve beszélgetünk egymással – sajátosan értjük e szó alatt: amikor egy nagyobb létszámú csoport 5-6 fős csoportokra bomlik, és ezekben a csoportokban beszélgetünk

a) A csoport-vezető (Csv) feladata

A beszélgetést a Csv indítja. Ő mondja el, hogy mi a jelen beszélgetés célja.

Feladata figyelni az időre, hogy mindenki szóhoz jusson. (A beszélgetés elején említse: úgy beszéljünk, hogy mindenkire maradjon idő).

– Meghívja a résztvevőket, hogy teljes odafigyeléssel hallgassák végig egymást.

– Amennyiben a Csb célja egy konkrét kérdés megtárgyalása, elismétli a megbeszélendő szempontokat, s elmondja, hogy feladatuk a téma megbeszélése. Ezután (ha ez segítséget jelent a csoportnak) elsőnek elmondhatja saját gondolatait, véleményét.

Majd megkér valakit (akitől az első megszólalás bátorságát reméli), hogy szóljon hozzá; illetve lehetséges, hogy körben egymás után szólaljanak meg a résztvevők.

Ha a beszélgetés eltérne a témától, visszatereli azt a megadott mederbe.

Segít (saját példájával is), hogy a résztvevők hallgassák végig egymást, és szükség esetén biztatja a résztvevőket, hogy gondolataikat az előttük elhangzottakra építve fogalmazzák meg.

Minél szétszórtabbban beszélt valaki, annál inkább ösze kell foglalnia szavainak a témához kapcsolódó mondanivalóját, hogy a következő megszólaló erre építhessen.

Törekszik arra, hogy a beszélgetés iránya pozitiv legyen: Pl. amikor problémákról, megoldandó feladatokról van szó, ne csak panaszok, negativumok hangozzanak el, hanem elsősorban egymást biztató, előrevivő szempontok, illetve a megoldást (kiutat) keressék.

A Csv-nek nem feladata: hogy minden hozzászólásra reflektáljon, minden kérdésre válaszoljon. (Ez nem zárja ki, hogy néha nem kellene beleszólnia a túlságosan elnyúló vagy a témától elkanyarodó beszélgetésbe, illetve ha súlyosan téves véleményt nyilvánit valaki, azt nem kellene helyesbítenie vagy őt a közösség vezetőjéhez irányítania.)

b) A jegyző feladata hogy:

– személyes élménybeszámoló vagy lelki tapasztalatcsere esetén feljegyezze a fontosabb elhangzott gondolatokat, tapasztalatokat,

– egy kérdés megbeszélése esetén pedig azokat az eredményeket, amelyekre a csoport közösen jutott (feladata – neki vagy a csv-nek -, hogy olykor kérdezzék meg: vajon az elhangzott megfogalmazást az egész csoport megáének fogadja e el…, s azt jegyezze fel, ami a csoport közös véleménye!)

Feladata segíteni a csv-nek, hogy a plénumon beszámoljon a csoportban történtekről.

c)A plénumon, azaz a nagyobb csoport előtti beszámolás fontos és figyelmet iténylő feladat:

Előfordul pl. hogy a csoportokba kerülnek zavarosan fogalmazó személyek. Máskor egyszerüen felesleges és oda nem illő szempontok is elhangzanak a beszélgetések során (nem egyszer a Csv gyakorlatlanságának következményeként is). A jegyző hibát követ el, ha a plénumon mindarról beszámol, ami csoportjában történt vagy elhangzott. (Ezt a hibát gyakran elkövetik!)

A beszámoló célja, hogy az egész közösség részesülhessen

– az ismerkedések, élménybeszámolók esetén a kiscsoportokban elhangzottak fényeiben,

– a kérdések közös megbeszélése esetén a pozitiv és előrevivő felismerésekben.

A beszámolót érdekessé teszi, ha az aki beszámol egy-egy (a csoportban elhangzott) markáns élmény vagy megfogalmazás reprodukálását nem önmaga végzi, hanem felkéri erre azt, akitől a megfogalmazás származik. (Figyelnie kell, nehogy emiatt a beszámoló túl terjengős legyen!)

Jegyző tehát csoportvezetésben járatos személy legyen, vagy ha ilyen nincs, akkor maga a Csv. Többnyire hiba, ha a Csv valakinek átengedi a jegyzőséget (csak azért, mert ő szivesen beszél), illetve a plénumon való beszámolás feladatát!!

4. Eggyé válni embertársammal. Jézus életét adta értünk. Elhagyottá lett. Magára vette bűnünket, Istentől való távolságunkat, hitetlenségünket – amikor a kereszten kiáltott: „Istenem miért hagytál el engem?” – Jézus arra hív, hogy én is váljak eggyé embertársaimmal – még a bűnössel, a szenvedővel, a tagadóval is. Üresítsem ki a szívemet (Jézus is kiüresítette önmagát Fil 2,5) – hogy beleférjenek a legkisebbek is.

Első helyen legyenek a legkisebbek a szívedben! Pl. úgy menj a közösségbe, hogy elsőnek vedd észre a legmagányosabbakat, a legszomorúbbakat, s velük törődj!

Nagy ereje van az ilyen gyakorlatoknak. Ha fiatalok, felnőttek elkezdik hűségesen gyakorolni ezeket, először is maguk újulnak meg. Valóban bennük lesz a közösség, a másik ember. S így élő kapcsolatok születnek általuk. S ez az, ami minden közösség alapja.

Ha egy pap, egy világi közösséget akar indítani, mindezt először neki kell elkezdenie élni.

5. Kölcsönös szeretet – a vezetők között. Sorrendben nem a 8. ez a feladat, hanem a jelöltek érettségétől függ, hogy mikor kell nekik erről beszélni. Érett keresztények esetében lehet, hogy az 1. vagy 2. találkozás alkalmával: Hogy a vezetőknek úgy kell összejönniük – hogy olyan szeretet legyen köztük – amelyben maga Jézus megjelenhet. „Ahol ketten vagy hárman összejöttök az én nevemben, én ott leszek köztetek”. (Mt 18,20)

És erre szövetséget is lehet kötni. – Ezen a találkozáson ez legyen a feladat: – hogy a következő időben éljünk ezért, ha egymástól távol is vagyunk, hogy Jézus élni tudjon közöttünk!

6. Az egység, a kölcsönös szeretet az – amelyben Jézus megjelenik és látható lesz közöttünk. (Jn 13,34; 17,21k; Mt 18,20). – De sokszor a legnehezebb a legközelebbieket szeretni. Mert közelről látjuk hibáikat. Sokszor nehéz a vezetőnket szeretni: mert pl. egészen másként döntenék, mint ahogy ő most döntött stb. – És mégis a köztünk levő szeretet, egység az, ahol a SZERETET Isten megjelenhet.

Az egység feltétele hogy elsősorban „építsem az egységet” a csoport vezetőjével. Nem azért mert ő tökéletes. Hanem azért, mert most ő az egység a közöttünk levő szeretet összefogója, felelőse. Egyetlen vezető sem hibátlan és tévedhetetlen. És persze megvan az ideje, amikor egy-egy hibáról is beszélgethetünk. De amikor együtt dolgozunk, és nincs alkalom egy kérdés megbeszélésére, teljességgel bízzam rá magam az egységre.

Az egység csak akkor jöhet létre, ha képesek vagyunk érette elveszíteni saját elgondolásunkat.

A szeretet több, mint az én okosságom;

az egység több, mint az én igazságom.”

Mert a szeretetben, az egységben Isten szeretete-egysége jelenik meg. Ezt Ő ígérte. (Jn 17,21k; 1Jn 4,16 stb).

Tehát azzal a hittel élem az egységet, hogy tudom: Itt Isten szeretete jelenik meg, Róla teszünk tanúságot. És Ő fog kivezetni minket a tévedésekből is.

7. Jézus élete árán váltott meg minket. S meghívott, hogy legyünk társai, hogy „kiegészítsük testünkben, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének az egyháznak javára” (Kol 1,24).

Hordozz a szívedben embereket – hogy „megszülessenek” a hitben. Ez egy “haladó” gyakorlat olyanok számára, akik közösséget akarnak építeni: Szívembe venni legalább néhány embert, akiket szeretetemmel, imámmal, áldozataimmal meg szeretnék “szülni” (amint Szent Pál, Szent Mónika és sok más szent), Isten számára. Hogy ki születik meg e földön Istennek, az Isten titka. De ahol nem tanulnak meg ilyen életet adó, életet hordozó, Isten erejében bízó szeretettel szeretni, magukban hordozva a másik embert, az emberi közösséget, ott aligha születhet se természetes, se természetfeletti közösség.

Későbbi témák:

Hogyan éljük az igét… Hogyan beszélgetünk a tapasztalatokról.

A szeretet művészete

Az elhagyott Jézus és az egység titka

II. Rész

Fiatalok csoportvezetői képzése

Néhány alap-gyakorlat

1) Alapkérdés: Szent akarok-e lenni, Jézus megváltásának erejéből?! Szeretném továbbadni az Ő szeretetét, örömhírét.

Előkészület lehetőleg egy lelkigyakorlat, ahol ezt átelmélkedjük. Pl. hogy mi, ki a szent – a Szentírás fogalma szerint? Hogyan sugározhatja másnak Jézus örömét?

Alapgyakorlatok elkezdése: reggeli ima – lelki indítás, konkrét lelki tervvel

Utána beszélgetés egyenként a jelentkezőkkel – kérdések gépelt lapon

Az út mindenkinek nyitva, de csak az jöjjön aki már komolyan tett lépéseket!

Nb. így mindenki híva van …eleinte kevesen, utána többen vágynak majd rá

Serdülők esetében:

Rávilágítani a serdülő kor

hibáira – pozitívumaira – írjuk fel a táblára egymás mellé

minden negatívumnak van pozitív oka – megoldási lehetősége

(Nb. ha a serdülő nem tudja leküzdeni tipikus hibáit, nem tud előre menni – jó számára, ha látja az okokat, s nem látja ijesztőnek saját hibáit!)

pl. hullámzó

zárkózott

magára figyel, önközpontú

kritikus

poénkodik – keresi a csoport tetszését – ő akar lenni a Jani

Mindennek pozitív gyökere: – most alakítja egyéniségét – gyermek én levetése, felnőtt én kialakítása

Nb. a serdülőkor döntő, ekkor alakul ki a személyiség…Olyan vagy, mint a fiatal facsemete: alakítható – de aztán megkeményedik, s alig lehet már alaktani…

A csoportvezetőnek (felelős feladat esetén) érett személynek kell lennie

Így lesz példa

így tud vezetni másokat

2) A szem, a nézés szerepe – feladata

(Egyik első téma) mert konkrét, érthető és hatékony gyakorlat, s ezért kezdő is könnyen megtapasztalja örömét, hatékonyságát – egy új világ törvényét… Találkozhat benne a szeretet izével s ezáltal Jézussal.

A nézés jelentősége:

Belülről – Jézussal – nézni – Jézus titkát nézni a másikban.

S amikor nagyon nehéz?

(- Rajz:) visszatérni a szívemben élő keresztre feszítetthez, s belőle, az ő erejével nézni új szemmel embertársamat, a világot – Egyesülés vele. C.Tr. megtanulni úgy nézni stb ahogy ő

Vö. Szentírás: „A test világossága a szem. Ha szemed tiszta egész tested világos…” (Lk 11,34) A szemeden át kisugárzik a lelked. Ha lelkedben szeretet van, csak akkor tudsz jól nézni. Ehhez folyton újra Jézus erejét kell kérned. De alkalom is arra, hogy Jézusra figyelmeztessen, ha érzed nehezedre esik a tiszta nézés…

Hf. iskolában, hittanon, munkahelyen – szemeddel építs, adj életet – szeress

gyökér: Jézus ad erőt – hozzá fordulj!

3) A meghallgatás különböző módjai és jelentősége (köríves rajzok!)

Jézussal hallgatni. Úgy hallgatni, hogy a másik élje meg befogadásomat.

S hogy tudom valóban befogadni? – S mi ennek kegyelmi következménye? 1 Jn 4,16

(Nagyobbaknál a „visszatükrözés” gyakorlása. Vö. irodalom!)

Szentírás: Szent Pál lelkük mélyéig odafigyel másokra: „sír a síróval, örvendezik az örvendezővel…” „A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lette, hogy mindenkit megmentsek”. Ez a Jézusi szeretet tehát az „eszköze” és útja, hogy próbáljon mindenkit megmenteni (1Kor 9,20,22-23)

Ferenc pápa mélyen ír a meghallgatás fontosságáról az Evangelii Gaudium c. apostoli levelében: Hallgassuk meg, hallgassuk végig egymást, ne vágjunk egymás szavába. A minőségi hallgatás nehéz, azonban meglepően hamar rá lehet vezetni mást is, ha már van két ember, aki jól csinálja. Ferenc pápa szerint az Egyháznak be kell vezetnie a tagjait, papokat, szerzeteseket, világiakat a mások kísérésének művészetébe. Ez a vezetőképzés. Hogy megtanuljuk levetni a sarunkat a „szent hely” előtt, ami a másik ember (EG 169)

Meg kell tanítani a tiszteletteljes tekintetre, amely tele van együttérzéssel, de egyidejűleg gyógyít, megszabadít, bátorít, hogy a másik érlelődjön. A tekintet, amely a szíve mélyéig befogadja a másikat. Nagyon könnyen észreveszem én is magamon, aki tanítom, hogy most megjelent egy villám a szememben, most megjelent egy rossz érzés a szememben. Hamar visszakozni Jézushoz, visszamenni Jézushoz: Te hogy látod? Ha szóltam egy éleset, akkor azt mondani: bocsánat, most kipattant belőlem. Meg kell vallani. (169)

4. Lásd meg a szépet – dicsérj!

Válj „eggyé” a másikkal. Veszítsd el az ítéletet, amely támad benned – és keresd meg a szépet a másikban: ahogy Jézus látja őt.

Jézus eggyé vált velünk, bűnösökkel – amikor megtestesült (Fil 2,5k). Mindenkiért odaadta életét. Jézus tanít meg, hogyan kell nekünk eggyé válni embertársainkkal

Feladat: Dicsérj! Mielőtt szólnál, gondold meg mi a jó az illetőben, és dicsérd meg. Tégy így akkor is – és különösen akkor -, ha valaki felbosszant!

5. A beszéd. Úgy beszéljek, hogy ne én legyek a központja, hanem hogy felemeljen mást, hogy segítsek mást is megszólalni.

A hallgatás és a helyes beszéd rokon viselkedések: Az tud hallgatni, aki szívből figyel a másikra. És hasonlóan az a jó megszólalás: amely a másikra (és Istenre) figyelésből fakad.

A szóval gyakran önközpontúságunkat fejezzük ki: „én jobban tudom”, „majd én megmondom nektek”… Az ÉN a központja egoizmusunknak. Jézus arra hív, és ez az emberi beteljesedés, hogy a szó (és a meghallgatás) felemelje a másikat – Jézus szeretetét adja neki. Ehhez sokszor el kell veszítenem saját önközpontúságomat. De ebben találom meg igazán magamat, és így emelhetem fel a másikat.

Szentírás: „Aki beszél, mintegy Isten szavával szóljon” (1Pt 4,11).

„Semmiféle rossz beszéd el ne hagyja ajkatokat, csak olyan, amelyik alkalmas a hitben való épülésre, hogy kegyelmet közvetítsen a hallgatók számára” (Ef 4,20)

6. Lépjek oda ahhoz, aki nehéz:

Szerezzek örömet. S éljem át a Jézusi titok örömét: „Amit egynek tettetek a legkisebbek közül, azt nekem tettétek.” Mt 25,40

7. „Ha nem vagyok, akkor vagyok!”… „Aki elveszti életét érettem, megtalálja azt, aki nem veszti el életét, az elveszti azt.”

Aki elveszti életét, önzését – az él szeretetben, az tud befogadni másokat… S abban tud a Szentlélek működni. Pl. amikor végighallgatok mást: nehéz, de járjon át a bizonyosság, hogy ha Isten szeretetével hallgatok, a Lélek megfelelő időben meg fog szólalni bennem…. – Jézus is a kereszten küldte el a Szentlelket.

Szentírás: Fil 2,2-11 „Tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértetek, egymást szeretitek és egy lélekként ugyanarra törekesztek. 3 Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak4Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is. 5Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. 6 Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, 7hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. 8Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 

9Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 10hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 11s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. 

8. Minden fájdalomban felfedezni Jézust. Az Elhagyott Jézus titka… örömmel!

Próbáljuk nevén nevezni őt…

9. Küldetésem: iskolában, családban, baráti körben… Jézus követségében járunk, Isten maga buzdít általunk… Kihasználom az időt a szeretetre?

10. A következő találkozások témája: hogyan válthatjuk életre Isten igéit? – elsősorban a szeretetre, kapcsolatra meghívó igéket.

Irodalom

Vö. Jálics F. Testvéreink hite, Kecskemét, Korda, 1995.

Vö. Életet fakasztó vezetés – A vezetés elve Szent Benedek Regulájában. Bencés Kiadó, 2005

Ferenc pápa – Evangelii Gaudium

Barry St.Clair: Vezetés. Budapest, Primo, 1992

Benkő A. Szentmártoni M. Testvéreink szolgálatában. Eisenstadt, Prugg Vl., 1981

Chiara Lubich: Éljük az Igét. Budapest, Új Város.

Em Griffin: Meggyőztél. Harmat, 2004

Szentmártony Mihály: Lelkipásztori Pszichológia. Bp. SZIT, 1999.

Szőke János (szerk.): Hittant – de hogyan? Budapest, Don Bosco, 2004.